Gondolatok a megbízhatósági vizsgálatról és a fedett nyomozóról

A 2011. január hó 1-jétől alkalmazható megbízhatósági vizsgálat új megvilágításba helyezheti a büntetőeljárások során alkalmazható fedett nyomozó alkalmazását is.

A rendőrségről szóló törvény alapján a rendőrség a kilétét leplező fedett nyomozót számos esetben alkalmazhatja már a büntetőeljárást megelőzően is: Így például igénybe veheti mintavásárlás végzése érdekében; az ügyész engedélyével bizalmi vásárlást bonyolíthat le a segítségével, bűnszervezetbe építheti be, valamint a büntetőeljárás során, adatszerző tevékenység során is alkalmazhatja. [Az alkalmazásáról lásd (a továbbiakban: ld.) az Rtv. 64. § (1) bekezdését, a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 19. § (2) bekezdését, valamint a Be. 178. § (2) bekezdését!] Mivel a fedett nyomozó a fenti alkalmazásai során a bűncselekmények elkövetőivel közvetlen kapcsolatba kerülhet, felmerül a kérdés, hogy követhet-e el és, ha igen milyen bűncselekményeket a fedett nyomozó? A választ a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) és az Rtv. rendelkezései között találjuk, mely törvények ugyan expressis verbis nem tartalmaznak felhatalmazást bűncselekmény(ek) elkövetésére, mégis lehetséges azonban, hogy bizonyos megszorítással, de fedett nyomozó bűncselekményeket követhessen el.

Erre a nyomozás során, az ügyészi opportunitás megjelenéseként egyrészt a feljelentés elutasítása, másrészt a nyomozás megszüntetése nyújt lehetőséget. Ennek lényege, hogy bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja esetén az ügyész a feljelentést határozattal elutasítja, illetve a nyomozást megszünteti, ha a bűncselekmény elkövetésével fedett nyomozó gyanúsítható megalapozottan, aki a cselekményt szolgálati feladat teljesítése közben bűnüldözési érdekből követte el és a bűnüldözési érdekjelentősebb, mint az, amely az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződik. [Ld. a Be. 175. § (2) és 192. § (2) bekezdéseit, valamint az Rtv. 67/A. § (1) bekezdését!] Egy esetben nem utasítható el feljelentés, illetve szüntethető meg a nyomozás, ha a fedett nyomozó más életének szándékos kioltásával járó bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható megalapozottan. [Ld. a Be. 175. § (6), illetve a 192. § (3) bekezdéseit, valamint az Rtv. 67/A. § (3) bekezdését!] Az tehát nem vitás, hogy a fedett nyomozó – a fentebb ismertetett megszorítással – elkövethet bűncselekményt tettesként, közvetett tettesként, társtettesként, illetve bűnsegédként, ugyanakkor a felbujtás megítélése nem ilyen egyértelmű. Mi a teendő ugyanis akkor, ha a fedett nyomozó felbujtóként vesz részt a bűncselekmény elkövetésében? A hatóságok tagjai továbbá mennyire provokálhatják ki bűncselekmény elkövetését?

A hatályos jogszabályok nem tiltják a fedett nyomozó agent provocateuri szerepét, azonban a jogirodalomban több szerző is elveti a fedett nyomozó ilyen alkalmazásának a lehetőségét. [Dr. Balla Lajos: Adalékok a titkos információgyűjtés, valamint a titkos adatszerzés kriminalisztikai és eljárási problémáihoz, http://www.debreceniitelotabla.hu/doc/bunteto/TitkosAdatgyujtes.pdf 46. o. és Szalai Géza: Gondolatok a titkos információgyűjtésről, az ügyészről és a fedett nyomozóról, in Belügyi Szemle 2005/6. 27. o.] Úgy gondolom, hogy vannak azonban olyan, a szervezett bűnözést kiemelten jellemző bűncselekmények – például kábítószerrel visszaélés vagy engedély nélküli lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés bűntettének egyes alakzatai –, ahol jogállami keretek között is szükséges lehet valamilyen „felbujtói” magatartás az elkövető(k) leleplezéséhez.

A megbízhatósági vizsgálat intézménye a fenti kérdést még aktuálisabbá teszi. [A megbízhatósági vizsgálat során eljáró személy ugyan nem tekinthető fedett nyomozónak, de a szabályozás egyes elemei az ő pozíciójára emlékeztetnek.] A megbízhatósági vizsgálat lényege ugyanis éppen az, hogy annak során a Nemzeti Védelmi Szolgálat (a továbbiakban: NVSZ) eljáró tagja a munkakör ellátása során valóságban is előforduló – vagy feltételezetten előforduló – élethelyzeteket hozhat létre mesterségesen, annak megállapítása érdekében, hogy az egyes szervek ún. védett állományába tartozó személyek eleget tesznek-e a jogszabályban előírt hivatali kötelezettségeiknek. [Az Rtv. 7. § (1) bekezdésének b) pontja részletesen felsorolja, hogy kik tartoznak a védett állomány körébe.] A szabályozás alapján megállapítható, hogy megbízhatósági vizsgálat során így az NVSZ eljáró tagja bűncselekményt is elkövethet, például vesztegetés keretében ellenőrizheti le a védett állomány megbízhatóságát. Ebben az esetben a feljelentés elutasításának, illetve a nyomozás megszüntetésének van helye, melyeknek egyedüli feltétele, hogy – az Rtv. 7/B. § (2) bekezdésében foglalt – cselekmények elkövetésére megbízhatósági vizsgálat végzése során, bűnmegelőzési, bűnfelderítési érdekből kerüljön sor. A jelenlegi szabályozás ugyanakkor több problémát is felvet.

A hatályos szabályozás meglehetősen bonyolult módon tette lehetővé, hogy a fedett nyomozó milyen cselekményt követhessen el , mivel az Rtv. 7/B. § (2) bekezdésének b) pontja azokat a cselekményeket sorolja fel, melyeket a hatóság eljáró tagja nem követhet el és csak kivételesen tartalmazza azokat a cselekményeket, melyeket a hatóság eljáró tagja mégis elkövethet. [Így például nem követheti el a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV. fejezetében foglalt bűncselekményeket, kivéve – többek között – a Btk. 225. §-a szerinti hivatali visszaélés bűntettét.] Aggályosnak tartom továbbá, hogy a jogalkotó a megbízhatósági vizsgálat során eljáró személy cselekményének ügyészi általi értékelésekor elhagyta azt a fordulatot, mely szerint a feljelentés elutasításának, illetve a nyomozás megszüntetésének csak akkor van helye, amikor az jelentősen meghaladja az állam büntető igényének érvényesítéséhez fűződő érdeket. Az intézmény – elvileg – jogszerű alkalmazását szolgálja ugyanakkor az, hogy az egész tevékenység ügyészi felügyelet alatt történhet, így például jóváhagyás szükséges annak elrendeléséhez. [Problémásnak tartom, hogy nincs meghatározva, az ügyésznek milyen szempontokat kellene mérlegelnie az eljárása során, mi a teendő, ha nem hagyja jóvá a megbízhatósági vizsgálatot, vagy esetleg más formában hagyná azt jóvá.]

A megbízhatósági vizsgálat intézménye hatályos formájában abba az irányba mutat, mely szerint a hatóság eljáró tagjai – immár jogszabályi alapokon – felbujtói magatartást jogszerűen tanúsíthatnak. Úgy gondolom, hogy ez a szabályozás korlátok nélkül, jogállami keretek között nem állhat helyt. Az ilyen jellegű cselekményeket tehát csak szűk körben és megfelelő, szigorú garanciák mellett követhetné el mind a hatóság eljáró tagja, mind pedig a felderítés és büntetőeljárás során alkalmazott fedett nyomozó, így például akkor, ha a nyomozó hatóságnak már rendelkezésre állnának olyan információk, amelyek a lebuktatni szándékozott elkövető, illetve elkövetői kör „bűnös” tevékenységét alátámasztják. A nyomozó hatóság ilyen tevékenységét ezért csak szoros ügyészi felügyelet, esetleg bírói kontroll mellett tartom elképzelhetőnek.

Úgy gondolom, hogy a megbízhatósági vizsgálat a fedett nyomozó által „kiprovokált” cselekményeket is új megvilágításba helyezi, ezért az agent provocateuri tevékenységgel kapcsolatos viták végére a fenti kérdések megválaszolatlansága miatt egyelőre nem tehető pont.

Nánási Gábor

*

A kép forrása: http://www.ingame.de/files/2013/01/Reservoir-Dogs-Quentin-Tarantinos-Deb%C3%BCt-heute-im-TV.jpg