Kevés az eredményes kegyelmi kérvény

(Az Ügyvédvilág.hu írása)

A kegyelmi kérvények kevesebb mint 2 százaléka volt eredményes az elmúlt tizenhárom évben; a legkevesebb kedvező kegyelmi határozat (négy) tavaly született, a legtöbb 2004-ben, amikor 41 ember kapott kegyelmet az államfőtől – derül ki az igazságügyi tárca kormányzati portálon olvasható, hétfőn megjelent kimutatásából.

A táblázat a 2002. január 1. és 2015. március 31. közötti kegyelmi kérvények elbírálásának adatait tartalmazza. Eszerint a több mint tizenhárom év alatt 13 533 kegyelmi kérvényt nyújtottak be és ezek közül 267-t bíráltak el kedvezően a köztársasági elnökök: ez az egész időszakot tekintve az összes kérvény 1,97 százaléka.

A kérelmezők számára legkedvezőbb év 2004 volt, amikor 41-en kaptak kegyelmet, ami az az évi 1266 kérelem 3,24 százaléka volt. Arányát tekintve még jobb volt a 2008-as év, amikor a 799 kérelmező 3,38 százaléka, 27 kapott kegyelmet.

A legkevesebben, négyen tavaly kaptak kegyelmet, ez az összesen 753 kérelmező 0,53 százaléka volt, de rossz év volt a kegyelemért folyamodók számára 2010 is, amikor a 871 kérelmező 0,57 százaléka, öt ember kapott kegyelmet.

Pályakezdőként egy nemzetközi irodában?

❓ De melyikben? ❓ Hogy válasszam ki? ❓ Hogy tudok jelentkezni, ha épp nem hirdetnek állást? ❓ Melyik jogterület való nekem? ❓ Mit mondjak, ha a bérigényemről kérdeznek? ❓ Milyen szinten kell lennie az angolomnak? ❓ Tényleg napi 12 órát kell dolgozni?❓

Az idei év eddig különösen kedvező a kegyelmet kérők számára, ugyanis az első negyedévben 179 kérvényből nyolcnak eleget tett a köztársasági elnök, ami 4,47 százalékos arány.

Kegyelmi ügyekben a köztársasági elnök az igazságügyi miniszter előterjesztése nyomán hoz határozatot. Ezekben az eljárásokban a miniszter és az államfő iratok alapján jár el, a kérelmezőt, illetve védőjét nem hallgatják meg. Az államfő döntését nem indokolja. A határozat akkor válik érvényessé, ha azt a miniszter ellenjegyzi. A kegyelmi eljárásnak nem célja a bíróság ítéletének értékelése, jogosságának, igazságosságának, megalapozottságának vizsgálata. Általában azokat az elítélt személyes körülményeiben felmerült méltányolható okokat veszik figyelembe, amelyeket a bíróság az ítélet meghozatalakor nem értékelt.

A képek forrása:

http://projectwarmsouthbend.files.wordpress.com/2013/12/mercy_triumphs_over_judgement.jpg http://kep.index.hu/1/0/201/2018/20182/2018244_101f1db0dd22c651bfda5e94c1368568_wm.jpg  

A cikk az Ügyvédvilág.hu-n jelent meg, az Ügyvédvilág.hu az Ars Boni szakmai együttműködő partnere.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.