Döntött az Európai Bíróság az ERSTE Bank ügyben

2015. október 1-én tette közzé a Bíróság a C-32/14-es előzetes döntéshoztali eljárásban hozott ítéletét. E döntésben azt a kérdést válaszolta meg, hogy közjegyzői közokiratba foglalt fogyasztói szerződésekben a közjegyző köteles-e az uniós jog alapján a végrehajtási záradékkal történő ellátás szakaszában is vizsgálni a szerződés tisztességtelen kikötéseit. Az MTA TK Lendület-HPOPs Kutatócsoportjának az MTA TK Jogtudományi Intézet blogján megjelent írása.

Szerző: Papp Mónika

kozjegyzo_miniA Fővárosi Törvényszék kérdése az Európai Bíróság olvastában így szólt: „úgy kell‑e értelmezni a 93/13/EEC irányelvet a tisztességtelen fogyasztói szerződésekről, hogy azzal ellentétes az alapügyben szereplőhöz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely azon közjegyző számára, aki az alaki követelmények tiszteletben tartásával egy eladó vagy szolgáltató és egy fogyasztó között létrejött szerződésre vonatkozó közokiratot állított ki, lehetővé teszi, hogy az említett közokiratot végrehajtási záradékkal lássa el, vagy megtagadja annak törlését, holott egyik szakaszban sem került sor az említett szerződés kikötései tisztességtelen jellegének vizsgálatára?”

A közel egy évvel ezelőtt írt, Monika Kušinová-ítéletről szóló bejegyzésemben már előrevetítettem az ügy megoldását.

A Bíróság idén októberben megadott válasza a feltett kérdésre nemleges volt, tehát a magyar jogi megoldást az irányelvvel „összhangban állónak” találta.

A fent említett irányelv a Bíróság értelmezésében [lásd Océano Grupo Editorial és Salvat Editores ítélet (C‑240/98–C‑244/98)] a fogyasztói szerződések tisztességtelenségének hivatalbóli vizsgálatát írja elő a nemzeti bíróságok számára, és ez igen komolyan korlátozza a tagállamok eljárásjogi autonómiáját. Az ERSTE Bank ügy „tétje” tehát elméleti szinten az volt, hogy a tagállamoknak megmarad-e az eljárásjogi autonómiájuk olyan szabályozás hatályban tartására, amely szerint a közokiratok végrehajtási záradékkal történő ellátása során a közjegyzőnek nem kell vizsgálnia a fogyasztói szerződés tisztességtelen jellegét.

Kutatás a jogi munkaerőpiacról

A kitöltők között a nyertes választása szerint kisorsolunk 4 db Szigetjegyet, egy 75.000 Ft-os IKEA utalványt vagy egy 75.000 Ft-os Repjegy.hu utalványt!

Az észrevételt tevő Bizottság amellett érvelt, hogy a hivatalból történő vizsgálat kötelezettségét a közjegyzőkre is alkalmazni kell és a magyar szabályozás a Banif Plus Bank Zrt ügyben [C-472/11.] hozott ítélet alapján nem összeegyeztethető az uniós joggal. Ezzel szemben a magyar állam sikerrel védekezett azzal érvelve, hogy a közjegyzői nemperes eljárás peres eljárássá alakítható, amelyben a bírót már terheli az uniós jog alapján fennálló kötelezettsége a tisztességtelen kikötések vizsgálatára.

A Bíróság ítéletében nem a határozat rendelkező része, hanem inkább az indokolás érdekes. A Bíróság a Főtanácsnok indítványával egyezően az irányelv szöveghű interpretációja alapján arra jutott, hogy az irányelv és a ráépülő  ítélkezési gyakorlat a bírósági funkciók gyakorlásának sajátos keretébe illeszkedik, és tekintettel a bírósági és a közjegyzői funkciók közötti alapvető különbségekre a közjegyzőkre nem vonatkozhat a hivatalból történő vizsgálati kötelezettség egy szerződés végrehajtási záradékkal történő ellátása során.  Más szavakkal, az eljárási autonómia elve érvényesül, az uniós jog hatékony érvényesítésének kötelezettsége nem feszíthető túl úgy, hogy hagyományos, nemzeti jogintézmények szerepét Luxembourgból megváltoztatjuk. (Lásd ezzel szemben a Bizottság kötelezettségszegési eljárásait a közjegyzők állampolgársági feltételével kapcsolatban: C-47/08, C-50-54/08, C-61/08. sz. ügyben hozott ítéletek és a Magyarországgal szemben folyamatban lévő eljárás: C-392/15)

A Bíróság a tényleges érvényesülés elvének teljesülésénél két aspektust emelt ki, a közjegyzők közokiratkészítés során érvényesülő kötelezettségét (kioktatási kötelezettség, jogszerűség vizsgálata, tanácsaival biztosítja az egyenlő bánásmódot) és azt, hogy a szerződés érvénytelenítésére indítható peres eljárás, a Pp. alapján pedig a végrehajtás megszüntetésére vagy korlátozására irányuló pert indíthat az adós, amelyben a végrehajtás felfüggesztése is kérhető.

Az érvelés azzal zárul, hogy noha a 93/13/EEC irányelv az eladó és a fogyasztó részvételével zajló jogvitákban előírja az e jogvitákban eljáró nemzeti bíróság pozitív, a szerződő feleken kívüli beavatkozását, a tényleges érvényesülés elvének tiszteletben tartása nem kompenzálhatja teljes mértékben az érintett fogyasztó tétlenségét.

A Fővárosi Törvényszék előzetes döntés iránti kérelmének szükségességét néhányan megkérdőjelezték, borítékolva annak végkimenetelét. Úgy gondolom azonban, hogy a Fővárosi Törvényszék jól döntött, amikor kétségét előzetes döntés iránti kérelembe foglalta. Nemcsak a fogyasztói szerződések tisztességtelenségének Magyarországon található átpolitizáltsága miatt, hanem azért is, mert a bírói tanácsban felmerülő kétely esetén a helyes magatartás az én álláspontom szerint az értelmezés kérése. A tisztességtelen fogyasztói szerződésekre vonatkozó uniós jogértelmezés (a pénzügyi és gazdasági válságra is tekintettel) rohamos fejlődésnek indult, és nem mindig előreláthatóak az uniós jogértelmező fórumreakciói sem erre a változásra. A jogirodalom is úgy kezeli ezt az irányelvet, mint amely felébredt csipkerózsika álmából. [Hans-W. Micklitz- Norbert Reich: The Court and Sleeping Beauty: The Revival of the Unfair Terms Directive (UCTD), 2014 (51) Common Market Law Review Issue 3, pp.771-808.]

A luxemburgi jogértelmezés ráadásul helyenként nem teljesen konzekvens, az eltérő bírói tanácsok eltérő szemlélete is érvényesülhet. [Lásd Somssich Réka előadását az ELTE ÁJK-n, aki a szerződés elsődleges tárgyának meghatározásával kapcsolatos luxemburgi bizonytalanságra hívta fel a figyelmet.] Jelen ügyben is markánsan megjelent a Bizottságnak a hivatalból való vizsgálat kötelezettségét kiterjeszteni indítványozó szándéka.

A magyar bíróságoknak tehát érdemes előzetes döntést kérni ilyen helyzetekben, természetesen a tényállás felderítése és a kérdés helyes megfogalmazása mellett. A tudomány elméleti képviselői pedig örülnek, ha nemzetközi konferenciák kávészüneteiben Magyarországot olyan országnak tekintik a külföldi kollégák, ahonnan az uniós bírósági jogfejlesztést lehetővé tevő jól feltett kérdések érkeznek.

Forrás: MTA TK Lendület-HPOPs Kutatócsoport blogoldala A felhasznált fotó forrása: http://www.flickr.com/photos/charleskremenak/13006006385/

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

A cikk a Jogtudományi Intézet blogoldalán jelent meg.
Az írás a szerzők véleményét tartalmazza és semmiképp nem értelmezhető az MTA TK hivatalos állásfoglalásaként.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.