Szerzői jogdíjak – Ilyenkor is a közjegyző segíti, hogy az örökösök megkapják jussukat

A közjegyzők rengeteg eljárástípussal foglalkoznak, de sokan nem is gondolnák, hogy még az elhunyt művészek munkája után maradó jogdíjakhoz is van közük. Ha egy előadóművész, filmes szakember vagy képzőművész meghal, az örökösei megöröklik a szerzői joghoz kapcsolódó vagyoni jogokat, például a keletkező jogdíjat. Elsősorban az örökösök felelőssége jelezni, hogy a hagyatékban szellemi tulajdon is van, de sokszor még maguk az érintettek sem tudják, hogy elhunyt rokonuk alkotása után pénzt kaphatnának.

Azzal sokan tisztában vannak, hogy a szellemi alkotások, például egy zeneszám, egy filmrészlet vagy egy fotó felhasználása után jogdíjat kell fizetni az alkotónak, de azt már kevesebben tudják, mi lesz a jogdíj sorsa akkor, ha a művész meghal. Magyarországon 1999 óta törvény kötelezi az összes jogkezelő egyesületet, zenészek esetén például az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesületet, filmes szakembereknél pedig a FILMJUS Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesületét arra, hogy az elhunyt művészek örököseiről nyilvántartást vezessenek, és nekik fizessék a jogdíjat. Ahhoz azonban, hogy az örökösök ténylegesen hozzájussanak a jogdíjhoz, a közjegyző közreműködésére is szükség van.

Ezeknek a nyilvántartásoknak az alapját ugyanis a jogerős hagyatékátadó végzés kivonata adja, amelyet a közjegyzők küldenek meg az érintett jogkezelő egyesületnek, ha a hagyatékban van valamilyen szerzői joggal kapcsolatos vagyoni jogosultság. Enélkül az örökösök nem juthatnak hozzá a jogdíjhoz, hiszen a jogkezelő másképp nem tudja hiteles forrásból, kinek kell fizetnie.

De mégis honnan tudja egy közjegyző, hogy az elhunyt például iparművész vagy artista volt, és a hagyatékátadó végzését továbbítania kell a jogkezelőnek? Egy országosan ismert előadó hagyatéki tárgyalásán valószínűleg nem kérdés, hogy foglalkozni kell a jogdíjakkal, de egy kevésbé közismert művész esetén már korántsem ilyen egyértelmű a helyzet. Ezt még tovább bonyolíthatja, ha az elhunyt több minőségben, például szerzőként és előadóművészként is jogokat szerzett. Ilyenkor az egyes jogdíjak is más-más közös jogkezelő szervezetnél érhetőek el.

Mindig az örökösöknek kell szólniuk

Nem könnyíti a helyzetet, hogy nincs olyan átfogó adatbázis, amelyben szerepel minden magyar előadó, művész és irodalmi szereplő, akik munkája után jogdíj keletkezik. Ezért mindig az örökösöknek kell jelezniük, hogy az elhunyt hagyatékában szerzői jog is van. Ha ezt nem teszik meg a hagyatéki eljárásban, akkor csak póthagyatéki eljárás lefolytatása után kaphatják meg a jogdíjat, ami jelentősen meghosszabbítja a folyamatot.

Azt is érdemes tudatniuk az örökösöknek a közjegyzővel az eljárás során, hogy milyen területen alkotott az örökhagyó, a különböző művészi ágakat ugyanis más egyesületek képviselik, és a közjegyzőnek a megfelelő jogkezelőhöz kell eljuttatnia a hagyatékátadó végzést. Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület például a színészeket, zenészeket, táncosokat és artistákat képviseli, de nem tudnak segíteni egy filmrendező vagy jelmez- és díszlettervező örököseinek, az ő esetükben a FILMJUS Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete a kompetens.

A zenei és irodalmi szerzői jogokat az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület kezeli, míg a képző-, ipar- és fotóművészek szerzői jogait a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület képviseli. A közös jogkezelő szervezetek teljes listája a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának weboldalán található meg.

Ahhoz, hogy az örökösök hozzájussanak az őket megillető jogdíjakhoz, örökösként regisztrálniuk kell az adott közös jogkezelő szervezet nyilvántartásába, és meg kell adniuk egyebek mellett a jogdíjak kifizetéséhez szükséges adataikat.

Meddig tart a szerzői jogi védelem?

A szerzői jog csak meghatározott ideig, a szerző életében és a halálát követő hetven évben védi a műveket. A védelmi időt a művész (több szerző esetén az utolsónak elhunyt szerzőtárs) halálát követő év elejétől számolják. A hetven év letelte után a mű közkinccsé válik, vagyis bárki felhasználhatja engedély nélkül. Jó tudni ugyanakkor, hogy a szerző emlékét sértő felhasználás ellen a védelmi idő után is felléphet az örökös vagy a jogkezelő egyesület, amennyiben a magatartás a szerzőként való feltüntetés jogát sértené a védelmi időn belül.