Közvetlen vagy képviseleti demokráciát?

272 vs. 13. Ennyi kérdésben tartottak országos népszavazást 1989 és 2018 között Svájcban vs. Magyarországon, de a számokon kívül miben tér még el a közvetlen és a képviseleti demokrácia a két országban?

Milyen típusú országos népszavazásokban vehetnek részt a polgárok?

A svájci alkotmány három féle országos népszavazási formát ismer.
Van az ún. opcionális referendum, amely akkor vehető igénybe, hogyha a választók egy már elfogadott törvényt szeretnének visszavonatni. Utoljára idén májusban tartottak ilyen szavazást, amely által egy nyugdíjreform törvényt törtöltek el.
Ha létezik opcionális, akkor léteznie kell kötelező referendumnak is.

Ezt a parlamentnek kötelessége kiírni minden alkalommal, amikor változtatást kíván elvégezni a szövetségi alkotmányon.

Ez egyébként a legrégebbi népszavazási forma, 1848 óta része az alkotmányuknak. 1999-ben az új alkotmányuk elfogadásakor is sor került rá.
Ezek mellett pedig tartalmazza a „constitutional popular initiative”-t vagyis az alkotmánymódosítást népi kezdeményezés által. Ennek 2 formája van, az egyik esetben az állampolgárok már a konkrét szövegről szavaznak, melyet a parlament nem módosíthat, a másik esetben egy generálisan megfogalmazott szöveget nyújtanak be a parlamenthez, amely pontosítja azt és erről írnak ki népszavazást. Példaként említhető az a 2009-ben nagy port kavaró sikeres kezdeményezés, amely a jövőre nézve megtiltotta mecsetek és minaretek építését Svájc területén.

A magyar Alaptörvény ezzel szemben csupán egyféle országos népszavazást ismer. Ennek tárgya az Országgyűlés törvényalkotással kapcsolatos feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. Abban különbözik ez a svájci szabályozástól, hogy nálunk ezt a köztársasági elnök, vagy a Kormány kezdeményezésére az Országgyűlés is elrendelheti.  Illetve Európai Uniós tagságunk miatt a magyar választók európai polgári kezdeményezésekben is részt vehetnek. Ilyen volt a nemrégiben 1 milliónál is több aláírást begyűjtő Minority Safepack is.

Melyek a tiltott tárgykörök?

A népszavazások közéletre gyakorolt befolyását nagyban meghatározza az, hogy a jogalkotó mely tárgyköröket teszi népszavazásra alkalmassá, hiszen annál szélesebb körben szólhatnak bele a választók közvetlenül a törvényhozásba.

A magyar Alaptörvény taxatíve felsorolja, azokat az eseteket melyekben nem lehet népszavazást kiírni. Ezek az

  • Alaptörvény módosítására irányuló kérdések,
  • a központi költségvetés és ennek végrehajtása,
  • az országgyűlési képviselők, az önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az EP képviselők választásáról szóló törvények,
  • nemzetközi szerződésekhez való csatlakozás,
  • az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdések,
  • az Országgyűlés és önkormányzati képviselő-testület feloszlatása,
  • különleges jogrend bevezetése, katonai műveletekben való részvétel
  • és a közkegyelem gyakorlása.

Még a ’90-es években nemzetközi szerződésre hivatkozva tagadta meg az OVB több ízben a halálbüntetés visszaállításáról szóló kezdeményezéseket. További érdekesség ebből az időből a Magyar Királyság Pártja, amely többször kezdeményezte a királyság visszaállítását, ezt minden alkalommal a kérdés alkotmánymódosító volta miatt utasították vissza. Illetve gyakran dob még vissza kérdéseket az NVB, ha azok nem egyértelműek. Ezt az ún. “egyértelműségi követelményt” az Alkotmánybíróság munkálta ki.

Svájc mindössze a nemzetközi jog által meghatározott jus cogensbe ütközést tilalmazza, illetve néhány formai megkötést tesz (egy témában egy kérdést lehet feltenni, stb.). Tehát megállapítható, hogy a svájciak jóval több kérdésben hozhatnak közvetlenül döntést, mint mi.

Mire van szükség a kiírásához?

A kiírt népszavazások számát nagyban befolyásolja az is, hogy az alkotmány milyen követelményeket támaszt a kezdeményezőkkel szemben. Ezt általában meghatározott számú választó aláírásához kötik, amelyet egy megadott időn belül kell összegyűjteniük a kérdést benyújtóknak. Hiszen minél több aláírást vár el a jogalkotó, minél rövidebb időn belül, annál kevesebb lesz a sikeres kezdeményezés.

Magyarországon az Országgyűlésre nézve kötelező erejű népszavazás kiírásához legalább 200.000 választópolgár érvényes támogató aláírására van szükség, ez a választó korú népesség ~2,5%-a. Mindezt pedig az aláírásgyűjtő ívek kibocsátásától számított 120 napon belül kell összegyűjteni. Ha nem gyűlik össze több, mint 200.000 aláírás, de több mint 100.000 összegyűlik, akkor az Országgyűlés szabadon dönt a rá nézve kötelező népszavazás kiírásának szükségességéről. További megkötés, hogy az aláírásokat nem lehet az országgyűlési, az EP-, illetve az önkormányzati választások napját megelőző illetve követő 41 napon belül gyűjteni, ezekben az intervallumokban pedig nem is lehet népszavazást kiírni. Ezen felül számos helyiség is ki van zárva az aláírásgyűjtésből, úgymint a munkahelyek, tömegközlekedési eszközök, önkormányzati hivatalok, egészségügyi intézmények, iskolák és egyetemek.

Svájc esetében kötelező referendum esetén nyilván nincs szükség aláírásgyűjtésre, hiszen ezt automatikusan kiírja a szövetségi parlament alkotmánymódosításkor. Opcionális referendumot akkor kell tartani, ha 50.000 választó aláírása összegyűlik, ez a választópolgárok ~1%-a. Ezt az új törvény kihirdetése utáni 100 napon belül véghez kell vinni, hogy sikeres legyen a gyűjtés. Alkotmánymódosító népi kezdeményezés esetén pedig 100.000 szavazó érvényes aláírására van szükség, melyet 180 napon belül kell összegyűjteni. Valamint a kérdéseket maximum 4 különböző időpontban lehet feltenni 1 naptári év során.

Itt is felfedezhető a svájciak könnyebb helyzete, hiszen népességarányosan kevesebb aláírást kell összegyűjteniük (1 illetve 2 százalék a 2,5-el szemben) valamint a második esetben 60 nappal több idő áll a rendelkezésükre. Továbbá nálunk a törvények visszavonatásához is csak ugyanazt a népszavazási módszert lehet használni.

Népszavazási aláírásgyűjtés Magyarországon

Milyen érvényességi és eredményességi követelmények vannak?

A kérdés kiírását követően tovább nehezítheti a népszavazás sikerességét, hogyha érvényességi és eredményességi küszöbökhöz kötik azt. Így elejét lehet venni annak, hogy olyan kérdésekben hozzanak normatív döntést melyek nem is érdeklik igazán az embereket illetve, hogy a választók kisebbsége ne hozhasson olyan döntést, amely a többségre nézve is kötelező.

Magyarországon érdemes a 2011 előtti és utáni szabályozást is szemügyre venni. 1997-től 2011-ig az országos népszavazás akkor volt eredményes, ha a névjegyzékben szereplők legalább 25%-a egybehangzó választ adott a feltett kérdésre. 2011 után tulajdonképpen az 1989 és 1997 között meglévő szabályozás tért vissza. Eszerint, az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. Ezzel igencsak megnehezítette a jogalkotó egy érvényes népszavazás megtartásának lehetőségét, mivel ehhez a határon túli magyarok szavazataival együtt nagyjából 4,2 millió ember részvétele szükséges. Ilyen nagyarányú részvételre az 1989-es „Négyigenes népszavazás” óta nem volt példa.

A “négyigenes” népszavazás eredményei – messze a legmagasabb részvételű népszavazás volt

Svájcban érvényességi és eredményességi küszöb nem köti a népszavazásokat, viszont alkotmánymódosítás esetén meg kell felelni az ún. „double majority”-nek.

Vagyis nem csak a választók többségének hanem, a kantonok többségének is támogatnia kell a módosítást. Erre azért van szükség, hogy a nagyobb kantonok ne kényszeríthessék rá az akaratukat a kisebbekre. Ennek kötelező referendum és alkotmánymódosító népi kezdeményezés esetén is meg kell felelni.

És akkor ettől most nekik jobb?

Azt az eddigiekből már megláthattuk, hogy Svájcban többféle népszavazás van, több tárgykörben szavazhatnak, könnyebb a kezdeményezés folyamata és a sikerességhez is kevesebb kritérium fűződik. Ám ettől még egyáltalán nem biztos, hogy egy közvetlen(ebb) demokráciában jobb élni, mint egy szinte tisztán képviseletiben. Zárszóként néhány kutatási eredménnyel megpróbálom azért ezen eshetőséget alátámasztani. Alois Stutzer és Bruno Frey svájci szociológusok 2006-ban megmérték a népszavazási döntések gyakorlati hasznának hatását, másrészt a döntésben való részvétel lehetőségének hatását a Svájcban élők közérzetére. Kimutatták, hogy a részvétel puszta tényéből eredő közérzeti haszon nagyobb, mint a népszavazási döntések gyakorlati haszna. Az eredmények közül a legszembetűnőbb, hogy a közvetlen demokrácia eszközeivel hozott döntések összesített (gyakorlati + közérzeti) hatása az állampolgárok esetében háromszorosa az országban élő külföldieknél mérhetőnek, akik csak a döntések gyakorlati hasznát élvezik. Érdekes eredményt hozott egy másik, a legnagyobb városok közti különbségek alapján történt felmérés is. A felmérés készítői a városok között egyetlen szempont szerint tettek különbséget: hogy mely városokban lehetséges a városi költségvetés népszavazásos úton történő befolyásolása és melyekben nem. Azokban a városokban, ahol lehetséges, az adósságok mintegy 15%-kal alacsonyabbak, mint ott, ahol a költségvetés népszavazással nem befolyásolható. Feld és Matsusaka kimutatták azt is, hogy azon kantonokban, amelyekben a nagyobb (ált. 2.5 millió frank felett) kantonális beruházásokat az emberek hozzájárulásához kötik átlagosan 19%-al kevesebbet költöttek, mint ott ahol ez az intézmény nem létezik. Frey 1997-ben vizsgálta a kantonok polgárainak adófizetési kedvét is. Ebből azt állapította meg, hogy azokban a kantonokban ahol az embereknek nagyobb a beleszólása a döntéshozatalba, átlagosan 1600 frankkal kevesebb volt a be nem vallott jövedelmük, mint az országos átlag. Míg a kevesebb beleszólást engedő kantonokban átlagosan 1500 frankkal magasabb volt a be nem vallott összeg, mint az országos szint. Frey szerint ez egyéb faktoroknak sem volt betudható (pl.: a kantonok lakóinak jövedelem különbsége). Kirchgässner, Feld és Savioz pedig azt bizonyították, hogy a közvetlen demokrácia a makrogazdaságnak is jót tesz.

A fiskális politikába közvetlen beavatkozást engedő kantonokban az egy Főre jutó termelési érték, minden más tényező egyezése mellett, 3,6%-kal magasabb, mint azokban, amelyekben ez nem lehet népszavazás tárgya.

Népgyűlés Appenzell Innerrhoden kantonban

Összegzés

Ezen írásomban megpróbáltam összefoglalni a magyar és a svájci országos népszavazási intézmények közötti különbségeket, a típusok, a tiltott tárgykörök, a kiírási követelmények és az érvényességi és eredményességi küszöbök alapján. Majd végül megpróbáltam rávilágítani különböző kutatások alapján arra, hogy milyen potenciális előnyökkel járna számunkra, ha megpróbálnánk a mi szinte kizárólag képviseletre épülő demokráciánkat közelebb vinni az emberekhez, ezáltal némileg eltolva a közvetlenebb demokrácia irányába. Személyes véleményem szerint a 21. század egyik nagy demokratizálódási folyamata indulhatna el azzal, ha minél több ország kísérletezne a svájcihoz hasonló intézmények bevezetésével, ezáltal a választókat folyamatosan rávezetve a felelősségteljes és felnőtt döntéshozatalra.

A cikk megírásához az Arsboni a Jogtár adatbázisát használta.

Irodalomjegyzék

https://www.telegraph.co.uk/news/1435383/How-direct-democracy-makes-Switzerland-a-better-place.html

http://www.swissinfo.ch/eng/directdemocracy/checks-and-balances_the-swiss-vote-more-than-any-other-country/36286970

https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_Swiss_federal_referendums

www.swissinfo.ch/directdemocracy/explore-600-national-votes_how-direct-democracy-has-grown-over-the-decades/41481992

https://www.mehr-demokratie.de/fileadmin/pdf/verhulst-nijeboer-direct-democracy-en.pdf

https://www.admin.ch/opc/en/classified-compilation/19995395/index.html

http://epa.oszk.hu/02400/02445/00029/pdf/EPA0244

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100425.ATV

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1300238.TV

Téglási András: Azért a nép az úr? A népszavazás aktuális alkotmányjogi kérdései az Alaptörvény elfogadása óta

Szalai András: Manipuláció vagy korrekció? A népszavazás, mint a parlamentáris kormányzat ellensúlya

http://midra.uni-miskolc.hu/document/21509/15805.pdf

https://web.archive.org/web/20131110185037/http://www.valasztaskutatas.hu/kiadvanyok/a-nepakarat-dilemmai/a-nepakarat-dilemmai/hanspeter-kriesi-kozvetlen-demokracia.-svajc-esete/at_download/file

https://kgkor.blog.hu/2017/03/12/mire_es_miert_megoldas_a_svajci_tipusu_demokracia

A képek forrása itt, itt, itt, itt, itt és itt.

Gyakornoki Programunk támogatói:

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.