Az MTVA-ügy mai állása

2018 év vége jelentős változást hozott a magyar politikai közéletben és az ellenzéki politizálás fejlődésében. Ennek kézzel fogható eredményei a december 12-i parlamenti ülés obstrukcióval történő ellehetetlenítési kísérlete, valamint az MTVA-székházban történt eseménysorozat. Ez utóbbi vonatkozásában olyan cselekményekre is sort került, amelyek próba elé állították az országgyűlési képviselők mentelmi jogának határát, a fegyveres biztonsági őrök tettlegességig fajuló intézkedéseinek törvényességét vagy éppen a közérdekű üzemhez és annak megzavarásához kapcsolódó értelmezési alternatívákat.

Időrendi sorrendben haladva, elsőként érdemes megvizsgálni az országgyűlési képviselők MTVA-székházba történő belépésének jogszerűségét. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 98.§ (1) bekezdés első mondata szerint az állami szervek kötelesek a képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni. Ehhez kapcsolódik a (4) bekezdés, aminek értelmében a képviselők képviselői igazolványuk felmutatásával valamennyi közigazgatási szervhez, közintézethez és közintézményhez szabadon beléphetnek. Ottlétük egyetlen gátja, hogy tevékenységük nem eredményezheti a fent felsorolt szervek rendeltetésszerű működésének aránytalan sérelmét (szükségesség-arányosság). A jogvitában képviselt egyik álláspont szerint az országgyűlési képviselők olyan magatartást tanúsítottak – az országgyűlési képviselői minőségükkel visszaélve –, ami alkalmas volt az MTVA rendeltetésszerű működésének megzavarására. Ezzel ellentétben a másik érvrendszer szerint, a képviselők jogszerűen tartózkodtak az MTVA épületében, mivel a képviselői munkájuknak megfelelően a választópolgárok közérdekű információhoz való jogának érvényre juttatása érdekében jártak el – az érintettek rendelkezési jogának tiszteletben tartása mellett.

A második jogi problémát a hivatalos személy elleni erőszak kérdésköre okozza. Az országgyűlési képviselő a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 459. § (1) bekezdés 11. pont b) alpontja alapján hivatalos személynek minősül, és az ellene megvalósított erőszak egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztést vonhat maga után. Továbbá a mentelmi jog alapvető funkcióját tekintve, a törvényhozó hatalom függetlenségét, működésének zavartalanságát, valamint – a képviselőkön keresztül – más hatalmi ágaktól való befolyásolásmentes tevékenységét hivatott szolgálni. Az MTVA-székház védelmét a Fegyveres Biztonsági Őrség (a továbbiakban: FBŐ) tagjai biztosítják, akik nem minősülnek hivatalos személyeknek. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (továbbiakban: Fbőtv.) 1.§ (1) bekezdés első mondata alapján a fegyveres biztonsági őrséggel kell védeni az állam működése, illetőleg a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos létesítményt, ha a védelemre a Magyar Honvédség, rendvédelmi szerv, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogszabállyal nem kötelezettek, de az őrzés a közbiztonság vagy a nemzeti vagyon védelme érdekében indokolt. A törvény felhatalmazása alapján az FBŐ tagja jogosult és egyben köteles a biztonságot sértő vagy azt veszélyeztető személyt igazoltatni, tevékenységének abbahagyására felszólítani. Valamint az intézkedésének tettlegesen ellenszegülő, bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt a rendőrség megérkezéséig visszatartani. Ezen túlmenően az elkövető személlyel szemben – az arányosság követelményének betartásával – testi erővel cselekvésre vagy cselekvés abbahagyására kényszerítést alkalmazhat. A jogvitában a legfőbb kérdés az, hogy az FBŐ tagjai a szükségesség-arányosság követelményének megfelelően jártak-e el a képviselői kártyájukat felmutató országgyűlési képviselőkkel szemben, akik az állami szerv által élőben közvetített adáson keresztül kívánták beolvasni követeléseiket.

A harmadik főbb jogvita kérdése, hogy vajon közérdekű üzemnek minősül-e az MTVA. A Btk. 459.§ (1) bekezdés 21. pontja szerint közérdekű üzem a közmű, közösségi közlekedési üzem, elektronikus hírközlő hálózat, az egyetemes postai szolgáltató közérdekű feladatainak teljesítése érdekében üzemeltetett logisztikai, pénzforgalmi és informatikai központok és üzemek, valamint  a hadianyagot, haditechnikai eszközt termelő üzemet, energiát vagy üzemi felhasználásra szánt alapanyagot termelő üzem. Az egyik álláspont alapján az MTVA nem tartozik a közérdekű üzem kategóriájába, mivel médiatartalom-szolgáltatónak minősül, amelyik kizárólagosan a közszolgálati média számára gyárt műsorokat. Ezzel szemben az érme másik oldalán az látható, hogy az MTVA az elektronikus hírközlő hálózat részét képezi, mert az elektronikus hírközlés területén használt infrastruktúra részei, ezáltal közérdekű üzemnek minősül, aminek pontos meghatározását az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 188.§ 19. pontja tartalmaz.

Az ügy jelenlegi állása szerint 2019. február 19-én a Legfőbb Ügyészség a KSB. 74/2019/13-23-I. számú határozatában helybenhagyta a Központi Nyomozó Főügyészség 1.Nyom.671/2018/6-III. szám alatti döntését. A határozat értelmében az MTVA-ügy kapcsán nem valósult meg az FBŐ tagjai részéről bűncselekmény. Az országgyűlési képviselők elsődleges célja a követeléseik beolvasása volt a köztévé műsorában. A képviselők szándéka a szerkesztőségekbe, az élő adást közvetítő stúdiókba és a stúdiókhoz tartozó vezérlőkbe történő bejutásra irányult. A Legfőbb Ügyészség további álláspontja szerint, a képviselők ezen célja nem minősülhet a munkájukhoz szükséges felvilágosítás kérésének – mivel túlterjeszkedik a képviselői munka keretein –, így eljárásuk jogszerűségének megállapítására nem teremthet alapot. Akciójuk politikai jellegűnek minősül, mert a képviselők vasárnap éjjel tüntetőkkel együtt érkeztek az MTVA-székházhoz, ezáltal céljuk nem a felvilágosítás kérésre irányult. Emellett az ügyészség megállapította, hogy a képviselők tanúsítottak erőszakos fellépést és a velük szemben jogszerűen alkalmazott testi kényszer az FBŐ tagjainak részéről szükséges és arányos volt (aminek a képviselők ellenszegültek). Emellett a biztonsági őrség tájékoztatása, többszöri figyelmeztetése és egyértelmű tiltása ellenére megpróbáltak bejutni a székházba, ami a közmédia rendeltetésszerű működését akadályozta, veszélyeztette volna. Mindezek mellett a Legfőbb Ügyészség érvei között említi az MTVA vezérigazgatójának belső szervi utasítását, miszerint a belépési engedélyt indokolt esetben a Biztonsági Osztály megtagadhatja. Végül az ügyészség állásfoglalása szerint az MTVA épülete közérdekű üzemnek minősül, azon belül is elektronikus hírközlő hálózatnak, ami alatt az elektronikus hírközlés területén használt valamennyi infrastrukturális elem értendő, így: a hálózati infrastruktúra, kapcsolástechnika (ami lehetővé teszi a két végpont összekapcsolását), átviteltechnika (amelyik a vezetékes, vezeték nélküli, műholdas, mobil jel nagy távolságra való átvitelét jelenti), valamint a hálózati infrastruktúra működéséhez szükséges energiaellátást biztosító berendezések összességét foglalja egybe.

A Legfőbb Ügyészség által befejezett eljárást megelőzően a képviselők keresetet nyújtottak be a strasbourgi emberi jogi bíróságon, a szólásszabadsághoz fűződő emberi jogaik megsértése miatt. Ez az eljárás független a hazai eljárásoktól, amiben jogerős ítélet csupán évekkel később várható. Mindezek mellett az MTVA feljelentése alapján megindították a nyomozást, amelyik kereset az országgyűlési képviselők mandátumából eredő jogon való túlterjeszkedésen alapszik. Emellett Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója Kövér Lászlóhoz címzett levelében tájékoztatta a házelnököt a képviselők által az MTVA-székházban okozott állapotokról – aminek jogi relevanciával bíró célja mindeddig ismeretlen maradt. Az Országgyűlés Mentelmi bizottsága február 26-án 10 órakor ülést tartott, ahol csupán a botrányt kiváltó december 12-i zárószavazáson aktív szerepet vállalt képviselőkkel szemben folytatták volna le a fegyelmi eljárást, de végül az ellenzéki képviselők ellenállásából fakadóan a testület nem fogadta el a napirendi javaslatot.

A cikk megírásához az Arsboni a Jogtár adatbázisát használta.

Gyakornoki Programunk támogatói: