Utcára kényszerültem – börtönbe zárnak?

„Tilos az életvitelszerű közterületen tartózkodás.” Így szól az Alaptörvény XXII. cikkének október 15-én hatályba lépett módosítása, mely alkotmányos szintre emelte a hajléktalanság általános, feltétel nélküli kriminalizációját. A szabálysértési törvény is módosult, eszerint hétfőtől  figyelmeztetés adható, illetve közérdekű munka és elzárás szabható ki közterületen való életvitelszerű tartózkodás esetén. A módosítás megosztó az emberek körében: sokan megoldást látnak benne a problémára, mások szerint azonban csak rontani fog az egyébként is rossz helyzeten. A következőkben a magyarországi körülményeket és a törvénymódosítások lehetséges következményeit fogom áttekinteni.

A hajléktalanság társadalmi problémája

A hajléktalanság szinte minden európai országban, így Magyarországon is folyamatosan jelen lévő probléma. A hajléktalan személyek látványa az utcán, aluljárókban, kapualjakban sok emberből viszolygást, esetleg félelmet vált ki, különösen, ha esetleg kéregetnek is. Arra azonban általában nem gondolunk, hogy közterületen élni nem életkarrier, hanem többnyire kényszerű döntés. Ha igazán hatékony megoldást akarunk találni, a probléma menedzselését a forrásnál kellene kezdeni, melynek például a börtönökből szabadult személyek és a gyermekvédelmi szakellátásból kikerülő fiatalok (re)integrációjának megvalósítása lehetne az első lépése. A továbbiakban pedig több, nagyobb és jobb szállók kialakításával, lakhatást elősegítő programok kidolgozásával stb. lehetne folytatni a sort.

Az Alkotmánybíróság egy 2012-es határozatában kimondta, hogy a hajléktalanság szociális probléma.

A szociális igazgatásról szóló törvény pedig a szociális ellátások fogalmába sorolja, így az állam és az önkormányzatok feladatává teszi a hajléktalan személyekről való gondoskodást.

Fürdőköpeny, csocsóasztal, macbook, kész a jogi startup?

Tényleg ennyi lenne? Nem kell a Szilícium-völgyig menned, hogy megtudd.

Tudd meg a kulisszatitkokat következő meetupunkon január 30-án!

Az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalma

Az Alaptörvény hetedik módosítása azonban más irányból közelíti meg a problémát, és a közterületen való életvitelszerű tartózkodás megtiltásában látja a megoldást annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság egyszer már alkotmányellenesnek nyilvánította a hajléktalanság kriminalizálását egy korábbi szabályozással kapcsolatban. A határozatban az AB kimondta, hogy a közterület életvitelszerű lakhatásra használatának szabálysértéssé nyilvánítása egy élethelyzetet minősített büntetendőnek, mely ráadásul az esetek legnagyobb részében nem szabad választás révén, hanem kényszer következtében jött létre. Az AB szerint a személyes szabadság korlátozásának kilátásba helyezése pedig ismét kényszeres választás elé állította a hajléktalan embereket: vagy az önkormányzat által nyújtott hajléktalan ellátást veszik igénybe, vagy a települések külterületeire költöznek. A jelenlegi szabályozás értelmében már ez utóbbi választási lehetőség sem adatik meg nekik, az Alaptörvény és a szabálysértési törvény ugyanis a hajléktalanság általános, feltétel nélküli tilalmát fogalmazza meg. A szabálysértési törvény legfontosabb változásai értelmében helyszíni figyelmeztetést kap a hajléktalan személy, ha rendőri felszólításra az elkövetés (közterületen való életvitelszerű tartózkodás) helyét elhagyja, vagy a felajánlott szociális szolgáltatást elfogadja. Egyéb esetekben, illetve a törvényben meghatározott háromszori helyszíni figyelmeztetést követően szabálysértési eljárást kell lefolytatni, melynek keretében a személyt szabálysértési őrizetbe kell venni, majd bíróság elé kell állítani. Az eljárás eredményeképpen a bíróság az elkövetőt figyelmeztetheti, közérdekű munkavégzésre kötelezheti, vagy – ha az elkövető a közérdekű munka elvégzését nem vállalja – elzárással büntetheti. Ha az eljárás alá vont személyt a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző hat hónapon belül már kétszer jogerősen elítélték, harmadjára már csak elzárás büntetés szabható ki.

A hajléktalanság lehetséges jövőképe

Az Alaptörvény módosításának indokolása mindössze annyit mond ki, hogy: „Az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás sérti a közterületek közcélú használatát, ami ellen indokolt fellépni.” A szabálysértési törvény indokolása értelmében pedig az Alaptörvénnyel való koherencia megteremtése érdekében került sor a módosításra. Az indokolások tehát nem árulnak el sokat a módosítások céljairól, az Alkotmánybíróság korábban említett határozata tükrében azonban a módosítások aggályosak lehetnek. A határozat arról is rendelkezik, hogy önmagában a közterület életvitelszerű használatának ténye nem sérti mások jogait, semmilyen kárt nem okoz, a közterület rendeltetésszerű használatát és a közrendet nem veszélyezteti. Továbbá az Alkotmánybíróság kifejti azt is, hogy az emberi méltósághoz való joggal összeegyeztethetetlen önmagában azért büntetni embereket, mert mindenüket elvesztették és kényszerből közterületeken kell élniük, de mások jogait nem sértik meg és más jogellenes cselekményt sem követnek el.

Az AB véleménye szerint: sérti az emberi méltóságból eredeztethető cselekvési szabadságot, ha büntetés kilátásba helyezésével próbálják az embereket szociális szolgáltatások igénybevételére kényszeríteni.

A Város Mindenkié csoport és más civil csoportok tiltakozást szerveztek a törvény hatályba lépésének előestéjére, ahová kortárs magyar írókat, költőket is meghívtak. Az írók, költők az Alaptörvény-módosítás egy mondatára válaszul egy mondatban foglalták össze együttérzésüket embertársaikkal. Bár én nem vagyok sem író, sem költő, az én egy mondatom ez lenne: „Otthon mindenkinek jár, mert a hazaérkezés biztonságot ad, megnyugtat és kikapcsol; gyűlölködés helyett inkább segítsünk másoknak, hogy ők is átélhessék ezt az élményt!”

A cikk megírásához az Arsboni a Jogtár adatbázisát használta.

Irodalomjegyzék

http://www.ajbh.hu/documents/10180/125038/pajzsuk_a_torveny.pdf/1cc8924d-b610-4813-92f4-30c289223207

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100425.ATV

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1800044.TV&timeshift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT

http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/1C19F4D0CFDE32FBC1257ADA00524FF1?OpenDocument

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99300003.TV

A képek forrása: itt és itt.

[table id=98 /]

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.