(Környezet)jogi séta a világ legélhetőbb városában

Az alábbi cikk az Arsboni, a Bird & Bird és a Wolters Kluwer 2018-as Cikkíró Pályázatára készült írás szerkesztett változata.

Melyik az a város, amely a közelünkben található és immáron zsinórban a kilencedik alkalommal ítélik meg neki a megtisztelő címet? Az adottságai tekintetében Budapesthez oly hasonló Bécs a helyes válasz. Az alábbi cikkben virtuális városnézést tartunk, és megvizsgáljuk azt a jogi környezetet, amely biztosítja ennek a zöldfelületekben gazdag, innovatív városnak a virágzását. Szó szerinti és átvitt értelemben is.

Mit jelent egy ilyen cím elnyerése, miért is olyan jelentős dolog ez?

Bevezetésként arra kérdésre keresünk választ, hogy egyáltalán miért is olyan fontos egy ilyen minősítés megszerzése. Talán válaszul szolgál a kérdésre, hogy a lista összeállítása mögött a Világ egyik legnagyobb üzleti tanácsadó cége, a Mercer áll, mely ügyfelei között tudhatja a legtöbb ’Fortune 1000’ céget, vagyis azokat a vállalatokat, melyeket a neves Fortune magazin az USA ezer legerősebb cégnek tart. Ezen kívül a klientúra részét képezi több olyan vállalat is, amely a ’Footsie’-n, vagyis a brit tőzsdeindexen listázott 100 legprominensebb közé tartozik. Az 1945-ben alapított tanácsadó cég tehát immáron világszerte, több mint 40 országban működtet irodát és nyújt stratégiai segítséget a világvezető vállalatok ügyvezetőinek, pénzügyi tanácsadóinak, HR-eseinek. Nem kell gazdasági szakembernek lenni ahhoz, hogy megállapítsuk: igen kedvező lehet a befektetések szempontjából egy olyan tanácsadó cég listáján szerepelni, melynek kapcsolati hálója beszövi az egész világot, és amely különösen nagy hangsúlyt fektet a munkavállalók egészségügyi programjaira, aminek a hatékonysága szorosan összefügg azzal is, hogy milyen környezeti körülményekkel rendelkezik az a település, melyet a munkáltató a munkavégzés helyének kíván választani.

A Mercer immáron 20 éve készíti el objektív listáját, mely során számos faktort figyelembe vesz, így a szó szoros értelembe vett környezeti adottságokon és helyzeten túl értékeli a gazdasági, politikai tényezőket, valamint a közbiztonság, egészségügy, oktatás, közlekedés és egyéb közszolgáltatások minőségét is. A cég ezen az átfogó és publikus felmérésen túl, egyéni megrendeléseknek is eleget tesz, annak érdekében, hogy az elérhető legtöbb releváns információ birtokában hozhassák meg döntéseiket a befektetők.
Sajnálatos módon a környezeti és a gazdasági érdekek hosszú időn át inkább egymással ellentétesként voltak meghatározva, holott annak érdekében, hogy megvalósíthassuk a fenntarthatóságot, ezeknek az összeegyeztetése kellene, hogy dominánssá váljon. A Mercer által készített lista kiváló példája a két érdek közötti harmónia megteremtésére irányuló törekvéseknek és talán a felmérés töretlen népszerűsége, a környezeti és humán értékeket felismerő cég folyamatos növekedése, kapcsolati hálójának bővülése bizakodásra ad okot és remélhetjük, hogy a gazdasági szereplők egyre nyitottabbá válnak a környezetbarát, élhető városok felé,

így a tőkebeáramlás az országok, illetve városok vezetőit is a zöldebb jogszabályalkotás és végrehajtás irányába tereli.

Bécs több nemzetközi jogi kötelesség teljesítése szempontjából is mintául szolgálhat. E körből kiemelném az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célokat (Sustainable Development Goals – SDGs), melyek köréből a 11. épp az élhető, befogadó és fenntartható városokat célozza meg. A releváns SDG implementálásának kiváló példája az osztrák főváros, mely dúskál a biztonságos és befogadó zöldterületekben, ügyel a természeti örökségek megőrzésére, törekszik az állampolgárok bevonására.

,,Mesél a bécsi erdő”, avagy mi Bécs sikerének titka jogi szempontból?

Mint fentebb is olvasható volt, Bécs már kilencedik alkalommal ,,helyezheti fejére a koronát”, megelőzve olyan településeket, mint Zürich, Auckland, München vagy Vancouver, ahol szintén nagy hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre. Természetesen egy város ilyen jellegű elismerése mögött politikai akaratnak és gazdasági kompetenciának is meg kell húzódnia, de igen izgalmas és tanulságos lehet a jogi környezet vizsgálata is, amely lehetővé teszi ezt a felvirágzást. Azért is fontos ennek megismerése, mert bár a lista legvégén – érthető és bizonyos szempontból elfogadható okokból – harmadik világbeli országok települései találhatók meg, de régiós bontásban Budapest sereghajtónak minősül, a maga 76. helyével.

Talán nem meglepő, hogy a figyelemre méltó eredmény hátterében igen komplex és széleskörű jogi szabályozás áll. Mindenképp

figyelemre méltó az a tény, hogy külön tartományi törvény szabályozza a természet védelmét az osztrák fővárosban.

A ’Wiener Naturschutzgesetz’ célja, hogy gondoskodjon a város közterületein a természet és annak valamennyi megjelenési formája védelméről és ápolásáról. A törvény rendelkezései közül kiemelendő például az úgynevezett ’Naturschutzbuch’, amely tulajdonképpen egy olyan nyilvántartás, melynek vezetésére az illetékes természetvédelmi hatóság köteles és amely különböző csoportokra bontva, mint például nemzeti parkok, európai uniós védelem alatt álló területek, természetvédelmi területek, tartalmaz számszerűsített adatokat, továbbá az ott található, védendő természeti tárgyak fajtáját, leírását, a gondozás folyamatának bemutatását. A törvény ezen kívül előírja, hogy a városvezetésnek évente jelentést kell készítenie, melyhez egy szakértői testület nyújt segítséget. A természet- és környezetvédelemért felelős testület ezen kívül valamennyi a területét érintő alapvető és fontos kérdésben tanácsot ad a hatóságoknak. A törvény a büntetendő magatartásokat is felsorolja, így például veszélyeztetett állatfajok egyedeinek párzási és költési időszakban történő befogása, megölése is szigorú büntetést von maga után. A törvény érdeme, hogy egy általános természetvédelmi törvénnyel szemben kifejezetten a szövetségi fővárosra irányul, figyelembe véve a város specifikumait.

Esetleg sokan nem is gondolnák, de külön tartományi törvény gondoskodik Bécs fáinak védelméről is. A ’Wiener Baumschutzgesetz’ abból a felismerésből született meg, hogy a fák hozzájárulnak a bécsi lakosság egészségének megőrzéséhez, az éghajlatváltozásból fakadó nehézségek leküzdéséhez és az értékes bécsi zöld tájkép részét képezik. Ennek érdekében tilalmazza, a jogszabályi kivételektől eltekintve, a fák kivágását, kiásását, az ágak levágását és egyéb módon történő kiirtásukat. A kivágást engedélyhez köti, melynek megadásához szigorú követelményeknek kell megfelelni, de talán még fontosabb, hogy nagy hangsúlyt fektet a megelőzésre és a fák ápolására. Utóbbi sajnos Budapesten nem minden esetben valósul meg, ennek szembeszökő példája a közelmúltban kiirtott Semmelweis utcai fasor, melynek elöregedésére hivatkozott a FŐKERT Zrt., de szakértők szerint a fák egészségi állapotának romlása a nem megfelelő gondozás egyenes következménye volt.

Ha a belváros történelmi utcáin sétálgatunk vagy a Praterben próbálunk kikapcsolódni az árnyat adó lombok alatt, talán nem is merül fel bennünk, hogy az ott található fákról részletes adatokat tudhatunk meg az erre a célra fenntartott honlapon, melyet könnyen elérünk, ha beírjuk a keresőbe a ’Wiener Baumkataster’ kifejezést.

Az adatbázis széleskörű információt nyújt a fákról, mely kiterjed fajtájukra, az ültetés évére, a lombmagasságra, a törzs átmérőjére is. Érdemes megnézni, hogy például a forgalmas belvárosi területeket, így például a Karlsplatzot vagy a Mária Terézia teret és a környező kisebb utcácskákat milyen sűrűn övezik a fák, amelyek leginkább a hatvanas évekből származnak. Külön érdekesség, hogy néhol 19. században ültetett fákra is bukkanhatunk. Nyilvánvaló, hogy a város fáinak megőrzését nagyban elősegíti az ilyen részletes adatbázis, hiszen megfelelő ápolás, odafigyelés mellett életben lehet tartani az idősebb példányokat is, ami azért is előnyös, mert a kifejlett növények ökológiai értéke sokkal magasabb, mint az újonnan ültetetteké, amelyek csak hosszú évek múltán tudják azt nyújtani, amit a korábban ültetettek.
A fentiek fényében nem okoz nagy meglepetést, hogy

Bécs területének több mint fele zöldterület,

melynek kiemelt része a bécsi erdő, amelynek védelmét szintén egy külön tartományi törvény hivatott biztosítani, csakúgy ahogy a bécsi területek bioszférájáét is. Az osztrák jogforrási rendszer ugyan másként épül fel, mint a miénk, tekintettel a szövetségi-tartományi szintre, de mindenképp látható, hogy igen magas szintű jogforrásokkal kívánják védeni a főváros természeti értékeit. Álláspontom szerint bátran levonhatjuk azt a következtetést, hogy az ilyen város-specifikus, megfelelő szintű szabályozás kellő jogi hátteret biztosít ahhoz, hogy Bécs a Világ legélhetőbb városa legyen.

A jogszabályok a mindennapi gyakorlatba ültetve

Láthattuk tehát, hogy a jogalkotó igen nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy olyan jogi környezetet teremtsen, mely kiterjed a város környezetvédelmi kérdéseinek minden aspektuására. Ám mit érnek a törvények végrehajtás nélkül. Sétánk következő állomásaként nézzük, meg mit tesz az osztrák főváros azért, hogy a precízen kidolgozott jogszabályok ne csak lex imperfecták legyenek, és mit érzékelhetnek a lakosok mindennapi életük során a város által felvállalt célokból.
Először is kiemelendő a ’Wiener Umweltschutzabteilung’, mely gyakorlatilag a város környezetvédelmi kérdéseiért felelős közigazgatási osztály, ami egy integratív és partneri viszonyon alapuló környezetvédelmi stratégiát kíván megtestesíteni. Ennek megvalósítására szolgál például az ingyenes telefonvonal, mely több szociális, egészségügyi, jogi kérdés mellett a környezet- és állatvédelem területén is segítséget kíván nyújtani a lakosoknak, illetve ahol bejelenthetők az illegális égetések, szemétlerakások és egyéb természet és egészségkárosító magatartások is.

A 21. század talán egyik legnagyobb kihívását a hulladék jelenti, mellyel kapcsolatban nap, mint nap kondul meg a vészharang a Világ különböző pontjain, gondoljunk csak a szemétszigetekre, vagy a hulladék miatt elhulló vadállatokra. Bécsben ezért kiemelt figyelmet fordítanak a szelektív hulladékgyűjtésre és az újrafelhasználásra. A fent említett honlap, ahol bécsi fák adatait tekinthetjük meg, információt nyújt a szelektív hulladékgyűjtőkről is, melyekből szép számmal helyeztek el a város különböző pontjain. Ezen kívül a környezetvédelmi osztály munkatársai ebben is segíteni kívánnak a lakosságnak, tanácsadást tartanak az ésszerű összegyűjtés, tervezés, felhasználás érdekében. Ez nem csak a magánszemélyek esetén fontos, hanem a jogi személyekkel való együttműködés is szignifikáns a racionális hulladékfeldolgozás szempontjából. Nyilvánosan elérhetők a város honlapján a hulladékmennyiségre vonatkozó statisztikák is, akár az egyes fajtákra, így a veszélyes hulladékokra, használt autókra, olajokra, vegyszerekre nézve is. Ha megvizsgáljuk a statisztikákat, észlelhetjük, hogy bár voltak kiemelkedőbb időszakok, az utóbbi években folyamatosan csökken a veszélyes hulladékok mennyisége.

A városvezetés felismerte azt, hogy a környezetvédelem szempontjából elengedhetetlen a gazdasági szereplőkkel való összefogás, így már 1998-ban kidolgozták az ’OekoBusiness Wien’ programot, mely keretében professzionális tanácsadó hálózatot kívánnak működtetni az ipari szereplők környezettudatos cselekvésének elősegítése céljából.

A programba évente 1.000.000 eurót fektet a város és a partnerei sorában megtalálható a fenntarthatóságért és idegenforgalomért felelős tartományi minisztérium

(egy a fenntarthatóságért felelős minisztérium léte már önmagában üdvözölendő), a Bécsi Gazdasági Kamara vagy az Osztrák Szakszervezetek Szövetsége is. A gazdasági szereplőkkel való együttműködés másik példája a fenti program testvére, melyet szintén 1998-ban hívott életre a város. Az ’ÖkoKauf Wien’ a kereskedelem területén kívánja előmozdítani a fenntartható szemléletmódot, ösztönözve például a közintézményeket, így az iskolákat, az átgondolt beszerzésekre. A programok keretében különböző rendezvények kerülnek megszervezésre, illetve kiadványokkal is segíteni kívánják a nemes célt.
A város közlekedési vállalata is zászlajára tűzte a fenntarthatóságot, melynek jegyében 2013 óta folyamatosan fejlesztik az autóbuszokat, különös tekintettel arra, hogy megfeleljenek a környezetvédelem kihívásainak, illetve ,,mini erőművekkel” kívánják visszaforgatni a közlekedési eszközök által felszabadított energiát, továbbá 2009 és 2014 között külön kutatócsoportot tevékenykedett a környezetbarát villamos kidolgozása érdekében.

Tanuljunk a szomszédoktól!

Környezetjogi városnézésünk végére értünk jelen cikk keretei között, bár még számos releváns rendelkezés, program van, melyeket Bécs életre hívott az elmúlt években, láthattuk e röpke virtuális séta során, hogy a szomszédunkban milyen életerős, a jövőbe tekintő és modern város épült. Melyet akarva akaratlanul is összehasonlítunk a mi szeretett, de számos környezetvédelmi szempontból joggal kritikával illethető Budapestünkkel. Ahelyett, hogy fanyalgunk, vagy vállat rántunk, vegyünk példát a sógoroktól, hiszen a két város hasonló természeti adottságokkal rendelkezik és egy élhető város gazdasági szempontból is prosperitást hozhat a lakóknak, elég, ha csak a befektetések beáramlására gondolunk vagy figyelembe vesszük, hogy csak a város fáinak ápolása tavasztól őszig több, mint ezer főnek ad munkát. A lakosok és az oda csalogatott turisták pedig nap, mint nap élvezhetik a zöldfelületek által nyújtott ökológiai előnyöket. Amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy milyen példaértékű, hogy a polgárok különösebb erőfeszítés és bürokratikus kihívások nélkül férhetnek hozzá a környezeti információkhoz. Hiszem, hogy mi is megtehetjük a magunk lépéseit és előttünk sincs zárva a fejlődés kapuja, hiszen valamennyien szeretnénk egy élhetőbb, zöldebb Budapesten élni és azt örökül hagyni gyermekeinknek, unokáinknak.

Források, felhasznált irodalom

 

Tetszett a cikk? Olvasd el a többi pályaművet is applikációnk segítségével!

[shortstack smart_url='[shortstack smart_url=’https://1.shortstack.com/pJ14Jh’ responsive=’true’ autoscroll_p=’true’]