Ügyvezető, cégvezető, illetve cégtagok büntetőjogi felelőssége

Mit jelent a büntetőjogi felelősség a korlátolt felelősségű társaságok esetében?

A polgári jogi felelősséggel szemben a büntetőjogi felelőség minden esetben egyénre szabott, az adott személy tudattartalmától, illetve magatartásától függ. Büntetőjogi értelemben nincs tehát annak jelentősége, hogy az ügyvezető, cégvezető milyen jogviszony alapján látja el a társaság képviseletét, képviseleti joga önálló-e vagy sem, ahogy annak sincs jelentősége, hogy a tag a társaság képviseletére nem jogosult.

Bizonyos bűncselekmények alanya főszabály szerint természetesen kizárólag a társaság vezető tisztségviselője lehet, ez azonban nem jelenti azt, hogy adott esetben a tagot, vagy cégvezetőt  ne lehetne fellelőségre vonni, hiszen az ügyvezető alapcselekményéhez bűnsegédként, vagy akár felbujtóként is kapcsolódhat magatartása. Az előbbieket másképpen megközelítve a büntetőjogi speciális felelősség miatt a gyakorlatban az is előfordulhat, hogy a társaság ügyvezetője pl.: költségvetési csalás miatt nem vonható felelősségre, ugyanis a társaság ügyvezetésében ténylegesen soha nem vett részt. Összegezve tehát büntetőjogi értelemben sem a tag, sem a cégvezető, sem pedig az ügyvezető jogállásának nincs jelentősége, kizárólag a magatartásuk, szándékuk, illetve a tudattartalmuk vizsgálandó.

Melyek a korlátolt felelősségű társaságok működéséhez köthető leggyakrabban elkövetett bűncselekmények?

  • sikkasztás
  • költségvetési csalás
  • csődbűncselekmény
  • hűtlen kezelés

Hogyan követhető el a sikkasztás a vezető tisztségviselő vagy tag által?

Legal Fest 2022 Ősz

Számos élő és online eseménnyel várunk az ország legnagyobb jogászoknak szóló fesztiválján.

A praxisomban többször előfordult már, hogy az adott gazdasági társaság tagja vagy vezető tisztségviselője a társaság bankszámláiról jogcím nélkül pénzt vett fel vagy a társaság könyveiben szereplő eszközökkel nem tudott elszámolni. Az előbbi esetekben elsődlegesen a sikkasztás gyanúja merülhet fel az alábbiak miatt:

A gazdasági társaság a Ptk. alapján önálló jogi személynek tekintendő, akinek vagyona a tagokétól teljesen elkülönül. Ennek következtében jogcím nélküli pénzfelvétel esetén a pénz idegen dolognak minősül, azaz a sikkasztás bűntette megvalósul. A sikkasztás alapesetben két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetési tétel főszabály szerint az elkövetési értéktől függ. 500.000,-Ft. és 5.000.0000,-Ft. közötti érték esetén a cselekmény három évig, 5.000.000,-Ft. és 50.000.000,-Ft. közötti érték esetén már öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Milyen bűncselekményt valósít meg a társaság vezető tisztségviselője vagy tagja ha fiktív számlákat állít a könyvelésbe, vagy abban közreműködik?

Ebben az esetben költségvetési csalás megállapításának lehet helye. A fiktív számlák adójogi fogalmáról, illetve az azzal kapcsolatos problémákról egy korábbi bejegyzésben olvashat. A költségvetési csalás büntetési tétele a sikkasztáshoz hasonlóan főszabály szerint az elkövetési értékhez igazodik, és az alábbiak szerint büntetendő:

A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy

b) a költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy

b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy

b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

Milyen bűncselekményt valósít meg a korlátolt felelősségű társaság képviseletére jogosult személy, ha az általa képviselt társaságnak előnytelen gazdasági döntésekkel szándékosan kárt okoz?

A fenti esetben hűtlen kezelés megállapításának lehet helye, aminek büntetési tétele elsősorban szintén az elkövetési értékhez igazodik. A bűncselekmény lényege szerint a gazdasági társaság képviseletére jogosult személy szándékosan olyan hátrányos gazdasági döntéseket hoz, amellyel a társaságnak kárt okoz. Ennek a bűncselekmények az alanya főszabály szerint kizárólag a társaság képviseletére jogosult személy lehet, azonban a tag, vagy a cégvezető is felelősségre vonható, ha a cselekmény elkövetésében bármilyen módon részt vett.

Milyen konkrét gyakorlati példákat ismerünk, amely hűtlen kezelésnek minősül:

  • Hűtlen kezelést valósít meg a vállalatnak az a vezérigazgatója, aki a vállalat munkaszervezetét és munkáját köteles irányítani és ellenőrizni mindazon ügyekben, amelyekben döntési jogosultsággal rendelkezik. E kötelességeit megszegve a tanácsadói szerződésben rögzített követelményeknek meg nem felelő, a vállalat konkrét gazdálkodási problémáit nem érintő, csak korábban már publikált szakkönyvi, tankönyvi ismereteket tartalmazó „tanulmányok” szolgáltatásáért a szerződésszerű díjazás, valamint a szabadalom-hasznosítási szerződésben garantált termelési megtakarításokat nem teljesítő, ezért ténylegesen üzembe sem helyezett berendezés után szabadalom-hasznosítási díj kifizetéséről rendelkezik.
  • Hűtlen kezelést valósít meg a gazdasági társaság képviseletét ellátó tisztségviselő, ha a társaság nevében kötött szerződésben indokolatlanul előnytelen feltételeket fogadott el, vagy kifejezetten hátrányos, eszközöket ingyenesen átruházó, a rábízott vagyon másik cégnek való átjátszását lehetővé tévő szerződést köt. Hűtlen kezelés a fedezetlen és nem teljesített ellenszolgáltatás ellenére további szolgáltatás nyújtása (például BH1998. 417.).
  • Hűtlen kezelés a hitelnyújtás ismerten nem hitelképes ügyfélnek.
  • Hűtlen kezelés a jogosulatlan prémiumkifizetés is.

Milyen büntetésre számíthat hűtlen kezelés esetén?

A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a hűtlen kezelés kisebb vagyoni hátrányt okoz, vagy

b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a hűtlen kezelés nagyobb vagyoni hátrányt okoz, vagy

b) a kisebb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a hűtlen kezelés jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy

b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a hűtlen kezelés különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy

b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében e minőségében követi el.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a hűtlen kezelés különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy

b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el.

Milyen bűncselekmény valósül meg, ha a korlátolt felelősségű társaság vezető tisztségviselője szándékosan fizetésképtelen helyzetet idéz elő, vagy a fizetésképtelenség után a hitelezői igények kielégítését meghiúsítja?

A fenti esetben a csődbűncselekmény megállapításának lehet helye. A fizetésképtelen állapot bekövetkezése után, ha a társaság vagyonával rendelkezni jogosult személy a vagyon

  • elrejtésével,
  • eltitkolásával,
  • megrongálásával,
  • megsemmisítésével,
  • használhatatlanná tételével,
  • színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével, vagy az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon

a gazdálkodó szervezet vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti csődbűncselekményt követ el. A fizetésképtelen állapot bekövetkezésének időpontját főszabály szerint szakértő állapítja meg.

Milyen büntetésre számíthat csődbűncselekmény esetén?

A bűncselekmény alapesetben öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetési tétel két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztésre emelkedik, ha az elkövetési érték 500.000.000,-Ft. felett van, illetve a csődbűncselekményt stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetre nézve követik el.

Összegzés

A büntetőjogi speciális felelősség tehát igen könnyedén áttöri a korlátolt felelősségű társaságokra jellemző „korlátozott” felelősséget. A fentiekben hivatkozott bűncselekmények esetében kizárólag annak van jelentősége, hogy a tag, az ügyvezető, vagy a cégvezető tudattartalma mire terjedt ki, mi volt a szándéka, és ehhez képest milyen magatartást tanúsított. Büntetőjogi felelősség vizsgálata során tehát nem a társaságban betöltött szerep az irányadó szempont.

A cikk szerzője dr. Katona Csaba gazdasági büntetőjogi ügyvéd.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.