Számos könyvből, filmből vagy egyéb művészeti feldolgozásból úgy gondolhatunk a kényszergyógykezelés intézményére, mint egy olyan helyre, ami még a szabadságvesztés végrehajtását végző létesítményeknél is rosszabb. Ha kiderül a terheltről, hogy súlyos kezelésre szorul a mentális állapota miatt, arra asszociálunk először, hogy az őrülten viselkedő egyént, rögtön el is viszik a pszichiátriára, majd lekötözött ágyakban kapja meg a gyógyszereit, erőszakkal, élete végéig az intézetben van elzárva mindentől és mindenkitől. Vajon mennyi igaz ebből az elképzelésből?
A kényszergyógykezelés végrehajtását és elmeállapot kivizsgálását az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet végzi, ahol egyszerre ötvöződik a gyógykezelés és a szabadságvesztés végrehajtása. A gyógykezelés és a társadalom védelme szükségessé teszi a szigorú felügyeletet, de az előzetes kényszergyógykezelés vagy kényszergyógykezelés alatt álló beteggel szemben csak megfogás és lefogás alkalmazható, egyéb kényszerítő eszköz használata nem megengedett. A betegek bizonyos jogosítványokkal rendelkeznek, látogathatók, munkaterápiára is van lehetőségük, de nem kötelezhetők erre.
Mit jelent a kényszergyógykezelés?
A büntetőjogi jogkövetkezmények egyik kategóriáját alkotják az intézkedések, melyek hivatása az ismételt bűncselekmény törvényi tényállás megvalósításának megelőzése. Az intézkedések körébe tartozik a kényszergyógykezelés is, amelyet a terhelt számára önállóan, a büntetés helyett alkalmazzák.
A magyar büntetőjog a kóros elmeállapotú személyek ügyében rendeli el a kényszergyógykezelés alkalmazását, akik semmilyen mértékű beszámítási képességgel nem rendelkeznek, tehát nem szabható ki velük szemben a hagyományos értelemben vett szabadságvesztés. Ha a terhelt korlátozott beszámítási képességgel bír, abban az esetben kényszergyógykezelés elrendelésére nem kerülhet sor, mert megállapítható a büntetőjogi felelősség a bűncselekmény elkövetéséért, de a büntetést korlátlanul lehet enyhíteni vele szemben. A kényszergyógykezelésnek kettős célja van, a társadalom védelme és a beteg állapotromlásának megakadályozása, annak lehetséges mértékig való helyreállítása.
2022 tavaszán Barcs mellett, 18 éves fia lőtte le hivatásos vadász apját, mert azt hitte, apja Antikrisztus, aki rossz hatással van az emberiségre. A bűncselekményt hangrögzítővel felvette, elrejtette apja holttestét, fegyvereket vett magához, majd napokig bujkált. Az áldozat édesanyja jelentette be a férfi eltűnését, akinek holttestét megtalálták, az elkövetőt a Terrorelhárítási Központ egysége fogta el Budapesten. Az ügyészség kóros elmeállapota miatt kényszergyógykezelést indítványozott vele szemben.
Mi is az a beszámítási képesség?
A beszámítási képesség két összetevőből áll, a felismerési és akarati képességből. A felismerési képesség az elkövetendő cselekmény később felmerülő következményeinek az előre látását jelenti. Az akarati képesség alatt pedig azt érti a büntetőjog, hogy aki felismerési képességgel rendelkezik, az akaratát szabadon alakíthatja és ennek megfelelő magatartást tud tanúsítani. A beszámítási képesség meglétének elemzésekor mindig a konkrét cselekménnyel összefüggésben kell vizsgálni az elkövetéskor fennállt tudatállapotot. A korábbi Btk.-val ellentétben a hatályos törvénykönyv nem nevesíti, de a kóros elmeállapotnak a leggyakoribb formái:
- Elmebetegség (skizofrénia, paranoid skizofrénia, mániás depresszió, bénulásos elmezavar)
- Gyengeelméjűség
- Szellemi leépülés
- Tudatzavar
- Személyiségzavar
A kóros elmeállapot büntetőjogi szabályozásáról bővebben korábbi cikkünkben olvashattok.
A terhelt elmeállapotának vizsgálata szakértő bevonásával történik, meg kell állapítani, hogy a terhelt szenvedett-e olyan kóros állapotban, amely kizárta vagy korlátozta volna a beszámítási képességét. Amennyiben a szakvélemény szerint a kóros elmeállapot megállapításához hosszabb időtartamú megfigyelés szükséges, a bíróság elrendelheti azt a vádemelés előtt. A megfigyelés elrendelésekor a fogva tartott terheltet az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe, míg a szabadlábon védekező terheltet a pszichiátriai fekvőbeteg-intézetbe kell beutalni. A megfigyelés egy hónapig tarthat, ezt egy hónappal a bíróság hosszabbíthatja meg, ha az intézet véleménye alapján ez szükséges.
Ha az elkövetők súlyos bűncselekményt követnek el, emellett a bűncselekmény megismétlésének lehetősége is felmerül, de kóros elmeállapoti helyzetük és beszámítási képességük hiánya miatt nem lehet hagyományos módon felelősségre vonni őket, gondoskodni kell a zárt intézetben történő gyógykezelésükről.
Milyen esetekben alkalmazható a kényszerintézkedés elrendelése?
2021 tavaszán egy kínai állampolgárságú férfi a Honvédkórház Covid 2-es intenzív osztályán több beteget is megtámadott, közülük az egyik, mélyaltatásban lévő nő belehalt a sérüléseibe. A 38 éves férfi először a szobájában tartózkodó ápoltat fojtogatta, majd a sértett segítségére siető ápolót próbálta meg megszúrni sebészollókkal. Végül a szomszédos kórteremben a lélegeztetőgépen lévő pácienst támadta meg és a sebészollókkal többször fejbe szúrta, mire a biztonsági őröknek sikerült megfékezniük. A vádlottat az igazságügyi elmeorvos szakértő kóros elmeállapotúnak minősítette, a terhelt ellen pedig 2021 júliusában a jogerős ügydöntő határozatig előzetes kényszergyógykezelést rendeltek el. 2023-ban a bíróság kényszergyógykezelést rendelt el a férfival szemben, tekintettel a vádlott, a bűncselekmény elkövetésekor fennálló kóros elmeállapotára és bűnismétlés lehetőségére.
A 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyv 78. §-a határozza meg a kényszergyógykezelésre vonatkozó szabályozást. A kényszergyógykezelés intézkedés alkalmazásának a törvény szerint az alábbi esetekben van helye:
- személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekmény részben, vagy egészben törvényi tényállás megvalósítása
- beszámítási képesség teljes hiánya esetén
- hasonló jellegű cselekmény elkövetés fennállásának veszélyekor
- büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni az elkövetőre
A Btk. 459. § 26. pontja határozza meg a személy elleni erőszakos bűncselekményeket, mint pl. emberölés, erős felindulásból elkövetett emberölés, testi sértés, emberrablás, emberkereskedelem vagy a kényszermunka.
Előzetes kényszergyógykezelés, mint a kényszergyógykezelés előszobája
2018-ban Sülysápon kádba fojtotta 4 hónapos csecsemőjét az anyja, majd ágyba fektette a holttestet. Öngyilkosságot próbált meg elkövetni, megvágta a karját, de az nem okozott súlyos sérülést, majd felszállt egy vonatra. Végül feladta magát a tisza-parti rendőrségen. A család rendezett körülmények között élt, az apa sokat dolgozott, ő talált rá a csecsemőre. Felmerült a szülés utáni depresszió lehetősége, de a szakértői vélemény szerint a cselekmény elkövetésekor fenn állt az elkövetőnél a kóros elmeállapot és tartani lehet a bűnismétléstől, így előzetes kényszergyógykezelést rendeltek el a nővel szemben.
Az előzetes kényszergyógykezelésre abban az esetben kerülhet sor, ha valószínűsíthető, hogy a későbbiekben a terhelt esetében kényszergyógykezelést fognak kiszabni, és fennáll a bűnismétlés lehetősége is. Az előzetes kényszergyógykezelést a bíró szabhatja ki a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt.
A 2017-es új Be. a korábbi „ideiglenes kényszergyógykezelés” elnevezésről „előzetes kényszergyógykezelés” elnevezésre módosult. Érdemben ugyan nem változatott az ideiglenes kényszergyógykezelés intézményén, ugyanúgy a jogerős ügydöntő határozatig tarthat az előzetes kényszergyógykezelés ideje is, de a jogalkotó ezzel a változással arra utal, hogy a végső döntés során elhatárolja a terhelttől az intézkedést.
Az IMEI-ben történő kényszergyógykezelés megkezdésével a beteg az egészségügyi és gyógyszerellátásra térítés nélkül jogosult és ennek költségei az államot terhelik. Az előzetes kényszergyógykezelés végrehajtása során a kényszergyógykezelés szabályai lesznek az irányadók.
- beteg kórlapjában minden jelentősebb állapotváltozást fel kell tüntetni
- egészségügyi esemény hiányában, havonta egyszer rögzíteni kell a beteg állapotát
Az előzetes kényszergyógykezelést követő kényszergyógykezelés esetében az IMEI főorvosa 6 hónapon belül elküldi a büntetés-végrehajtási bírónak a terhelt állapotára vonatkozó kórrajz-kivonatot és az elmeorvos-szakértői véleményt a felülvizsgálat céljából.
Előzetes kényszergyógykezelés időtartama
Az előzetes kényszergyógykezelést az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben végzik. Az intézkedés kezdő napjának az a nap számít, amikor a beteget befogadták az IMEI-be.
A kezelés időtartama maximum 6 hónapig tarthat, az intézkedést a vádemelés előtt a bíróság alkalmanként legfeljebb 6 hónappal hosszabbíthatja meg, de a gyógykezelés általában az elsőfokú bíróság tárgyalás előkészítésén hozott határozatáig tart. Ha a beteg elmeállapotát megfigyelték az intézetben az előzetes kényszergyógykezelés elrendelését megelőzően, annak az időtartama nem számítható bele az előzetes kényszergyógykezelés időtartamába, viszont más gyógyintézetben eltöltött időt beszámítják a kezelés idejébe.
Előzetes kényszergyógykezelés felülvizsgálata és megszüntetése
Időszakos felülvizsgálat esetén, a kórrajzkivonatot, 15 nappal a gyógykezelés befejezése előtt kell megküldeni a felülvizsgálat indítványozására köteles ügyészségnek. Az előzetes kényszergyógykezelés megszüntetése az alábbi esetekben van lehetőség:
- a gyógykezelés befogadására az elítélt nem kóros elmeállapotú, az IMEI főigazgató főorvosa javasolja az előzetes kényszergyógykezelés megszüntetését
- az ügyészség vagy bíróság rendeli el a megszüntetést, az értesítőlap intézetbe megérkezése napján lehet a terheltet elbocsájtani
- a terhelt letartóztatásának elrendelése esetén, a büntetés-végrehajtási intézetbe kell átszállítani
Az előzetes kényszergyógykezelés a legritkábban alkalmazott kényszerintézkedések körébe tartozik: a bíróság ügyészi indítványra 2019-ben és 2020-ban 23 – 23 esetben, 2021-ben 22 eset rendelte el. Az ügyészi indítványt egyetlen esetben sem utasította vissza a bíróság, vagy más kényszerintézkedés elrendelését sem hozta meg.
Ez a cikk az Arsboni 2023. tavaszi gyakornoki programjának keretében készült.
Források
***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.
