Miért kell kreditpontokat szerezniük a jogászoknak?

Nem mindenki tudja, de a kreditek gyűjtése nem ér véget a jogászok számára az egyetemi diploma megszerzésével sem. Minden kamarai tagnak, legyen szó bármilyen hivatásrend képviselőjéről, kreditpontokat kell gyűjtenie, a közjegyzőknél például azért van erre szükség, hogy a gyorsan változó jogszabályi környezetben garantálni tudják a magas színvonalú szolgáltatásokat. A szakmai programokon, illetve tanfolyamokon való részvételért, sőt a nyelvvizsgáért, publikációkért és társszerzői munkáért is ad pontot a MOKK.

Aki jogásznak készül, és ügyvédi vagy közjegyzői irodában töltötte a gyakorlatát, valószínűleg hallott már arról, hogy egyes tanfolyamokon, képzéseken, előadásokon vagy akár egy kötetlen szakmai esten való részvételért is kreditpontokat kaphat a kamarai tag. Sokan azt gondolnák, ez az előrelépés feltétele, és aki összegyűjti a szükséges pontokat, automatikusan szintet lép a karrierje. Részben igazuk is van, de például a közjegyzőknél a kreditrendszernek ennél jóval több szerepe van, ugyanis teljesen különválik a továbbképzéshez és az előrelépéshez szükséges kreditrendszer, melyek közül most az előbbivel foglalkozunk.

A gyorsan változó jogszabályi környezetben bár sokat számít a gyakorlati tapasztalat, az új jogszabályok naprakész ismerete hivatali kötelesség, ezért rendszeresen továbbképzéseken kell részt vennie a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) minden tagjának, vagyis a közjegyzőknek, a helyetteseiknek és a közjegyzőjelölteknek egyaránt. Az egyetemi kreditrendszerhez hasonlóan itt is vannak kötelező és választható tanfolyamok.

A közjegyzőknek és a közjegyzőhelyetteseknek egy év alatt 120, míg a közjegyzőjelölteknek 60 kreditpontot kell összegyűjteniük. Ez a pontrendszer tehát nem arra szolgál, hogy aki eléri a szükséges pontokat, automatikusan „feljebb lép”, például helyettesből közjegyzővé, hanem ez biztosítja azt, hogy a kamarai tagok a mindennapi joggyakorlaton kívül is fejlesszék magukat, és aktívan foglalkozzanak a közjegyzőséghez kapcsolódó aktuális kérdésekkel.

Alap, kötelező, választható

A továbbképzésnek három formája van a közjegyzőknél: alaptanfolyam, kötelező tanfolyam és választható tanfolyam, amelyeken akár online táveléréssel is részt lehet venni.

Az alaptanfolyam olyan, mint az egyetemen egy-egy alapozó tárgy, amit mindenkinek teljesítenie kell. Ennek célja, hogy a közjegyzői kar tagjai megszerezzék az alapvető, mindennapi működéshez nélkülözhetetlen, szükséges alapismereteket. Az alaptanfolyam témakörei például a közjegyzői etika és díjszabás, a közjegyzői ügyvitel szabályai, a hagyatéki eljárás és az öröklési anyagi jog, a fizetési meghagyásos eljárás vagy a végrehajtási eljárás tudnivalói. Ezeken az alaptanfolyamokon mindenki köteles részt venni a névjegyzékbe vételtől számított kettő éven belül.

A kötelező tanfolyam nem egy rendszeres képzés, hanem mindig egy aktualitásra reagál, vagyis csak akkor szerveznek ilyet, ha például történik a közjegyzőséget is érintő jogszabályváltozás.  E tanfolyamokon a közjegyzői kar valamennyi tagjának részt kell vennie, és az alaptanfolyamhoz hasonlóan mindig a MOKK szervezi.

A választható tanfolyamoknak pedig, hasonlóan az egyetemi szabadon választható tárgyakhoz, az a céljuk, hogy a közjegyzői kar tagjai bővítsék a szakmai ismereteiket.  Egy választható tanfolyamon való részvétel nem kötelező, így mindenki maga döntheti el, hogy milyen tanfolyamokon, nyelvi képzésen vagy szakmai programon, például a közjegyzői kollokviumon vagy a szakmai előadásokkal egybekötött regattán szeretne részt venni. Ezek a választható tanfolyamok gyakran a polgári anyagi és eljárásjoghoz, a nemzetközi magánjoghoz, a végrehajtási joghoz és a közjegyzői gyakorlat szempontjából releváns jogterületekhez kapcsolódnak, és az előadássorozatokat gyakran egybekötik például egy borkóstolóval. Ezeket rendszerint a MOKK, a területi kamarák vagy például a Magyar Közjegyzők és Közjegyzőhelyettesek Egyesülete szervezi.

Miért mennyi pont jár?

Egy tanfolyamon, illetve képzésen való részvételért legfeljebb hatvan kreditpontot lehet szerezni (ideértve a többnapos képzésen, például konferencián) való részvételt is), míg egy MOKK által szervezett tanfolyamon való részvétellel hat pontot. Egy MOKK-os nyelvi képzés teljesítéséért ötven kreditpont jár, államilag elismert, középfokú komplex nyelvvizsga letételéért hatvan kreditpontot, felsőfokú komplex nyelvvizsgával pedig száz pontot lehet szerezni. Harminc pont jár akkor, ha valaki szakmai előadást tart, és ötven, ha ezt idegen nyelven teszi.  A MOKK szakbizottságában végzett tevékenységgel húsz, önálló publikációval hetven, társszerzőként pedig negyven pontot lehet begyűjteni. A továbbképzési kötelezettség   teljesítését a területi elnökség ellenőrzi minden kamarai tagnál, és érdemes komolyan venni, mert akár fegyelmi eljárást is kezdeményezhetnek azzal szemben, aki megfelelő indok nélkül nem teljesíti a kötelezettségét.