Releváns-e az ECSP? Igen

E cikk a Bird & Bird és az Arsboni által meghirdetett 2019. évi Cikkíró Pályázat keretében született.
Szerző: Breszkovics Botond

Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendelete az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról

A XXI. század modern technológiája, különösen az internet alapú szolgáltatások elterjedése az új forrásgyűjtési módok kialakulását eredményezték. Ezek közül is kiemelkedik népszerűségével a széles tömegeket elérő közösségi finanszírozás (crowdfunding-CF).

A CF tág értelemben egy Financial Technologies (Fintech) megoldást jelent. A Fintech alapvetően a tömeg (mainstream) szolgáltatókkal szemben értelmezhető lényegében olyan új technológiai megoldások, amelyek hatékonyabb pénzügyi szolgáltatásokat és termékeket kínálnak, enyhébb szabályozási környezetben, ebből következően versenyképesebbek.

Az egyes gazdasági megközelítésű fogalommeghatározások a közösségi finanszírozási forma sajátos jegyeit emelik ki, így az online alapú forrásgyűjtés, a tevékenység szabályozott vagy szabályozatlan jellegét, vagy éppen a felek közötti közvetlen műveleteket, az online ajánlatételre felhívást hangsúlyozzák. Megjegyzésként álljon itt, hogy önmagában a nyilvánosan felhívás pénzeszközök gyűjtésére alaptőke felhalmozása céljából, nem fenomén, az internet elterjedésével e módszer napjainkban általánosan alkalmazást nyert.

Fontos, hogy a crowdfunding-tól elhatárolandó az ún. crowdfund investing (CFI). A kifejezés magára a finanszírozási megoldás folyamatára koncentrál. A CFI kitölti az űrt a mikro finanszírozás és az intézményi befektetők között, mivel képes nagyobb tőkét biztosítani az induló és a kisvállalkozásoknak egyaránt.

Ezek alapján a CF meghatározható, mint egy átfogó gyűjtőfogalom (umbrella term) amelynek lényeges fogalmi elemei

a) a nagyszámú magánszemélytől vagy szervezetektől rendelkezésre bocsátott kisebb mennyiségű pénzeszközök.

b) az online web-alapú platformon keresztül történő forrásgyűjtés, amely

c) adott projekt megvalósításához, vállalkozás (re)finanszírozásához üzleti vagy személyi kölcsön és egyéb igények céljából kerül felhasználásra.

Az ECSP fogalomhasználata differenciál a szolgáltatás és felületek vonatkozásában. Ennek értelmében közösségi finanszírozási szolgáltatás: a befektetők vállalkozásfinanszírozási szándékának és a projektgazdáknak egy közösségi finanszírozási platform használatával történő összepárosítása. Maga a szolgáltatás a következők bármelyikéből állhat: hitelnyújtás elősegítése és a projektgazdák által kibocsátott átruházható értékpapírok, vételre irányuló kötelezettségvállalás nélküli elhelyezése, és ügyfélmegbízások fogadása és továbbítása. Közösségi finanszírozási platform pedig a közösségi finanszírozási szolgáltató által működtetett vagy kezelt elektronikus információs rendszer.

Láthatjuk, hogy CF alatt lényegében olyan szolgáltatásokról beszélhetünk, amely lehetővé teszi egy adott projekt közvetlen forrásgyűjtését online környezetben több befektető részéről.

A technológiai fejlődés gyakori következménye, hogy a különböző jogterületek felértékelődnek. Különösen, a befektetési alapú közösségi finanszírozás elterjedésének hajnalán a nemzeti regulációs folyamatok heterogenitást mutattak. Gondoljunk itt elsősorban az amerikai JOBS ACT és a finn Money Collecting Act rendelkezéseire.

Alapvetően a jogi szabályozás diverzív jellege nem okozna jogalkalmazási nehézséget, ha adott CF platform csak belföldi szolgáltatást nyújt. E körben a befektetési alapú CF szabályozásának problematikája a határon átnyúló megoldásokban tükröződik. Az igazi határokon átnyúló CF megoldásoknak két lényegi ismérve van. Egyrészt, hogy az egyik tagállamban megvalósítandó projektek különböző tagállamokban működő platformokon keresztül is finanszírozhatók, másrészt az előzőek alapján az, hogy a befektetők a különböző tagállamok platformjait és projektjeit egyaránt megvizsgálhatják.

Az ECSP feloldja a jogértelmezési nehézségeket. A határokon átnyúló CF megoldások legalitása a négy alapszabadságból deriválható. A szolgáltatások tagállamok közti szabad áramlásával összhangban áll a fantomszékhely elve. Ennek értelmében a határokon átnyúló megoldásokat alkalmazó CF felületek olyan tagállamban is nyújthatnak szolgáltatást, ahol fizikai jelenléttel (székhellyel) nem rendelkeznek.

Az ECSP avagy a befektetési alapú közösségi finanszírozás szabályozása

Az ECSP különösen a befektetési alapú közösségi finanszírozás vonatkozásában releváns. Az ilyen CF szolgáltatás nyújtását három konjunktív (gazdasági forma, engedély, székhely) feltétel együttes fennállásához köti. Ennek értelmében olyan jogi személyek, akiket közösségi finanszírozási szolgáltatóként engedélyeztek és az Unió valamely tagállamában tényleges és állandó székhellyel rendelkeznek. Az összes CF szolgáltatóról az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) naprakész nyilvántartást készít, amely a weboldalán nyilvánosan elérhetővé tesz.

Lényeges, hogy a CF platformokon lebonyolított ügyletek végrehajtása egy számítógépes rendszer (kereskedési rendszer – szabályozott piac (RM), multilaterális kereskedési rendszer (MTF), szervezett kereskedési rendszer (OTF)) segítségével történik. Azonban az ECSP értelmében az ilyen rendszer működtetésére a CF szolgáltatóknak önállóan nincs lehetősége. A kereskedési rendszer működtetését kiszervezheti, amely során a működési kockázat elkerülése érdekében, az operatív funkciók ellátásához harmadik felet kell igénybe vennie. Ez lényegében kockázattelepítés.

A szolgáltatásnyújtással szemben támasztott általános elvárás a potenciális ügyfelek érdekeinek megfelelő, becsületes, tisztességes és szakszerű eljárás. Az objektív működés biztosítása és a jogi szabályozásból eredő arbitrázs megelőzése. A hatékony és prudens vezetés biztosítása érdekében, megfelelő politikák és eljárások kialakítása és végrehajtásuk felügyelete. Továbbá ki kell zárnia azon ügyfeleinek részvételét, akik a jegyzett tőke vagy a szavazati jogok legalább 20 %-ával rendelkeznek.

Az a bizonyos tájékoztatási kötelezettség

A CF szolgáltatókat terhelő tájékoztatási kötelezettség ismertetése során szigorúan az ECSP releváns rendelkezéseinek ismertetésére szorítkozom. Az ECSP számos helyen tájékoztatási kötelezettséget ír elő, valamint megjegyezném, hogy külön nyelvhasználati szabályok vonatkoznak a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapra és a marketingközleményekre.

Az ügyfeleknek nyújtott tájékoztatókkal szemben támasztott általános követelmények, világos, érthető megfogalmazás, valamint a teljesség és pontosság. Garanciális rendelkezés, hogy a weboldal egyértelműen meghatározott részén és megkülönböztetéstől mentes módon mindenkinek hozzáférhetővé kell tenni különös figyelemmel arra, hogy a potenciális ügyfelek még az ügyletötés előtt ezeket megismerjék. További tájékoztatási kötelezettség keletkezik, amikor a CF szolgáltatók az ügyfelei nevében mérlegelési jogkört gyakorol (mérlegelési jogkör pontos módszere, paraméterei).

Ha szükséges tartós adathordozón és kellően részletesen tájékoztatják ügyfeleiket az összeférhetetlenségek jellegéről és forrásairól az ellene tett lépésekről. A „kellően részletes” fordulat az egyediesítésre utal, minden egyes ügyfél sajátos jellemzőit figyelembe véve végzendő.

A CF szolgáltatók tájékoztatják ügyfeleiket arról, hogy nyújtanak-e eszközök letéti őrzésére irányuló szolgáltatásokat, igenlő válasz esetén arról is, hogy ezt milyen feltételek mellett végzik. Továbbá azt is, hogy ezt a CF szolgáltató önállóan vagy harmadik félhez kiszervezetten nyújtja, végül arról, hogy a pénzeszközök tartását, védelmét a CF szolgáltató vagy a nevében eljáró harmadik fél szolgáltató biztosítja.

Az eddig ismertetett tájékoztatási kötelezettségtől, némileg eltérő szabályok vonatkoznak a marketingközleményekre és a hirdetőtáblákra.

Az ECSP a marketingközleményeket elhatárolja a tájékoztatóktól és a befektetési tájékoztatóktól. Ez egy speciális közlemény, amely a CF szolgáltatótól annak szolgáltatásaira vonatkozik. Kritérium az egyértelmű megfogalmazás, nyelvhasználati előírásoknak való megfelelőség, tilalmazott az egy adott projekt kiemelésére alkalmas marketing elemek megjelenítése valamint az előzetes bejelentéshez és jóváhagyáshoz kötöttség alkalmazása.

A hirdetőtábla és az azon feltüntetett információk, csak olyan CF szolgáltatók vonatkozásában relevánsak, amelyek lehetővé teszik befektetőik számára meghatározott ügyletek lebonyolítása céljából a felek közötti közvetlen (P2P) kapcsolatba lépését pl. hitelmegállapodások, átruházható értékpapírok vétele és eladása.

A belépéskori ismeretfelmérés és a veszteségviselési képesség tesztelése ( nem MiFiD teszt)

Az uniós szabályozás a CF szolgáltatók kötelezettségeként állapítja meg a belépéskori ismeretfelmérés és a veszteségviselési képesség tesztelését.

A platformok előzetesen megvizsgálják, hogy a leendő befektetők számára megfelelőek-e a kínált CF ajánlatok és ha igen, melyek ezek, csak ezután biztosítanak hozzáférést a befektetőknek a CF kampányokhoz. A megfelelő ajánlatok megállapítása érdekében a potenciális befektetőket információnyújtásra hívják fel. Ilyen információ többek között adott befektető előzetes értékpapír-és hitelpiaci, CF befektetési tapasztalata. Az információnyújtás két éves periódusokban ismétlődik.

Ha a CF szolgáltató a kapott információk alapján úgy véli, hogy a leendő befektetők nem rendelkeznek elegendő ismerettel, erről a befektetőket tájékoztatja és figyelmeztetik őket a kockázatokra, akkor ez nem akadálya a befektető CF projektbe történő befektetésének megtételében. A CF szolgáltatók további kötelezettsége felajánlani a befektetők veszteségviselő képességet vizsgáló szimuláció elvégzését. A veszteségviselő képesség alapja a befektető saját tőkéjének 10%-a. A szimuláció eredménye tájékoztató jellegű, a befektető szintén nem akadályozható a CF befektetésben.

Majd az ECSP a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap kötelező tartalmi elemei között elhelyezi a kötelező kockázati figyelmeztetést. Ez például felhívást jelent a befektetett pénzösszeg részleges vagy teljes elvesztésének kockázatára, a betétbiztosítási és befektetőkártalanítási rendszerek és a szekunder piac hiányára. Továbbá tanácsot a befektetési értékhatár maximumára (nettó jövedelem maximum 10%-a).

Láthatjuk, a szabályozási megoldásban, hogy a jogalkotó előtérbe helyezi a befektető védelmi szempontokat. Az európai szabályozás végső soron csak egy többlépcsős tájékoztatást nyújt a befektetőknek, ami a befektetői motivációt befolyásolhatja, de a végső döntés meghozatala a befektető diszkrecionális belátásán alapul.

Mi a helyzet a felügyelettel és az engedélyezéssel?

A rendelet alapján a CF szolgáltatók a szolgáltatásaikat az ESMA felügyelete alatt nyújtják.

A kontinuitás elvével összhangban a CF szolgáltatók működésük alatt folyamatosan megfelelnek az engedélyezés feltételeinek. Az ESMA ellenőrzi a szolgáltatóknak előírt kötelezettségeknek való megfelelést. Amennyiben valamely felügyeleti feladat megfelelő elvégzéséhez szükséges, az ESMA jogosult arra, hogy az általa kibocsátott iránymutatásokkal összhangban konkrét felügyeleti feladatokat ruházzon át egy tagállam illetékes hatóságára.

A CF szolgáltatás nyújtása engedélyköteles tevékenység, az erre irányuló kérelmet a jogi személynek az ESMA-hoz kell benyújtania. A kérelemnek kötelező tartalmaznia a potenciális közösségi finanszírozási szolgáltató adatait (cím, jogállás, alapszabály, üzleti terv stb.), továbbá meghatározott alkalmazandó eljárásainak leírását (adatfeldolgozó rendszerek ellenőrzése, ügyfélpanaszok kezelésére szolgáló eljárás, stb.). Esetleges tartalmi elem, azon pénzforgalmi szolgáltatások leírása, amelyeket a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató a PSD2irányelv alapján nyújtani kíván.

A CF szolgáltatónak indokolatlan késedelem nélkül értesítenie kell az ESMA-t, ha az engedélyezési feltételekben bármely lényeges változás bekövetkezik.

Kiemelt kockázati jelleg

Az alternatív finanszírozási módok kiemelt kockázattal rendelkező folyamatok. Befektető védelmi érdekeket szolgál az e tényre vonatkozó tájékoztatás. Az ECSP alapján e tájékoztatási kötelezettség megoszlik a projektgazdák és szolgáltatók között.

Az egyediesítés elvén alapul, hogy a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap elkészítésének kötelezettsége az adott projektgazda tulajdonost terheli. Az adatlap meghatározott tartalmi elemekkel és arra vonatkozó felhívással (clausula) rendelkezik, hogy a CF ajánlatot sem az ESMA, sem más illetékes nemzeti hatóságok nem ellenőrizték és nem hagyták jóvá. A projektgazda kérheti, hogy a CF szolgáltató az ilyen adatlapot fordítsa le a befektetők által érthető nyelvre. A fordítás pontos, a lényeges befektetési információkat tükrözi. Ha szolgáltató a fordítási kötelezettségének nem tesz eleget, akkor ráutaló magatartással azt tanácsolja a befektetőknek, hogy tartózkodjanak a befektetéstől. A szolgáltató kötelezettsége az adatlap ellenőrzése, lényeges hiba estén hiánypótlásra hívja fel a befektetőt, ennek sikertelensége esetén az ajánlatot nem teszi meg vagy a meglévő ajánlatot törli. Egyebekben az adatlapot a befektetők rendelkezésre bocsátja.

Lehetséges, hogy a szabályozás komplexitása elrettentően hat, de egyrészt a közösségi finanszírozási formához tapadó bizonyos többlet kockázat a garanciális rendelkezések alkalmazását szükségessé teszi. Másrészt, pedig ha ellátogatunk egy a gyakorlatban működő CF platformra példaként álljon itt a magyar Tőkeportál.hu, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a felület letisztult, a könnyen és gördülékenyen k könnyen és gördülékenyen kezelhető. Így komolyabb fejtörés nélkül és relatíve kevés idő alatt mi magunk is indíthatunk egy kampányt, hogy megfinanszíroztassuk elképzelésünket.