(2016. október 28 – november 1.)
Hazánk adott otthont az UIA (Union Internationale des Avocats; International Assosiation of Lawyers) éves konferenciájának, mely a szervezet életében egyben a hatvanadik is volt. A rendezvényen jelen volt a Jogtár kiadója, a Wolters Kluwer Kft. is.
Mivel az UIA többnyelvű szervezet, és munkanyelve az angol, a francia, illetve a spanyol, ezért ezen a három nyelven folytak az előadások a mostani budapesti konferencián is.
Az idei rendezvényen olyan nemzetközi érdeklődésre igényt tartó kérdéseket vitattak meg a résztvevők, melyek minden esetben határokon átnyúló jogviszonyokat érintettek. A résztvevők a Hotel Marriottban és az Intercontinentalban két fő- és számos altéma mentén kerestek választ a XXI. század hajnalán felmerült kihívásokra.
Az UIA egyik főtémája az ún. Compliance management (megfeleltetési rendszer) kihívásai és lehetőségei a jogi szakmában címet kapta.
A Compliance management szerint egy cégnek, illetve egy szervezetnek mind a külső, mind a belső tevékenységét illetően meg kell felelnie a hatályos jogszabályi előírásokon túl az adott országban meglévő társadalmi elvárásoknak, mely utóbbiak leginkább az erkölcsi szabályok betartására vonatkoznak. A cégeknél eljáró ún. compliance megbízott kialakítja azokat a belső eljárásokat, amelyeknek a segítségével ellenőrizni tudja a cég törvényes működését. Az ellenőrzésen túlmenően a compliance megbízott feladata az is, hogy tanácsaival segítse a belső visszaélések felszámolását.
E főtémának részeként merültek fel a korrupcióval és a pénzmosással kapcsolatos kihívások, utóbbi tekintetében pedig megvitatták a tavaly megszavazott negyedik pénzmosás elleni uniós irányelvet (2015/849), melyet a tagországoknak 2017 júniusáig kell átültetniük a jogrendszerükbe, és mely a pénzmosáson túl az adóbűncselekményekkel is foglalkozik, továbbá fellép a terrorizmus finanszírozásával szemben.
A konferencia másik főtémája az adatvédelmi szabályozás megerősítése volt. Az adatlopással kapcsolatos kihívások leginkább a digitális világ robbanásszerű fejlődésére vezethetőek vissza.
A téma megvitatásának hátterében az áll, miszerint az Európai Parlament idén tavasszal szavazta meg az új adatvédelmi szabályokat, az Európai Parlament és a Tanács 2016/679 számú rendeletét, továbbá az Európai Parlament és a Tanács 2016/680 számú irányelvét.
Az új adatvédelmi rendelet kimondja, hogy a személyes adatokat kezelő és feldolgozó vállalatoknak 2018-tól sokkal szigorúbb elvárásoknak kell megfelelniük az átláthatóság és az elszámoltathatóság érdekében. Azért 2018-tól, mert a rendeletet 2018. május 25-től közvetlenül minden tagállamban alkalmazni kell.
A konferencián elhangzottak értelmében az EU így a virtuális világot is védi, ugyanis a rendelet célja, hogy az adatvédelem a digitális világban megerősödjön, és az internetet használók jobban meg tudják óvni a saját adataikat.
Ahogy korábban már annyiszor, a többnapos konferencia végén most is összeült az UIA közgyűlése, hogy egy kiemelt témában, idén éppen a menekülteket érintő kérdésekben határozatot fogadjon el, mely Budapesti Alapelvek néven vált ismertté. Az UIA most leköszönő elnöke, Jean-Jacques Uetwiller kezdeményezte ennek a határozatnak a megszületését. Ennek hátterében az utóbbi évek legnagyobb kihívása, mint tudjuk, a tömeges népvándorlás áll. A volt elnök a magyar fővárosban tartott közgyűlésen hangsúlyozta, hogy a világ minden részén élő ügyvédeknek hatékonyabban kell hozzájárulniuk a mostani menekültkérdés megoldásához, elsősorban úgy, hogy alaposan áttanulmányozzák a nemzetközi és a nemzeti menekültjogot, benne a menedékkérők jogaival és az eljáró hatóságok kötelezettségeivel. A Budapesten megfogalmazott Menekülteket érintő Alapvető Elvek célja éppen az, hogy az említett jogokat és kötelezettségeket foglalja össze, de ezen túlmenően érinti az ügyvédi kamarák felelősségét is, leginkább azért, hogy megfelelő továbbképzéssel segítsék tagjaik sikeres tevékenységét.
A kongresszus ideje alatt több száz – a világ legkülönfélébb országaiból érkezett – ügyvéd, jogász és bíró fordult meg a Wolters Kluwer standjánál. A beszélgetések során rövid bepillantást kaptunk az egyes országok sajátosságaiba. Ugyanakkor egységes tapasztalat, hogy a jogi szakemberek maximálisan nyitottak arra, hogy a technológiai újdonságokat használják munkájukhoz. Mint mondták, ma már az ügyfelek nemcsak a szakmai hírnév szerint választanak ügyvédet, hanem fontos döntési szempont, hogy az egyéni igényeket milyen gyorsan és milyen hatékonyan tudják kiszolgálni. Ehhez viszont elengedhetetlen a digitális technológia használata, mint amilyen a Jogtár is.
Az idén 180 éves Wolters Kluwer a világ 40 országában van jelen, és vezető pozíciót tölt be egész Európában a jogi és adóügyi tartalomszolgáltatásban. A vállalat világszerte több mint 19 000 főt foglalkoztat. Bővebb információ a cégről itt olvasható.
Az írás megjelentetését a Wolters Kluwer Kft. támogatta.
***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.
