Hogy férkőzik be az állam a tinédzserek hálószobájába?

A gyermek- és fiatalkorúak konszenzuális szexuális kapcsolatának legalitása

Legálisan létesíthet szexuális kapcsolatot egy 12 éves egy 17 éves tinivel? És egy 40 éves felnőttel? Mi a beleegyezési korhatár és miért fontos, hogy mennyi idős kornál húzzák meg? Cikkünkben szakértői segítséggel és különböző államok jogának áttekintésével próbálkozunk rávilágítani a téma szabályozásának lehetőségeire és hiányosságaira.

Egy 2018-as nemzetközi vizsgálat során kiderült, hogy a 15 éves tanulók 21%-ának már volt szexuális kapcsolata. A felmérésben résztvevő magyar fiatalok körében ez az arány ennél magasabb volt, méghozzá 28%. De vajon tisztában vannak a fiatalok a szexuális életük megkezdésekor ennek a jogi szabályozásával? A mélyebb rálátás érdekében dr. Bárdossy-Sánta Nórával, a Hintalovon Alapítvány Gyermekjogi Központjának vezetőjével is beszélgettünk.

Mi a beleegyezési korhatár?

A beleegyezési korhatár olyan életkor, amely betöltése után az egyén szabad döntése alapján létesíthet szexuális kapcsolatot. A jog úgy tekinti, hogy a megszabott kor alatt még senki nem képes beleegyezni a szexuális cselekménybe. Így aki a beleegyezési korhatárt be nem töltött személlyel létesít szexuális kapcsolatot, bűncselekményt követ el, hiszen nem lehet az aktust konszenzuálisnak tekinteni.

A szabályozás annak érdekében vált a jogrendszer részévé, hogy megvédje a gyermekeket a nemi erőszak minden formájától.

Ez a követelmény fogalmazódott meg az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének 34. cikkében, és irányelvei közé sorolta az Európai Parlament és a Tanács is. A gyermekek védelme érdekében nagyobb a büntetési tétel mértéke, ha az elkövető a beleegyezési korhatárt be nem töltött fiatallal létesít szexuális kapcsolatot, főként, ha ezt erőszakkal, fenyegetéssel vagy hatalmi pozícióban teszi. A beleegyezési korhatárról általában a büntető törvénykönyvek rendelkeznek, a nemi élet szabadságát érintő bűncselekmények körében.

Beleegyezési korhatár szabályozása

A beleegyezési korhatárt a legtöbb ország 14 és 18 év között állapítja meg, de az erre vonatkozó rendelkezések a különböző államok történelmi hagyományai, társadalmi berendezkedése, szokásai, vallása és valláshoz fűződő viszonya alapján nagyon eltérő képet mutatnak. Egyes helyeken külön szabályok vonatkoznak a nőkre és a férfiakra, vagy arra, hogy azonos neműek vagy különböző neműek között történt meg a szexuális együttlét.

Sokszor felvetődik a kérdés, hogy a világ változásaival a gyerekek is gyorsabban érnek-e, akár fizikailag, akár mentálisan. Ez alapján gondolják sokan, hogy a szexuális életüket is fiatalabb korban kezdik meg, viszont ezt kutatások nem támasztják alá. Ha mégis így lenne, a jog lekövetné a változást a beleegyezés korhatár tekintetében? A kérdésre országonként más-más válaszok születhetnének a társadalmi eltérések miatt. Csak említésképpen néhány ország és annak szabályozása, hogy láthatóak legyenek a különböző rendelkezések: Angolában a korhatár 12 év, Ausztriában 14, az Egyesült Királyságban 16, Spanyolországban 18, Bahreinben 21, Afganisztánban pedig házasnak kell lenni hozzá. Annak érdekében, hogy megértsük, melyik országban mi a beleegyezési korhatár, és miért annyi, közelebbről meg kell nézni az egyes államok rendelkezéseit.

A következőkben alaposabban a magyarországi rendelkezéseken kívül olyan államokét mutatjuk be, amelyek eltérnek a hazaitól, vagy ahol nagyon szélsőséges a szabályozás.

Beleegyezési korhatár Afganisztánban

Bármilyen témakörben beszélünk az afgán jogról vagy jogrendszerről, elsődlegesen ki kell emelnünk azt, amit az alkotmánya is megállapít. Az afgán jog semmilyen formában nem mehet szembe az iszlám vallással, így annak elsődleges forrásával, a Koránnal sem. De mit jelent ez a beleegyezési korhatárral kapcsolatban?

A beleegyezési korhatár nincsen olyan módon megállapítva, mint az országok többségében. A legális szexuális együttlét mind férfiaknál, mind nőknél (heteroszexuális kapcsolatot tekintve) csak házasságon belül valósulhat meg.

Az afgán Büntető Törvénykönyv bűncselekménynek minősíti a házasság előtti, a házasságon kívüli szexuális kapcsolatot és a házasságtörést is.

Tehát először nézzük meg, hány éves kortól lehet házasságot kötni. Ebben a kérdésben az afgán Polgári Törvénykönyv rendelkezik. A férfiaknál a 18. életév betöltését, a nőknél pedig a 16 éves kort vagy 15 éves kortól az apai vagy bírósági hozzájárulást határozza meg, mint követelményt a házasságkötéshez. Az interjú során dr. Bárdossy-Sánta Nórát arról is megkérdeztük, hogy mint szakértő mennyire lát reálisnak egy ilyen szélsőséges rendelkezést. Válaszában kiemelte, hogy ez nagyban függ az ország társadalmi berendezkedéstől, a kultúrájától és a vallási hovatartozásától. Véleménye szerint a nyugati kultúrák megközelítése jobban figyel a gyerekjogokra. Kiemelte, hogy nagyon fontos a megfelelő szexuális edukáció, hiszen a gyerekek életkoruknak megfelelő információk nélkül nem tudnak megalapozott döntést hozni. Szerinte a házassághoz kötött beleegyezési korhatár kényszerítő hatást eredményezhet, amelynek további negatív következményei lehetnek a gyerekekre, fiatalokra.

Afganisztán azon országok egyike, ahol másképpen szabályozzák az azonos neműek és a különböző neműek közötti szexuális együttlétet. Az azonos neműek közötti szexuális kapcsolatot alapvetően bűncselekménynek minősíti az afgán Büntető Törvénykönyv, kortól függetlenül. Ezt a cselekményt a Korán tanításaival szinkronban nyilvánították büntetendővé, így ebből is látható, hogy a vallási tanítások milyen mértékben befolyásolják a törvényhozást.

Beleegyezési korhatár az Amerikai Egyesült Államokban – különös tekintettel Virginia államra

Az USA-ban a beleegyezési korhatár meghatározása a tagállamok hatáskörébe tartozik. Az államokban így nem egységes a szabályozás, de a legtöbben 16 és 18 éves kor közé teszik. Némelyik helyen kivételnek számít a közeli kor, ezt nevezik másként Rómeó és Júlia törvénynek is. Ahol van ilyen mentesség, ott a fiatalok a beleegyezési korhatár előtt is létesíthetnek legálisan szexuális kapcsolatot, ha a korkülönbség a jogilag meghatározott határon belül van. Így egy olyan helyen, ahol a beleegyezési kor 17 év és a mentesség négy év korkülönbségig terjed ki, egy 15 éves lány kapcsolata jogrendbe ütköző lenne egy 40 éves férfival, de legális lenne egy 19 évessel. Az ilyen törvények annak érekében jöttek létre, hogy a fiatalokat mentesítse a beleegyezési korhatár megsértéséből eredő komoly következmények alól, ha beleegyezéssel történik a szexuális együttlét.

Az államok több mint fele rendelkezik Rómeó és Júlia joggal, amelyben a korkülönbség mértéke kettő és öt év között mozog.

Virginia államban a beleegyezési korhatárt a 18. életév betöltésében határozták meg. A Rómeó és Júlia törvény pedig engedélyezi, hogy a 15 és 17 év, valamint a 13 és 15 év közötti fiatalok szexuális kapcsolatot létesítsenek egymással. Ezek a szabályok érvényesek mind a heteroszexuális, mind a homoszexuális nemi kapcsolatra. A törvényes házasságkötési életkor a 18. életév, de szülői és bírósági beleegyezéssel 16 éves kortól engedélyezhető.

Ha az afganisztáni és a virginiai szabályozást összehasonlítjuk, látható, hogy a virginiai megengedőbb, hiszen nincsen alárendelve szigorú vallási szabályoknak.

A beleegyezési korhatár szabályozása a Fülöp-szigeteken

A Fülöp-szigetek 2020-ig a világ egyik legalacsonyabb beleegyezési korhatárával rendelkezett, amely 12 éves kor volt. Az 1997-es Nemi erőszak elleni törvény a 12. életévüket még be nem töltött gyerekekkel való közösülést tekintette automatikusan nemi erőszaknak. Ha a szexuális aktus egy 12 és 18 év közötti személy és egy, a 18. életévét már betöltött személy között, közös beleegyezéssel jött létre, az nem számított büntetendőnek. 2020-ban azonban megindult a törvény módosításának folyamata. A módosítás tartalma: a beleegyezési korhatár 16 évre emelése, a szexuális erőszak fogalmának bővítése és a szexuális erőszak büntetése alóli mentesség eltörlése, ha a felek később házasságot kötöttek. Ezen kívül a törvénymódosítás tartalmazza a Rómeó és Júlia kivételt, hogy ha beleegyezéssel történt a szexuális kapcsolat, és a két fél között nincs több mint négy év korkülönbség, akkor ne legyen vád alá vonható az idősebb fél.

A korhatár emelésének a célja az, hogy védje a gyermekeket a nemi erőszak bármilyen formájától, és csökkentse a 10 és 19 év közötti lányok terhességeinek számát.

Az UNFPA Fülöp-szigeteki felmérése szerint 2018-ban közel 180 000 csecsemő született 15-19 év közötti anyáktól, ez azt jelenti, hogy naponta körülbelül 500 serdülő lány ad életet egy újszülöttnek. Egy UNICEF-kutatás során a megkérdezettek (3866 fő a 13 és 24 év közötti korosztályból) 17%-a tapasztalt már valamilyen jellegű szexuális erőszakot. Tehát, ha a törvénymódosítás eléri célját, az ország közelebb kerül a fiatalkorúak terhessége és a fiatalkorúak elleni szexuális erőszak problémájának megoldásához. Reális egy ilyen módosítástól elvárni azt, hogy régóta fennálló, komoly problémákat orvosoljon? „A módosítás jelenthet nagyobb visszatartó erőt a gyerekek ellen szexuális erőszakot elkövetők számára, viszont a megfelelő szexedukációnak a hatása többrétű lenne ennél. Valódi változást csak úgy lehet elérni, ha tudást adunk a gyerekeknek, hogy mi számít beleegyezésnek és mi számít erőszaknak” –fűzi hozzá dr. Bárdossy-Sánta Nóra.

Magyar szabályozás az új Btk.-t megelőzően

Az új Büntető Törvénykönyv 2013-as hatályba lépésével a beleegyezési korhatár szabályozása is változáson ment keresztül. Annak érdekében, hogy a mai szabályozást értékelni tudjuk, nézzük meg, hogy mi volt korábban.

A régi Büntető Törvénykönyv a beleegyezési korhatárt egyöntetűen a 14. életévben határozta meg. 2002-ben lett egységes az életkor meghatározása, miután az azonos neműekre vonatkozó korábbi, diszkriminatív szabályozást az Alkotmánybíróság határozatával eltörölte. A homoszexuálisok nemi életére vonatkozóan a korhatár a 18. életév volt, így azok a 18 év felettiek, akik 14 és 18 év közöttiekkel konszenzuálisan közösültek, 2002 előtt bűncselekményt követtek el. Ez a heteroszexuális kapcsolatokban nem minősült büntetendőnek. Az Alkotmánybíróság a határozatában kifejtette, hogy a megkülönböztetés ellentétes az Alkotmány 70/A.§ (1) bekezdésében foglaltakkal, amely szerint minden személy számára biztosítani kell az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés nélkül.

A hatályos magyar szabályozás

Felmérések szerint a fiatalok 2-3 évvel korábban veszítik el a szüzességüket, mint 10 évvel ezelőtt. Ilyen témájú kutatások már 2010-ben, az új Btk. összeállítása előtt is voltak. Ez az egyik érv az új fajta szabályozás mellett. A hatályos rendelkezések több fontos életkort határoznak meg a beleegyezési korhatár megállapítása során, ezek a 12., a 14. és a 18. életévek.

A beleegyezési korhatárnak ma is a 14. életévet kell tekinteni.

Viszont közeli életkor-engedménynek lehet tekinteni azt, hogy a 12 és 14 év közötti személyekkel konszenzuális nemi kapcsolatot létesítő 14. évét betöltött, 18. évét még nem betöltött fiatal nem büntethető. A módosítást ellenzők azzal érveltek, hogy a 12 és 14 év közöttiek „még gyerekek”, így nem tekintenék beleegyezésnek a hozzájárulásukat a szexuális kapcsolathoz. Jelenleg a 12 év alatti gyermekek tartoznak ebbe a kategóriába, a velük történő közösülés minden esetben szexuális erőszaknak minősül. Az új szabályozás során minősítő körülménynek tekintik a beleegyezési korhatár alatt és felett is egyaránt, ha hatalmi vagy befolyási viszonnyal él vissza az elkövető. A hatalmi vagy befolyási viszonyt nem definiálja pontosan az új Btk., a fogalom-meghatározás, azonban fontos lenne abból a szempontból, hogy a 14-18 év közöttiek és a 18 év felettiek kapcsolatát tisztábban lehessen megítélni.

A szexedukáció fontossága

Felmerül a kérdés, hogy a korhatárok szélső eseteinél vajon megfelelő-e a szabályozás. Egy 12 éves tényleg rendelkezik a kellő belátási képességgel, hogy beleegyezzen egy szexuális kapcsolatba? „Nagyon sok minden függ a gyerekek egyéni helyzetétől, hogy milyen családja van, hol nevelkedik, milyen közösségbe tartozik. Nem lehet egyértelmű választ adni arra, hogy rendelkezik-e a kellő belátási képességgel.  Ha csak azt nézzük, hogy tanulhatott-e az iskolában arról, hogy mi az a szexuális együttlét, hogyan kell védekezni, akkor azt kell mondanom, hogy nem. A Nemzeti Alaptantervben nem szerepel alsó tagozatban a családtervezés vagy tudatosság, ez csak hetedik-nyolcadik évfolyamban jelenik meg. Itt nagyon sok múlik azon, hogy a szülők hogyan nevelik, edukálják a gyerekeket.

Az Alapítvány álláspontja az, hogy nem lehet a szexuális nevelést elég korán elkezdeni.

Igazából egészen kiskortól kezdve tanítani kell a gyerekeket akár arra, hogy melyek azok a testrészek, amikhez csak akkor lehet hozzányúlni, ha ő kifejezetten engedélyt ad rá, ez az úgynevezett bugyiszabály. Az egész egy edukációs folyamat, amit ha nem kezdünk el időben, akkor sokkal nehezebb lesz egy gyereknek 13 évesen nemet mondania egy felnőtt közeledésére, mert nem tanították meg, hogy lehet nemet mondani, és lehet azt mondani, hogy neki ez nem kényelmes. Sok szexuális erőszak vagy visszaélés azért tud megvalósulni, mert mi felnőttek mulasztottunk. Sok áldozattá vált gyereknek sajnos nincsen tudása meg tapasztalata azzal kapcsolatban, hogy egy felnőttnek, akivel akár hatalmi viszonyban vannak, hogyan mondhatnának nemet. Van, amikor a gyerek maga sem tudja, mi történik, ezért az esetek sokszor nem is jutnak a hatóságok tudomására.”

Mi várható a jövőben?

Az utóbbi években néhány országban, ahol a beleegyezési korhatár a 14. életévnél alacsonyabb volt, emelésre került sor, vagy elkezdődött a folyamat ennek érdekében. Ez történt a Fülöp-szigeteken, Dél-Koreában és Japán egyes tartományaiban is. Ezeken a helyeken általában 16 évre emelték a beleegyezési korhatárt. Az emelés mellett szólt a gyermekvédelem, és az, hogy sok tudós szerint 14 évesen még nem elég érettek érzelmileg és mentálisan arra, hogy a szexuális együttlét következményeit és hatásait fel tudják mérni. Az már egy másik kérdés, hogy ennek az emelési sorozatnak lesz-e hatása Európára, ahol számos országban a 14 éves kor van meghatározva. 2019-ben volt beszámolási kötelezettsége a Kormánynak és civil szervezeteknek az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága felé, ahol a Bizottság felhívta a Kormány figyelmét arra, hogy készítsen átfogó stratégiákat a gyerekekkel szembeni szexuális bántalmazás és kizsákmányolás megelőzésére – korhatárra való tekintet nélkül.

Az írás az Arsboni Gyakornoki Programjának keretében készült,
melyet a Baker McKenzie és a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda támogatott.
A cikk megírásához az Arsboni a Jogtár adatbázisát használta.

Irodalomjegyzék