A banki szektorban is igénybe vehető az online vitarendezés

A fogyasztói jogviták online rendezéséről szóló 524/2013/EU rendelet (a továbbiakban: OVR rendelet) 2016. január 9-től alkalmazandó rendelkezései értelmében az Unióban tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztók és az Unióban letelepedett kereskedők közötti jogviták rendezésére egy online vitarendezési platformon keresztül is sor kerülhet. Fontos szabály, hogy a platformot a fogyasztók csak a kereskedő által előzetesen lefolytatott panaszkezelési eljárást követően vehetik igénybe, amennyiben a két fél közötti panaszeljárás nem vezetett eredményre.

ovr1

Az OVR rendelet hatálya a fogyasztók és kereskedők között megkötött online adásvételi vagy szolgáltatási szerződésekből eredő kötelezettségekkel kapcsolatban felmerülő jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére terjed ki.

Az OVR rendelet értelmében online adásvételi vagy szolgáltatási szerződés:

  • az olyan adásvételi (olyan szerződés, amelynek értelmében a kereskedő átruházza vagy vállalja, hogy átruházza a fogyasztóra valamely áru tulajdonjogát, a fogyasztó pedig megfizeti vagy vállalja, hogy megfizeti annak vételárát; ide tartozik minden olyan szerződés is, amelynek áruk és szolgáltatások egyaránt a tárgyát képezik) vagy
  • szolgáltatási szerződés (az adásvételi szerződéstől eltérő bármely olyan szerződés, amelynek értelmében a kereskedő a fogyasztó részére szolgáltatást nyújt vagy szolgáltatás nyújtását vállalja, a fogyasztó pedig megfizeti vagy vállalja, hogy megfizeti a szolgáltatás árát),

amelynek értelmében a kereskedő vagy a kereskedő közvetítője egy weboldalon vagy egyéb elektronikus eszközön keresztül kínál megvételre valamilyen árut vagy szolgáltatást, és a fogyasztó az adott weboldalon vagy egyéb elektronikus eszközön keresztül rendeli meg az árukat vagy szolgáltatásokat.

Az OVR rendelet ezen kívül különböző feltételeket ír elő a kereskedők számára, amelyeknek teljesítése kötelező. Ilyen kötelezettség például, hogy a kereskedőnek a honlapján közzé kell tenni az online vitarendezési platformra mutató elektronikus linket, illetve meg kell adnia email címét is a fogyasztók számára.

Pályakezdőként egy nemzetközi irodában?

❓ De melyikben? ❓ Hogy válasszam ki? ❓ Hogy tudok jelentkezni, ha épp nem hirdetnek állást? ❓ Melyik jogterület való nekem? ❓ Mit mondjak, ha a bérigényemről kérdeznek? ❓ Milyen szinten kell lennie az angolomnak? ❓ Tényleg napi 12 órát kell dolgozni?❓

Az OVR rendeletnek a magyar jogszabálykörnyezetbe történő implementálása már 2015-ben megkezdődött, melynek keretében az online vitarendezési platformmal kapcsolatos rendelkezések beépítésre kerültek a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvénybe (a továbbiakban: Fgytv.), illetve a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvénybe (a továbbiakban: MNBtv.). Az MNBtv.-ben foglalt rendelkezések 2016. július 1-jétől léptek hatályba.

A két törvény módosítására azért volt szükség, mert az online szerződés tárgya tekintetében eltérő hatóságok járnak el. Ha a fogyasztó és a vállalkozás között megkötött szerződéssel kapcsolatban vita alakul ki, akkor a fogyasztói jogvita alternatív vitarendezési eljárás keretében történő rendezésére az Fgytv. értelmében a Békéltető Testület rendelkezik hatáskörrel, míg ha a szerződés tartalmát tekintve az pénzügyi jellegű, a törvény alapján a Pénzügyi Békéltető Testület (a továbbiakban: PBT) fog eljárni.

A fentiek értelmében tehát az online vitarendezés alkalmazásának lehetőségét a jogalkotó kiterjeszti a bankokra, illetve más a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.), illetve a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) hatálya alá tartozó pénzügyi/ befektetési szolgáltatókra is. Az online kötött szerződés tárgyára tekintettel, amennyiben a fogyasztói jogvita pénzügyi fogyasztói jogvitának minősül, úgy a fogyasztónak lehetősége nyílik az online vitarendezési platform igénybevételére is.

Egy ügyfél ezidáig is több jogorvoslati lehetőséggel élhetett, amennyiben nem sikerült a pénzügyi szolgáltatóval rendeznie jogvitáját. Alapvetően a panasz tárgya dönti el, hogy a fogyasztó milyen jogorvoslati fórumhoz fordulhat. Amennyiben a panasz megtételének oka a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettség megszegése (MNBtv. 81.§) – mint például a fogyasztónak adott téves, vagy hiányos tájékoztatás – úgy a fogyasztó az MNB-hez (vagyis a Felügyelethez) fordulhat fogyasztóvédelmi eljárás megindítása érdekében. A pénzügyi fogyasztói jogvita alapjául szolgáló szolgáltatás igénybevételére vonatkozó jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy rendezése érdekében pedig a fogyasztó a PBT-hez fordulhat, illetve akár polgári peres eljárást is kezdeményezhet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál. Arra azonban tekintettel kell lenni, hogy ha a fogyasztó úgy dönt, hogy bírósághoz fordul, úgy ezt követően már nem kezdeményezheti a PBT eljárását.

ovr2

A szerződéses jogviszonyt érintő jogviták rendezése esetén a fentieken túl a fogyasztó további jogorvoslattal élhet, melynek keretében a jogvita elbírálását bírósági eljáráson kívül az online vitarendezési platform igénybevételével is kérheti. Amennyiben a fogyasztó az online platformot igénybe veszi, úgy az MNBtv. értelmében, a kezdeményezett pénzügyi fogyasztói jogvita esetén is kizárólag az MNB mellett működő PBT hoz döntést a fogyasztó és a pénzügyi szolgáltató közötti vitás ügyben. Tehát, az eljárást ugyanúgy a PBT fogja lefolytatni, mintha a szerződéses jogviszonnyal kapcsolatos jogorvoslati kérelmet hagyományos úton nyújtotta volna be a fogyasztó, azonban az eljárásra bizonyos mértékben eltérő szabályok vonatkoznak.

A panasz online platformon történő benyújtásához szükséges a fogyasztó általi, OVR honlapon (www.ec.europa.eu/odr) történő regisztráció. A benyújtást követően a fogyasztónak és a pénzügyi szolgáltatónak az OVR rendelet értelmében meg kell egyeznie egy alternatív vitarendezési fórum kiválasztásában, ami a pénzügyi szektor esetében csak a PBT lehet. Magát a panaszt az online platform fogja továbbítani a PBT-hez.

Végső soron azonban a PBT dönti el, hogy saját eljárását milyen módon folytatja le, – vagyis jogvitát az online vitarendezési platformon történő eljárása során vagy az online platform igénybevétele nélkül, bíróságon kívüli eljárása keretében rendezi-e – mivel a 2016. július 1-jétől hatályba lépő törvénymódosítás értelmében a PBT beleegyezése szükséges ahhoz, hogy az online vitarendezési platformon keresztül továbbított jogvita kapcsán alternatív vitarendezési eljárást folytasson le. Az MNBtv. értelmében a két eljárás közötti lényegi különbség, hogy az OVR rendelet szerinti eljárásban személyes meghallgatás tartására egyáltalán nem kerülhet sor.

Kérdésként merül fel egyrészt az, hogy a jövőben hány fogyasztó fog élni ezen jogával, tekintettel arra, hogy a banki szolgáltatások szűk körében lehet élni az új jogorvoslati formával és a szerződéses jogviták elbírálása során a két, korábban vázolt eljárás között nincs nagy különbség (a fogyasztónak egyik eljárás sem eredményez előnyt/ okoz hátrányt), valamint ezen platform inkább az eltérő tagállamban tartózkodó, illetve az egymástól távollévő felek elektronikus kereskedelem során keletkező jogvitái rendezésének megkönnyítése érdekében került megalkotásra. Másrészt, az is a gyakorlat során fog eldőlni, hogy az online vitarendezési platformon keresztül benyújtott jogorvoslati kérelmek elbírálása során a PBT mely eljárási szabályokat fogja alkalmazni, hiszen az MNBtv. mérlegelési jogkört biztosít a PBT-nek, amikor úgy fogalmaz, hogy „ha a Pénzügyi Békéltető Testület beleegyezett, hogy az online vitarendezési platformon keresztül továbbított jogvita kapcsán alternatív vitarendezési eljárást folytat” akkor kell alkalmaznia az OVR rendelet szerinti eljárás szabályait (értelemszerűen, ha nem egyezik bele, akkor a platform keretein kívül folytatódik az eljárás). A fő kérdés tehát, hogy mennyire lesz, illetve mennyire lenne célravezető az ügyek viszonylag szűkebb körében eltérő eljárás alkalmazása és arra külön mechanizmusok kialakítása.

Mindenesetre a jogalkotó beépített egy új kötelezettséget a pénzügyi szolgáltatókkal szemben, – amely már vonatkozik az OVR rendelet szerinti eljárásokra is – miszerint a PBT eljárásában együttműködési kötelezettség terheli a pénzügyi szolgáltatókat, és amennyiben ezen kötelezettségének alapos indok nélkül nem tesz eleget, úgy az MNB fogyasztóvédelmi bírság kiszabásával sújtja a jogsértőt.

***

Ha nem szeretnél lemaradni további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a Facebookon!

 

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.