Megéri Magyarországon jogi egyetemre járni?

A felvételi évében minden érdekeltet foglalkoztat, hogy érdemes-e továbbtanulni, milyen szakon érdemes ezt megtenni, melyik egyetemen, stb. A jelen cikk az adatelemzés módszerét hívja segítségül annak érdekében, hogy megmutassa, hogy a gazdasági racionalitás szempontjából vizsgálva (tehát, hogy mekkora a jogi diplomába történő befektetéssel elérhető haszon), érdemes-e jogásznak tanulni, és ha igen, akkor ezt melyik egyetemen érdemes megtenni.

A cikk a 2012-es DPR, KSH, valamint a vizsgált egyetemek honlapjain elérhető adatokat veszi alapul. Ennek oka, hogy a vizsgálat szempontjából releváns adatok a 2012-es évből állnak rendelkezésre a legteljesebb és legpontosabb módon. Bizonyos adatok (pl.: az adott képzés költségtérítési díja) vonatkozásában  az egyéb évekből származó, elérhető adatok alapján érzékelhető trendek (pl.: költségtérítési díj emelkedésének mértéke) vonatkozásában végeztünk becslést, és az így becsült adatokkal számoltunk. Figyelembe véve, hogy

a fő adatpontokat a DPR és KSH adatokból vettük, így a becsült adatok maximum kis mértékben térhetnek el a valóságtól,

nagyságrendi változást nem jelenthetnek.

A módszertan

Annak, hogy melyik egyetem jogi karán diplomát szerezve érhetjük el életünk során a legnagyobb gazdasági hasznot, az egyik legjobb indikátora az ún. ROI (return on investment/befektetésarányos hozam) mutató, amely azt mutatja meg, hogy az adott befektetett összeg hányszorosan térül meg a befektetés élettartama során. A ROI képlete a következő: (a befektetéssel elért haszon – a befektetés költsége) / a befektetés költsége.

A Nagy Arsboni Piackvíz összdíjazása idén több, mint 100 000 forint.

A modellünkben a befektetéssel elért haszon a jogi diploma megszerzését követően, az egy élet alatt átlagosan munkával (akár alkalmazotti, akár egyéb jogviszony keretei között) eltöltött idő alatt, a jogi diploma birtokában, átlagosan elérhető jövedelem. Az előbbi jövedelem kiszámításának alapjául a vonatkozó DPR adatokat vettük alapul és egy éves 2.5%-os jövedelemnövekedést, amely a KSH vonatkozó adataiból kiindulva átlagosnak tekinthető. A jogi diplomával elérhető jövedelem becslése során figyelembe vettük továbbá, hogy a jogászi életpálya esetében, a jogi szakvizsga megszerzését követően, az elérhető jövedelem értéke átlagosan a duplájára emelkedik.

A jogi diploma, mint befektetés költsége vonatkozásában figyelembe vettük az adott jogi diplomát kínáló kar lokációja szerinti, KSH adatokon alapuló, átlagos havi (szűkös) megélhetési költségeket, az adott jogi diploma költségtérítésének/tandíjának költségeit (amelyekre vonatkozó adatokat az adott jogi karok honlapjai, illetve ahol nem találtunk elérhető adatok, ott becslés alapján állapítottuk meg), a diákhitel költségeit, valamint az előbbieket korrigáltuk a diákhitel megélhetésre (és nem csupán a tandíjra) fordítható költségével. A jogi diploma költségei között az előbbieken túl figyelembe kell vennünk a jogi diploma megszerzéséhez szükséges idő alatt megszerezni elmulasztott jövedelem (amely gyakorlatilag az érettségi megszerzését követően történő azonnali munkába állas alapján, az érettségi birtokában megszerezhető jövedelem) összegét is.

 

Az adott jogi diploma tisztítatlan ROI értékének számítása során a befektetéssel elérhető jövedelem (mínusz a közvetlenül felmerülő költségek) és a közvetlenül felmerülő költségek hányadosaként számítottuk. A jogi diplomák tisztított ROI értékeit (tehát azon ROI értéket, amely azt mutatja meg, hogy

mekkora a megtérülése az adott jogi diplomának ahhoz az állapothoz képest, mintha az érettségi birtokában az adott személy rögtön munkába állt volna

és nem eszközölte volna a jogi diplomába történő befektetést) pedig a fent is jelzett korrekciós tényezők figyelembevételével számítottuk ki.

Tekintettel arra, hogy bizonyos jogi karok egyes adatait nem találtuk meg az interneten, így néhány helyen feltételezésekkel és becslésekkel éltünk.[1]

A modellben az alábbi adatok alapján végeztük a számításokat:

  • az adott képzés lokációjára vonatkozó havi, szűkös megélhetési költségek, a KSH adatai alapján;
  • az adott kar hallgatói által elért átlagos nettó kezdő fizetés, a vonatkozó kari DPR adatai alapján;
  • az éves átlagos kereset a középfokú végzettséggel rendelkezők körében, a KSH adatai alapján;
  • az elérhető jövedelem éves emelkedésének átlagos mértéke, a KSH adataira alapozott becslés alapján;
  • az adott kar tandíjának/költségtérítésének a mértéke, az adott kar honlapján elérhető adatok, a felvi.hu archív adatai, valamint ahol az interneten nem találtuk meg a vonatkozó adatot, ott a legutóbbi ismert adatból kiindulva a tandíj emelések trendjének megfelelő mértékkel visszamenőlegesen korrigált becslés alapján; és
  • a diákhitel teljes visszafizetésének összegére vonatkozó adatok, a diakhitel.hu hitelkalkulátora alapján.

A modellben az alábbi alapvető feltételezéseket tettük:

  • a jogi diploma 5 év alatt megszerzésre kerül
  • a jogi diploma költségtérítéses konstrukcióban kerül megszerzésre
  • a teljes felvehető diákhitel1 összeg felvételre kerül
  • évente átlagosan 2.5%-os emeléssel lehet számolni a jövedelem vonatkozásában
  • a jogi diplomával rendelkező személy fizetése a munkába állástól számított 6. évben megduplázódik a szakvizsgára való tekintettel (itt azért a 6. évben feltételezzük a szakvizsga meglétét, hogy ez valamelyest korrigálhassa a jogi diploma megszerzésének elhúzódását, az ideiglenes pályaelhagyást, a szülési szabadságot, és egyéb olyan életkörülményeket, amelyekkel átlagosan számolni lehet) (ez a feltételezés nem vonatkozik a közszférában foglalkoztatott, illetve bértábla szerint jövedelmet szerző jogászokra)

Az eredmények

Az egyes jogi karok által kiállított jogászi diplomák ROI mutatói

Látható, hogy az ELTE és a PTE jogi diplomái jelentik a legnagyobb megtérülést az ország jogi diplomái közül,

a legkisebb megtérüléssel pedig az SZE és a DE (volt) hallgatói számolhatnak. Összehasonlításképpen a nálunk legkisebb ROI-val rendelkező SZE még így is bőven felférne az USA TOP 50-es listájára.[2]

A jogi képzés összköltsége

Megfigyelhetjük, hogy az ELTE a legmagasabb összköltsége ellenére is a legnagyobb ROI-val rendelkezik, amelyet az ELTE-s jogászok jelentősen magasabb kezdő, nettó fizetési adatai magyaráznak, míg a PTE esetében a magas ROI-t alapvetően a képzési költség alacsony volta támogatja.

Különbség jogi diplomával és érettségivel számolt élettartam jövedelmek között

 A fentiek alapján az ELTE-s jogi diploma jelenti a legnagyobb jövedelmi előrelépést (kb. 93 millió Ft) az érettségivel elérhető jövedelemhez képest, míg a DE és SZE jogi diplomák csekélyebb előnyt (kb 35 és 27 millió Ft) jelentenek.

Összefoglaló

Az első kérdésünkre, miszerint megéri-e Magyarországon jogi egyetemre járni, a válaszunk egyértelmű igen,

hiszen még a fenti mutatók szerint leggyengébben teljesítő jogi karok diplomáival is legalább átlagosan 3.75-ször több hasznot termelhetünk és 27.373.295 Ft-al lehetünk gazdagabbak életünk során, mintha kizárólag csupán érettségivel rendelkeznénk.

Látható, hogy az ELTE jogi karán szerzett diploma, az élettartam alatt elérhető hasznot alapul véve messze kiemelkedik az ország egyéb jogi karain megszerzett jogi diplomák közül, költség és ROI szempontból viszont

a PTE jogi kara képes felvenni a versenyt az ELTE-vel.

A fentiek alapján tehát, aki a jogászi pályán történő tovább-tanulásnál gazdasági racionalitási szempontokat is figyelembe kíván venni, annak ebben a tekintetben az alábbiakat kell megfontolnia:

  • amennyiben van lehetősége vállalni az ELTE képzési költségeit, úgy a jelentősebb jövedelmi előrelépés érdekében érdemes lehet az ELTE jogi képzését választania (amellyel több, mint 10-szer akkora hasznot és több mint 93 millió Ft többletjövedelmet érhetünk el az életünk során ahhoz képest, ha csak érettségivel rendelkezünk);
  • annak azonban aki számára nem állnak rendelkezésre elegendő anyagi források egy jelentősebb képzési költség vállalására, de nem kíván lemondani a jelentősebb jövedelmi előrelépés lehetőségéről, és emellett még

a gazdaságilag lehető legracionálisabb döntést szeretné meghozni, úgy annak a PTE jogi kara lehet az ideális

,amellyel több, mint 9-szer akkora hasznot és több mint 63 millió Ft többletjövedelmet érhetünk el az életünk során ahhoz képest, ha csak érettségivel rendelkezünk).

Jogi diploma vs. gazdasági vs. bölcsész diploma

Az érdekesség kedvéért megvizsgáltuk, hogy vajon a ROI szempontból legjobb, ELTE jogi diploma arányaiban mennyivel jobb vagy rosszabb befektetés, mint az egyik legjobbnak tartott közgazdasági képzés (Corvinus GTK), illetve bölcsész (ELTE BTK) diploma.

Az összehasonlítás alapján látható, hogy az ELTE jogi diploma valamelyest jobb befektetésnek tűnik, mint az egyik legjobbnak tartott közgazdasági képzés

(Corvinus GTK), és jelentősen jobb befektetés lehet, mint az ELTE BTK-n megszerzett diploma. Itt azonban meg kell jegyeznünk, hogy a különbség legnagyobb részét az adja, hogy feltételezzük, hogy az éves nettó jogászi jövedelem a versenyszférában, a szakvizsgát követően megduplázódik, míg ezt a gazdasági, illetve bölcsész diplomák esetében nem feltételeztük.

A fenti ábra alapján látható, hogy az ELTE jogi diploma a Corvinus GTK-hoz képest is jó befektetésnek számít, az ELTE BTK diploma viszont még az érettségihez képest is, valamelyest veszteséges befektetés.

A fenti ábra alapján látható, hogy az ELTE jogi diploma az érettségihez képest több mint 10-szeres, a Corvinus GTK-hoz kb. 2-szeres, az ELTE BTK-hoz képest pedig kb. 13,4-szeres hasznot termel. A Corvinus GTK az ELTE BTK-hoz képest majdnem 9-szer jobb pénzügyi befektetésnek számít.

Újfent hivatkozunk arra, hogy a fenti elemzés 2012-es adatokon, továbbá helyenként becsléseken alapul, így mind az akkor, mind a jelenlegi tényleges állapotok az elemzésben foglataktól némileg eltérhetnek. Az elemzés és az alapjául szolgáló modell azonban egyrészt rávilágít arra, hogy

lehetséges az egyes egyetemi képzések, mint befektetési döntések pénzügyi szempontú értékelése,

másrészt segítséget nyújthat azok számára, akik ezt a szempontot is szeretnék megfontolni valamely jogi képzésre történő jelentkezés előtt.

[1] Természetesen, amennyiben az adott felsőoktatási intézmény, vagy bárki, hiteles forrással, a rendelkezésünkre bocsátja a feltételezésekkel, illetve becslésekkel érintett pontos adatokat, úgy a számításokat ezen adatokkal korrigáljuk

[2] https://www.bestcolleges.com/features/best-roi-colleges/

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.