Elveszi-e a jogászok munkáját a ChatGPT?

A ChatGPT és más gépi tanulással működő alkalmazások nyilvánvalóan segíthetik a jogi szolgáltatásokat, azonban arra a kérdésre, hogy ezek az alkalmazások átveszik-e a jogászok munkáját, már sokkal nehezebb válaszolni. A válasz annál is inkább nehéz, mert a jogi munka meglehetősen sokrétű és összetett, továbbá részleteiben hivatásrendenként nagyon eltérő lehet, amit tulajdonképpen csak az adott hivatásrend gyakorlói képesek teljességgel átlátni – mondja Parti Tamás közjegyző, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnökhelyettese, a MOKK Adatkutató Alintézetének vezetője. Álláspontja szerint az ismert technológia mellett az emberi közreműködés a jog területén nem mellőzhető, és ennek nem csak technológiai okai vannak.

Csodafegyver a ChatGPT vagy csak egy kezdetleges, sok hibát elkövető alkalmazás?

Mennyire féljen egy jogászhallgató, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a munkáját?
Kezdetlegesnek semmiképpen sem nevezném, de csodafegyvernek sem, és korántsem ez az egyetlen, piacon elérhető hasonló alkalmazás. Amikor a ChatGPT-t használom, az a
benyomásom, mintha lenne egy elképzelhetetlenül gyors könyvtári asszisztensem, aki az
interneten fellelhető tartalmakból másodpercek alatt előállít valami esszenciális, de nem
feltétlenül igaz információhalmazt, amit magam is leszűrhetnék némi keresgélés után,
mondjuk a Google keresés első tíz találatának tartalmát alapul véve, csak sokkal hosszabb
időt kellene szánnom az adatgyűjtésre. Ez a gyorsaság lenyűgöző. Jogi kérdésekben
ugyanakkor azt tapasztaltam, hogy az alkalmazás segítheti ugyan az adott téma lehetséges
megközelítéseit, a feladat továbbgondolását, de önmagában a szakértő számára inkább
kiindulási alapot szolgáltat, nem pedig végleges választ. Mindazonáltal az így szerzett
információ az adott területen nem jártas ember számára sokszor több és rendezettebb lehet, mint amivel ő maga laikusként rendelkezik, és ez nem csak a jogra, hanem minden más tudományágra is vonatkozik. Ezekben az esetekben pedig a laikus nem lesz képes
megkülönböztetni a gépi választ a szakértői szintű választól, holott a kettő között lényeges
különbség van, amely különbségből fakadóan a felhasználót akár valamilyen kár is érheti, ha vakon megbízik a gépi válaszban. Ezt célszerű volna mielőbb tudatosítani a felhasználókban. Egy jogász, a szakterületéhez tartozó jogi kérdésekben képes szakértői szinten is megoldani egy-egy problémát, olyan módon, amelyre az alkalmazás nem képes. Ehhez a szakértői szintű hozzáértés mellett szükség van például arra is, hogy ne csak a múlt adatait elemezzük, amelyben a ChatGPT is hatékony segítséget nyújthat, hanem adaptáljuk a folyamatos jelen történéseit és tényeit, beleértve az érintettek gyakran változó motivációit is, mindezt szaktudásunk prizmáján keresztül szemlélve. Ennek a folyamatnak a sikerességéhez olyan további adatok és információk, valamint további képességek is szükségesek, amelyekre a gépi tanulás értelemszerűen nem tud kiterjedni. Például a jogalkalmazás során olyan körülményeket is figyelembe veszünk, amelyeket a felek maguktól észre sem vesznek vagy nem tudnak kifejezni, legfeljebb úgy, hogy megfelelő kérdésekkel irányítják a gondolkodásukat. Mivel a folyamat komplex, nem merném kijelenteni azt, hogy a mesterséges intelligencia elvenné a jogászok munkáját. Segíteni viszont bizonyosan tudja ezt a munkát.

Miben segíthet? Van olyan területe a jognak, ahol különösen érdemes támaszkodni az MI-re?

Olyan területeken, ahol az elérni kívánt cél érdekében az algoritmus tanításához megfelelő
mennyiségű digitalizált szöveges vagy egyéb formátumú adat áll rendelkezésre, amelyek
alapján az alkalmazás például szövegtervezeteket vagy tájékoztatókat tud előállítani, vagy
egyszerűen csak segíti a folyamatok elemzését. Gondolok itt például határozat- vagy szerződéstervezetekre, amelyek alapként szolgálhatnak az éppen aktuális irat elkészítéséhez, amelyet a szakértői emberi beavatkozás véglegesít vagy a munkafolyamatok elemzésére, amely azok észszerűbb megszervezését teszi lehetővé.

Milyen jogi területen használnak már most is gépi tanulásra építő szoftvereket? Hogyan váltak be ezek?

Használják több területen is, változó sikerrel. Már találkoztam évekkel ezelőtt az IBM
Watsonjának olyan chatalkalmazásával, amely külföldi munkavállaláshoz szükséges
információval látta el az érdeklődő ügyfeleket. Az Egyesült Államokban a bírók, a pártfogók
a feltételes szabadlábra helyezésnél egyre gyakrabban használnak algoritmusokat annak
felmérésére, hogy a vádlott milyen valószínűséggel követ el újból bűncselekményt. Több
tucat ilyen kockázatértékelési algoritmust használnak. De ismert például az a kísérlet is,
amelynek során az Egyesült Államok általános ügyvédi vizsgáján tesztelték a ChatGPT-t,
majd a GPT-4-et. Utóbbi hét témakörből ötben már ugyanolyan vagy jobb eredményt ért el,
mint a legjobb humán vizsgázók, és nemcsak a feleletválasztó, hanem a nyílt végű
feladatoknál is. És még sokáig lehetne sorolni a példákat.

Alkalmas lehet-e a ChatGPT egyszerűbb szerződések készítésére?

A GPT4 olyan tervezetek előállítására alkalmas, amelyek jó kiindulási alapként szolgálnak a
további munkához, a végleges szerződések elkészítéséhez. Az alkalmazás képes összegyűjteni a rendelkezésére álló adatokat bármely szerződés tervezetéhez, azoknak a szövegmintáknak a statisztikai elemzése alapján, amelyeken betanították. Be tud gyűjteni adatokat például arról, hogy adott tevékenységi körrel foglalkozó társaságok alapító okiratában milyen gyakran szerepel egy bizonyos rendelkezés, és erre tekintettel felkínálhatja, hogy az adott rendelkezés szerepeljen az elkészítendő alapító okiratban. Ez egy nagyon hasznos funkció, amit ráadásul páratlan gyorsasággal tud elvégezni az alkalmazás. Arra ugyanakkor már nem szolgáltathat információt, hogy az adott cég esetében valóban szükség van-e az adott rendelkezésre, vagy nem, sőt nem okoz-e esetleg hátrányt a cég életében az adott rendelkezés beemelése az okiratba. A joggyakorlat világosan megmutatja, hogy a jogviszony minden esetben sokkal összetettebb, mint az azt megalapozó szerződés. Mindennek felméréséhez, megítéléséhez és kialakításához pedig továbbra is szükség van a jogászok szakértelmére és gondolkodó közreműködésére.

Mégis hallani olyan alkalmazásokról, programokról, amelyek azt ígérik, a betáplált adatok alapján elkészítenek egy bérleti szerződést vagy éppen egy végrendeletet.

Szerződéstervezeteket már nagyon régóta találunk a világhálón. A ChatGPT is egy sablont
állít elő, amelyet a statisztikai átlagok alapján generál. Az éppen aktuális jogviszony viszont
legtöbbször eltér az átlagtól. Még az olyan egyszerűnek gondolt jelenség is mint a
végrendelkezés, igen összetett, nagy körültekintést igénylő folyamat, és jóllehet a végrendelet alaki szabályai egyszerűek, annak érvényessége és eredményessége nem csak ezeken az alaki szabályokon múlik. Gondoljunk csak bele, mindenkinek mások a céljai, egyediek a személyes körülményei, amit nem lehet átlagok mentén kezelni. Azért kell például személyesen találkozni az örökhagyóval a végrendelet felvétele alkalmával, hogy egy teljes kommunikációs csatornán keresztül kiterjedten megismerhessük a körülményeit, motivációit és szándékait, és azoknak megfelelő jogi megoldásokat alkalmazzunk.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamarán belül évek óta működik az Adatkutató Alintézet. Munkájuk során támaszkodnak a gépi tanulásra?

A munkánknak van olyan része, ahol gépi tanulást is igénybe veszünk, és folyamatosan
fejlesztjük a kutatási környezetet. A gépi tanulás azért fontos számunkra is, mert az ilyen
alkalmazások hatalmas adatbázisokat képesek elképzelhetetlenül szofisztikált statisztikai
elemzéseknek alávetni, és ebből értelmezhető információt előállítani. Ezzel minden olyan
területen érdemes élni, ahol nagy adatbázisok keletkeznek. Az eredmények pedig nemcsak
tudományos célokra, hanem az ügyfelek előnyére is használhatók. Segítségükkel növelhető az ügyfélélmény, javítható a tájékoztatás, és általában a szolgáltatás is. Összességében
hasznosnak tartjuk a mesterséges intelligenciára épülő alkalmazásokat, viszont tudjuk, hogy vannak árnyoldalai is. A rendelkezésünkre álló technológia működését ugyanis már a
jelenlegi fejlettségi szintjén sem értjük egészen. Ez a probléma már egy ideje lényeges
csomópontját képezi a szakmai diskurzusoknak, ami felvet egy súlyos kérdést az MI-vel
kapcsolatban, mégpedig az irányítás megtarthatóságának kérdését. Vagyis azt, hogy hogyan irányíthatunk egy olyan rendszert, aminek nem ismerjük a működését? A problémát tovább mélyíti a multimodális generatív modellek megjelenése. Mindenesetre meg kell tanulni optimálisan kihasználni a technológia által kínált lehetőségeket, hogy azokat előnyünkre fordíthassuk.

*** MOKK logo A Jog vita nélkül rovat támogatója a Magyar Országos Közjegyzői Kamara

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.

MEGOSZTÁS