Befektetés 0 %-os adóval? Ez keményebb lesz, mint a kád széle

Az e-jogászközgazdász rovat mai cikkében a tartós befektetési szerződéssel (a továbbiakban: TBSZ) ismerkedünk meg. Örömteli pillanat számomra, hogy az adójog és a számvitel mellett elindítjuk a befektetéssel foglalkozó alrovatot is, így már három vonalon fogunk tudni haladni és megismerkedni az alapokkal. Egy olyan intézmény kerül terítékre a mai napon, ami akkor lehet hasznos adózás szempontjából, ha pl. tőzsdén szeretnénk kereskedni vagy esetleg állampapírba fektetnénk, mivel a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, részben vagy egészben mentesülünk az elért hozamok utáni adó megfizetése alól. Csapjunk is bele!

Valójában nem tudunk azonnal élni az adómentesség lehetőségével, de aki közép- vagy hosszútávú befektetésen gondolkodik, annak kiváló lehetőség. A cikk irányadó számai a mai alkalommal a 15, a 10 és a 0. Mielőtt még beleásnák magunkat, helyezzük el a kérdéskört a jogi szabályozásban. A segítségünkre siető jogforrás a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 67/B. §-a lesz és fontos megemlíteni, hogy az értékpapír típusú tartós befektetési számláról beszélünk.

Ha kegyetlen szeretnék lenni, akkor a fenti szakasz (1) bekezdését idézném be ide azzal kapcsolatban, hogy mi minősül tartós befektetésből származó jövedelemnek, de immáron egy hónapja együtt dolgozva, gondolkodva már úgy érzem szinte ismerjük egymást, így nem teszek ilyet. Röviden összefoglalva az értékpapír típusú TBSZ értékpapírokban (pl. kötvény, részvény, befektetési alap stb.) elhelyezett megtakarítási forma, amely révén (meghatározott idő elteltével) részben vagy egészben mentesülünk az elért hozamok utáni adó megfizetése alól. A nyitható TBSZ-ek számáról az alábbiakat kell tudnunk:

A. Egy naptári éven belül egy befektetési szolgáltatónál csak egy értékpapír típusú TBSZ-t lehet kötni.

Tehát, 2021-ben is köthetek ilyen szerződést X banknál, de aztán majd akár 2022-ben és 2023-ban stb. is köthetek ugyanennél a banknál

B. Egy naptári éven belül értékpapír típusú TBSZ-t több befektetési szolgáltatónál is köthetünk.

Tehát, 2021-ben köthetünk ilyen szerződést X banknál, Y banknál, illetve Z banknál is és így tovább, ez nincs korlátozva.

Ha a TBSZ-ről beszélünk, akkor három időtartamot kell tudnunk elválasztanunk az alábbi adómértékekkel:

1. A számlanyitás évét nevezzük gyűjtőévnek, ahova legalább 25 ezer forintot (vagy annak megfelelő külföldi fizetőeszköz) kell befizetni, de ezt korlátlanul növelhetjük a gyűjtőév során. Ez lesz a mi lekötött pénzösszegünk. Fontos kiemelni, hogy a gyűjtőévet követően már nem tudunk rá pénzt befizetni. A mi példánknál maradva, ha most nyitnánk TBSZ számlát, akkor a 2021-es év (jelen esetben augusztustól december 31-ig) lenne a gyűjtőévünk. Még fontosabb tudni azt, hogy már a gyűjtőévben is kereskedhetünk (vásárolhatunk pl. részvényt, állampapírt), ami már ugyanúgy lehet adómentes meghatározott idő elteltével.
2. A következő időtartamunk az ún. hároméves lekötési időszak. Ezen időszak alatt a lekötési nyilvántartásunkban kell tartanunk egyrészt a lekötött pénzösszeget, másrészt az elért hozamokat. Magyarul, nem vehetjük ki a pénzösszeget. Ebben az időtartamban nem lehet hozzáférni a számlán lévő összeghez, nem is lehet feltölteni rá. Amennyiben mégis szeretnénk kivenni a pénzünket, akkor lekötött pénzösszeget meghaladó rész fog jövedelemnek (lekötési hozam) számítani és ez után kell megfizetni a 15 %-os mértékű adót. A három év leteltét követően lehet kivenni a pénzünket 10 %-os adóval akár részben, akár a teljes összeget. Tehát a 3. év végén három lehetőségünk van:

a) egy részét veszem csak ki (10% adó), a másik felével folytatom tovább a lekötési időszakot,

b) nem hosszabbítom meg a szerződést és kiveszem a pénzemet (10% adó),

c) végül pedig az egész összeggel folytatom tovább a lekötési időszakot.

3. Az utolsó időtartamunk a hároméves lekötési időszakot követő további két naptári év (kétéves lekötési időszak), tehát így lesz összesen 5 év plusz a gyűjtőév a TBSZ „élettartama” alapesetben. Ennek az öt év leteltét követően „fizetünk” a lekötési hozam – tehát a keletkezett jövedelem – után 0 %-os adót. Tekintettel arra, hogy nem keletkezik adófizetési kötelezettség, így bevallást sem kell készítenünk.

Összefoglalva a fentieket az adó mértéke

• 0 % az ötéves lekötési időszak utolsó napjára megállapított lekötési hozam után,
• 10 %, ha

– a lekötést nem hosszabbítjuk meg, a hároméves lekötési időszak utolsó napjára megállapított lekötési hozam után,

– vagy a lekötést a lekötési nyilvántartásban lévő pénzösszegnek egy részére nem hosszabbítjuk meg, az e résszel arányos, a hároméves lekötési időszak utolsó napjára megállapított lekötési hozam után,

– a lekötést a kétéves lekötési időszakban szakítjuk meg, a megszakítás napjára megállapított lekötési hozam után, végül

• 15 %, ha a lekötést az elhelyezést követően a hároméves lekötési időszak vége előtt szakítjuk meg, a megszakítás napjára megállapított lekötési hozam után.

Az 5. év után dönthetünk úgy, hogy egy részét kivesszük a pénzünknek vagy akár tovább is vihetjük. Ennek a részleteibe nem megyünk most bele, de az hasznos információ, hogy amennyiben folytatom tovább a TBSZ számlát, ugyanúgy a 3+2 év lekötési időszakok fognak vonatkozni a szerződésünkre annyi különbséggel, hogy itt nem lesz gyűjtőév, mert ez esetben az 5. év fog gyűjtőévnek számítani. Amennyiben az új szerződés előtt szeretnék befizetni, akkor ezt megtehetjük az 5. év lejárta előtt egy technikai/passzív számlára, melyet aztán „egyesítenek” a meglévő TBSZ számlánkkal az új időszak kezdetekor.

Tartós befektetési szerződést köthet még a magánszemélyen túl a magánalapítvány (magánszemély, mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából) valamint a bizalmi vagyonkezelő (a magánszeméllyel, mint vagyonrendelővel magánszemély, mint kedvezményezett javára megkötött – bizalmi vagyonkezelési szerződés teljesítése céljából). A hozammal kapcsolatban keletkező adókötelezettséget az alapítványi vagyon, a kezelt vagyon terhére a szerződő alapítvány, vagyonkezelő teljesíti, illetve a bevallási kötelezettséget az alapítvány, a vagyonkezelő teljesíti.

Néhány példa a számolásra:

Gyűjtőévben (2021. december 31-ig) befizetünk mondjuk 3.000.000 Ft-ot.

1. Első év után már 3.300.000 Ft van. Sürgősen pénzre van szükségünk, ezért ki kell vennünk a pénzünket. Alkalmazzuk a fenti fogalmakat:

• a lekötött pénzösszeg a 3.000.000 Ft,
• a lekötési hozam lesz a 300.000 Ft,
• a lekötési hozam után kell megfizetnünk a 15%-os adót: 45.000 Ft,
• jövedelem: 255.000 Ft.

Ebben az esetben a TBSZ megszűnik.

2. Tegyük fel, hogy a 3. év végén vagyunk (3.400.000 Ft), tehát a hároméves lekötési időszak vége felé járunk és nyilatkozunk, hogy szeretnénk kivenni a pénzünket:

• a lekötött pénzösszeg a 3.000.000 Ft,
• a lekötési hozam lesz a 400.000 Ft,
• a lekötési hozam után kell megfizetnünk a 10%-os adót: 40.000 Ft,
• jövedelem: 360.000 Ft.

Ahogyan korábban már láttuk, lehetséges az is, hogy csak egy részét vesszük ki, a többit pedig tovább visszük a következő lekötési időszakra. Ha ezt választjuk, akkor a TBSZ értelemszerűen nem szűnik meg. Ha az egészet kivesszük, akkor viszont megszűnik.

3. Az 5. év végén vagyunk 3.500.000 Ft-tal és szeretnénk kivenni az egész pénzösszeget.

• a lekötött pénzösszeg lesz a 3.000.000 Ft,
• a lekötési hozam lesz a 500.000 Ft,
• a lekötési hozam után nem kell adót fizetnünk (adómentes),
• jövedelem: 500.000 Ft.

A fenti számok nyilvánvalóan példák és egy ideális állapotot tükröznek. A TBSZ számlán ugyanúgy a saját vagyonunkat fektetjük be a tőzsdén, mint pl. egy sima értékpapírszámlán, csak itt lehetőségünk van csökkenteni az adófizetési kötelezettségünket. Ezért kellő körültekintéssel és megfelelő tudással éljünk a lehetőségekkel, nem veszélyeztetve az anyagi biztonságunkat.

A cikk dr. Hancz Patrik Arsbonin indult rovatának negyedik része. Az eddigieket itt találod.

A szerző jogász-közgazdász, az Arsboni Közösség tagja.