Félúton bírók és ügyvédek között – Nyílt napot tartottak a közjegyzők

Fiatal közjegyzők és közjegyzőhelyettesek mutatták be a MOKK második nyílt napján, hogyan telnek a közjegyzők mindennapjai, milyen ügyekben járnak el, és milyen lehetőségeket nyújt a közjegyzői életpálya. A résztvevők bármiről kérdezhették az előadókat, és a ChatGPT példáján keresztül olyan aktuális kérdésekre is választ kaphattak, mint hogy milyen hatással lesz akár már néhány év múlva a jogi hivatásrendek gyakorlására a mesterséges intelligencia.

Az ország összes jogi karáról több mint száztíz hallgató vett részt a Magyar Országos Közjegyzői Kamara második nyílt napján. A legtöbben azért érkeztek a Közjegyzők Házába, hogy jobban megismerhessék a közjegyzők munkáját és hatáskörét. Sokan arra is kíváncsiak voltak, hogy mennyire nyitott hivatásrend a közjegyzőség. „Nem titkolt célja a nyílt napnak, hogy megcáfoljuk a közjegyzőséggel kapcsolatos régi, téves mítoszokat” – mondta Raus Csaba, a program főszervezője és a Magyar Közjegyzőhelyettesek és Közjegyzőjelöltek Egyesületének elnöke, aki a közjegyzői életpályáról, az egyesületről és a MOKK Ösztöndíj programjáról beszélt a diákoknak.

Tóth Ádám, a MOKK elnöke hangsúlyozta, hogy az ő családjában egyetlen jogász sincs, ezért senki ne érezze, hogy csak hogy csak a közjegyzők családjából lehet valaki közjegyző. „A családnak annyiban van köze a közjegyzőkhöz, hogy a közjegyzőség az egész Európai Unióban egy nagy család, bár a külföldi munkatársak sokszor teljesen más feladatokat látnak el. Mi nem állami alkalmazottak vagyunk, de állami feladatokat látunk el. Nemperes eljárásokat folytatunk, melyek közül 21 tartozik hozzánk a 150-ből” – mondta. „Sokrétű a munkakörünk, ebből mindenkit érint a hagyatéki eljárás, sokakat a fizetési meghagyás, de ha potyog a gerenda vagy eláztat a szomszéd, szakértő kirendelésével is hozzánk fordulnak” – tette hozzá. Tóth Ádám arra biztatta a résztvevőket, hogy akinek kedve van a közjegyzőséghez, jelentkezzen, szívesen várják és segítik elindítani a karrierjét a pályán.

Pótolják a felek közti bizalmat

Mányoki Ádám, nemrég kinevezett fiatal közjegyző cáfolt rá arra, hogy közjegyző csak idős lehet. A közjegyzőség történetét és felépítését ismertetve kitért arra is, hogy a közjegyző a bíró és az ügyvéd között áll, munkájuk legfőbb célja pedig, hogy a felek elkerülhessék a hosszadalmas pereskedést, de ha ez nem sikerül, megkönnyítsék az érvényesítést. „A közjegyzői okirat tulajdonképpen a felek közötti bizalmat pótolja” – mondta.

Szécsényi-Nagy Kristóf, a MOKK jogi ügyvezetője ezt azzal egészítette ki, hogy a közjegyző legfontosabb funkciója a közhitelesség. A felek joghoz jutását könnyítik meg, például azáltal, hogy hozzájárulnak egy egyezséghez, olyan bizonyítékokat hoznak létre, amelyek feleslegessé tesznek egy peres eljárást, vagy legalább olcsóbb, gyorsabb bírósági eljárást eredményeznek. Fontos azonban, hogy míg egy bíró egy anyagi jogi vitában végleges döntést hozhat, egy közjegyző kizárólag akkor, ha nincs vita a felek között.

„Ahol egy jogviszonyt a bíróság dönt el, az jogilag meg van oldva, de szociálisan már nem fog újraépülni a viszony, mert lesz egy vesztes és egy nyertes. De ha a konfliktust közokiratba foglalt megállapodásban oldják meg, a felek konszenzusra jutottak, van egy erős biztosíték a kezükben, és nem egy harmadik fél tett igazságot” – emelte ki Szécsényi-Nagy Kristóf, majd hozzátette: a munka rendkívül változatos és semmiképp sem nevezhető unalmasnak, kilenc év alatt nem volt két ugyanolyan napja.

Máté Viktor MOKK-elnökhelyettes nemzetközi kitekintéséből a hallgatók megismerhették az angolszász és a kontinentális jogrend bizonyítási sajátosságait, és azt, hogy az eltérések ellenére közhitelességre mindenhol szükség van, enélkül nem képzelhető el a jogi közreműködés. Az előadó arról is beszámolt, hogy a közjegyzői rendszerben – nemzetközi viszonylatban – nagyon elismert a magyar közjegyzőség. Példaként hozta fel, hogy az infrastruktúra fejlesztésében és az elektronikus eljárások bővítésében sok ország a magyaroktól kér segítséget a saját rendszerének korszerűsítéséhez.

Milyen hatással lesz a technológia a jogi hivatásrendre?

Parti Tamás, a MOKK elnökhelyettese és adatkutató alintézetének vezetője az egyre népszerűbb ChatGPT példájával élve beszélt arról, hogy a jogi hivatásrendek gyakorlásának módja máshogy fog kinézni néhány év múlva, mire a hallgatók diplomát szereznek, más lesz a gyakorlati tudás, mint amit az egyetemen tanulnak. Kifejtette, hogy a jogi munkához szükséges keresést és adatcsoportosítást át tudják venni az algoritmusok, de az emberi felügyelet ettől még elengedhetetlen, mert egy programtól kapott szöveg információ, de nem tudás. „Az algoritmusok minél nagyobb adatmennyiségből dolgoznak, annál inkább kiszámíthatatlanná válnak a válaszaik, és az sem biztos, hogy a kiinduló adathalmaz teljes. Ezért a választ mindig ellenőrizni kell, amihez szükség lesz az emberre. A jogviszonyok és a jogalkalmazás élő dolgok, amelyek folyamatosan fejlődnek, és a változáshoz való alkalmazkodáshoz nem elég a hagyományos jogi tudás, például a Ptk. ismerete, amit egy számítógépre fel lehet tölteni” – mondta.

A nyílt nap végén egy kerekasztal-beszélgetés keretében lehetősége volt a résztvevőknek kérdezni az előadóktól. A hallgatók között volt, akit az érdekelt, milyen kompetenciákat keres egy közjegyző egy jelöltben, más olyan aktuális jogi kérdésekre keresett választ, hogy lesz-e Magyarországon is olyan rendszer, mint Kínában, ahol a nyolc leggyakoribb bűncselekménynél mesterséges intelligencia végzi a vádemelést. Utóbbira Parti Tamás kifejtette, hogy a jogalkalmazás igényli a mérlegelést, az emberi tényezőt. Kínában azért vezették be ezt a rendszer, mert sok a laikus bíró, akik olyan terhelés alá kerültek, hogy szakmailag elfogadhatatlan ítéleteket hoztak. „Az MI legalább ismeri a jogszabályokat, de ez nem egy tökéletesen működő megoldás, egy program nem tudja értelmezni a kontextust” – mondta.

Miért jöttél el a nyílt napra?

A több mint száztíz érdeklődő között az ország valamennyi jogi kara képviseltette magát. Eszter, aki a Pécsi Tudományegyetem első éves joghallgatója, kérdésünkre elmondta, hogy ismerősöktől hallott a nyílt napról. Azért vett részt a nyílt napon, mert érdekes volt a program. Különösen az érdekelte, hogy milyen nemzetközi lehetőségeket biztosít a MOKK.

Petra, Mónika, Szandi és Flóra a Miskolci Egyetem hallgatói, ők e-mailből értesültek a nyílt napról. Azért jelentkeztek a rendezvényre, mert nem tudtak sokat a közjegyzőkről, és kíváncsiak voltak rájuk és munkájukra. Nagyon szimpatikusnak nevezték, hogy ennyire közvetlenek voltak velük az előadók.