Mégis ki képes ilyenre?

Az idők kezdete óta az ember egyik alapvető tulajdonsága, hogy nem veti meg a könnyű pénzszerzési lehetőségeket, annak árán sem, hogy ezek a módszerek olykor-olykor jogellenesek. A legegyszerűbb talán elvenni attól, akinek van.  Itt nem a lopásra gondolok, hanem arra, hogy csellel, megtévesztéssel és persze a megfelelő szavakkal, a gyanútlan embereket megszabadítjuk némi pénztől.

A Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 373.§) szövege szerint: „csalást követ el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz”.

Így talán nem is kell olyan nagy dolgokra gondoljunk, például egy vásárban itt a piros, hol a pirost játszik velünk a pénzünkért cserébe valaki, de sosem nyerhetünk, hiszen neki esze ágában sem volt hagyni minket nyerni, mivel a piros sosem volt a poharak alatt.

Magának a csalásnak a jogi tárgya leggyakrabban a tulajdonjog. Az első napirendi pont egy csaló listáján a tévedésbe ejtés, a második pedig az, hogy áldozata ennek hatására valamilyen vagyoni tartalmú lépést tegyen (például pénzösszeg kifizetése). A kár mindig a tévedésbe ejtett személy cselekvéséből vezethető le azáltal, hogy a megtévesztett személyt a tévedése cselekvésre, rendelkezésre, intézkedésre indítja, és emiatt valakinek a vagyonában a károsodás bekövetkezik. Így a kár a megtévesztett személy cselekvésének a következménye. Tévedésbe ejtésről beszélhetünk, ha sikerül egy másik személlyel igaznak láttatnunk valóságtól eltérő információkat. Egyébként a törvény a tévedésben tartást is említi, így elegendő, ha a hamis képet fenntartjuk valakiben, a bűncselekmény így is megvalósul.

A mai szabályozás már nem tartalmazza azt a szót, hogy a csalónak “fondorlattal” kell elkövetnie cselekményét, de ez látható is, egy-egy elkövető egyáltalán nem figyel arra mennyire átlátszó az a “mese”, amit előad áldozatának, mivel a hamis tudattartalom így is kialakul a sértett félnél.

A csalás lehet bűncselekményi értékhatár (50 000 forint) alatt, vétség és bűntett, és minősített esetei is vannak, attól függően, hogy például mekkora a kár mértéke, vagy bűnszövetségben követték-e el.

Az elkövető által létrehozott ügyletek igen változatos formákat ölthetnek, ebből szeretnék bemutatni néhány esetet:

A tipikus eset – a 2010-es évek slágere

Egy hirtelen jött drámai telefonbeszélgetés egy nagymama és unoka között, aki nagy bajban van. Természetesen utólag kiderült az, hogy a hívó valójában csak nagyon hasonlóan hangzott a telefonban, mint az unoka, így az idős hölgy készségesen felajánlotta szeretett unokája számára a segítséget. Ez pedig abban állt, hogy egy állítólagos balesetet okozott az unoka és csak abban az esetben nem kerül nagyobb bajba, ha megtérítik a „károkat”, ami körülbelül 1 000 000 forintra tehető. A nagymama elmegy a bankba, kiveszi a pénzt, amiért valamilyen fennakadás miatt nem az unoka jön, hanem valaki más.

Egy ehhez kapcsolódó, szintén idősekkel szemben alkalmazott technika, amikor azzal hívják fel az áldozatokat, hogy egy hozzátartozója súlyos balesetet szenvedett, ezt követően rendőrnek is kiadja magát a csaló, és azt mondja, hogy ha a keletkezett kárt megtérítik, akkor nem kerül rabkórházba a hozzátartozó.

A csalás egyik minősített esetét valósítja meg, aki idős személlyel szemben követi el, így súlyosabb büntetésre kell számítani. Ennek a megvalósítási módnak – mivel nagyon gyakori volt a 2010-es években – már neve is van: ezek az ún. unokázós bűncselekményeknek.

Az ingatlanos

Egy barát barátja azt híreszteli a társaságban, hogy rajta keresztül jutányos áron lehet hozzájutni bank által visszavett budapesti lakásokhoz. Szép a körítés, van címlista a lakásokról, más kérdés, hogy a lakások egy része nem létezik vagy nem a bank tulajdonában állnak. A legtöbben saját megtakarításaikat is fektették az üzletbe, majd családjuk, ismerőseik és üzleti partnereik körében is meghirdették ezt a kiváló lehetőséget. Természetesen elhúzódik minden ügylet, a lakások soha nem kerültek az áldozatok tulajdonába. Mikor kételkedni kezdenek, a pénz visszafizetésére vonatkozó bíztató üzeneteket kapnak. Rengeteg olyan eset van, amikor valaki nem létező dolgot vagy nem a tulajdonában lévő dolgot kínál eladásra. A leghíresebb ilyen esetek közé tartozik a Victor Lustigé, aki megpróbálta eladni az Eiffel-tornyot fémhulladék kereskedőknek vagy a Nyugati Pályaudvar tetőszerkezetének eladása Bósa István által.

A hitel

Nagyon elterjedt elkövetési mód, hogy annak ellenére, hogy az igénylő tudatában van annak, hogy a hiteleit nem áll módjában visszafizetni, mégis felveszi az összegeket. Hitelkérelmének megalapozottságát a csalók gyakran valótlan tartalmú számlákkal támasztják alá, így ezen okiratokkal a hamis magánokirat felhasználásának vétségét is elkövetik.

A szállító – A migrációs válság margójára

Ez a fajta elkövetési mód a 2015-ös migrációs válság után került előtérbe. A módszer lényege, hogy az elkövetők embercsempészeknek adják ki magukat, a Nyugat-Európa felé tartó, magyarul egyáltalán nem értő menekülteket pedig azzal verik át, hogy biztosítják őket arról, ha beszálnak hozzájuk, Ausztriáig nem állítják meg őket. Azonban sosem hagyják el az ország területét, az elkövetők hamis várostáblákat alkalmazva elhitetik velük, hogy már Magyarországon kívül járnak.

Mindez csak a felszín kapargatása, a csalás egy nagyon kreatív bűncselekménytípus, mindenki fantáziájára van bízva, hogy mivel téveszti meg a másikat egy nagyobb összeg reményében.

A COVID oltás

A COVID-járvány alatt jelentek meg azok a csalók, akik azt hitették el áldozataikkal, hogy hamarabb és gyorsabban juthatnak hozzá a vakcinákhoz, amelyeket bitcoinban kellett előre kifizetni. Amint ez megtörtént, a csalók köddé váltak a pénzzel. Ezek általában internetes hirdetések voltak, így ez a cselekmény nem a csalás tényállását valósítják meg, hanem az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalásét. Ennek a bűncselekménytípusnak nagyon komplex jogi tárgya van, mert ide sorolható a vagyoni, tulajdoni viszonyok, de az információs rendszerekben kezelt adatok megbízhatóságához fűződő érdek is, így ezeket veszélyezteti ez a bűncselekmény.

Az emberi tényező

Az eljárások során kevés figyelmet kap a csalók háttere, motivációja. Az ok, hogy miért követnek el csalást , annak háttere lehet egyrészt a szegénység, vagy akár az is, hogy  valaki csak szórakozik embertársaival. Ezek azonban sokszor nem kerülnek feltárásra. Ugyancsak érdekesség, hogy beszámítási képesség csalás esetén általában nem merül fel vizsgálat tárgyaként, mivel egyértelmű, hogy egy ilyen komplex cselekedet nem menne végbe ennek hiányában.

Az elkövetők egy része rendkívül jó abban, hogy bizonyos dolgokat ne ő, hanem áldozata mondjon ki helyette, szinte áldozata segít neki felépíteni a történetet. Így ezeket olyan személy követi el, aki ismeri képességeit, nagy önbizalommal rendelkezik. A történetbe illeszkedő magabiztos fellépés akár elég is lehet egy egyszerűbb csalás kivitelezéséhez. Az elkövetők kezdettől arra építenek, hogy minden embernek lehet olyat mondani, amellyel manipulálható és az emberek hajlamosak hiszékenyek lenni. A sikert befolyásolja a kiszemelt áldozat érzelmi kötődése és a pszichés állapota. A csaló szándékosan, célzottan hamis információkat közöl és ezeket erősíti testbeszédével, példa erre az unokázós bűncselekményeknél a riadt unoka hanghordozása.

Azt kell következtetésként levonnunk, hogy ugyan megfigyelhetők a régi jól bevált minták és az elkövetők ugyanolyanok, de a csalások alkalmazkodnak a világ aktuális kérdéseihez, mint például a migrációs válság vagy a Covid19-járvány. A jelenben pedig gondoljunk csak a valósnak látszó e-mailben érkezett gázszámlákra, vagy az utóbbi hetek új módszerére, amikor hamis nyereményjátékról szerették volna a csalók elhitetni mindenkivel, hogy a játék egy kereskedelmi bankhoz tartozik és így banki adatokhoz hozzájutni.

Ez a cikk az Arsboni 2023. őszi gyakornoki programjának keretében készült.