 |  |
Szerző: dr. Molnár Anna
Magánszemélyek esetén mit kell tudni az örökség utáni illetékfizetési kötelezettségről?
Vagyonszerzés utáni illetékfizetés öröklés esetén
Minden ember életében eljön az a pillanat, amikor fájdalmas búcsút kell venni valamely szeretett rokontól. Kinél előbb, kinél utóbb, de még ideje sincs felocsúdni a gyászolónak a fájdalomtól, máris anyagi dolgok kellemetlen terhe lepi el az itt maradtakat. Nem elég a lelki fájdalom amiatt, hogy szerette épphogy távozott, de neki olyan pénzügyi dolgokkal kell szembenézni, melyekről gyakran fogalma sincs.
Azok számára szeretnék nyújtani rövid összefoglalással egy kis segítséget, akik váratlanul kerülnek ebbe a nem mindennapi helyzetbe.
A tájékozatlan rokonok általában a közjegyzőtől szereznek tudomást arról, hogy egy dolog örökölni, de azzal is tisztában kell lenni, hogy a megörökölt vagyon után illetékfizetési kötelezettség adódik.
Ennek mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. Törvény (a továbbiakban Itv.) határozza meg.
Öröklési illetékkötelezettség kiterjed a belföldön levő hagyatékra, a magyar állampolgárokra, a Magyarországon élő nem magyar állampolgárokra, illetve a belföldi székhelyű jogi személyek által örökölt külföldön levő ingóhagyatékra, vagyoni értékű jogra, ha a hagyaték szerinti államban nem kell öröklési illetéket, vagy adót fizetni, viszont nem terjed ki a külföldön lévő ingatlanhagyatékra.
A törvény kimondja, hogy a hagyaték, mint egész száll az örökösre. A hagyatéki tárgyalás alapját képezi az elhunyt összes vagyona. Legyen az pozitív vagy negatív vagyon, azaz örökölhet akár adósságot is a tudatlan örökös. Gyakran előfordul, hogy a családnak fogalma sincs milyen terheket hagyott maga után az örökhagyó.
Öröklési illeték tárgyát képezi maga az örökség, a hagyomány, a meghagyás, a kötelesrész, és a halál esetére szóló ajándékozás is.
Talán némelyik fogalom távolinak tűnhet egy gyászoló család számára, de amennyiben az örökhagyó rendelkezik vagyonáról, előfordulhat, hogy találkozhatunk ezekkel a kifejezésekkel.
Az öröklési illeték alapját képezi a megszerzett vagyon tiszta értéke. A tiszta érték kiszámításánál le kell vonni a hagyatékot terhelő tartozás értékét. Ilyen hagyatéki teher például a végrendeleti végrehajtó tiszteletdíja, illetve a hagyatéki eljárás során kirendelt gondnok tiszteletdíja is, tehát a hagyatéki eljárás költségei. Az örökség terhei közé kell sorolnunk az örökhagyó eltemettetésének szokásos költségeit, az örökhagyó által hátrahagyott adósság összegét, a kötelesrész értékét, illetve a hagyományon és meghagyáson alapuló kötelezettségeket. Egyes hagyatéki terheket az illetékfizetési kötelezettség alá eső vagyontárgyak forgalmi értékéből kell levonni, más terheket, melyek az örökség egészét terhelik, az illetékfizetési kötelezettség alá eső és az illetékfizetési kötelezettség alá nem eső vagyon arányában kell figyelembe venni.
Az öröklési illeték mértéke az örökség tiszta értékének 18 %-a. Lakástulajdon, és lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog esetén 9 %-os illetékfizetési kötelezettség adódik. Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának öröklése esetén, a gépjármű és a pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszerese lesz a fizetendő összeg.
Ha a hagyaték átadása közjegyző jelenlétében vagy bíróság által történik, akkor az adóhatóság felé a közjegyzőnek illetve a bíróságnak van bejelentési kötelezettsége. Bizonyos esetekben viszont az örökös kötelessége bejelenteni a hagyatékot, az örökhagyó halálától számított 90 napon belül.
Belegondolva a fentebb leírtakba, úgy érzem, a gyászos pillanatokat még inkább fokozza ennek a terhektől csöppet sem mentes procedúrának a véghezvitele. Lehet, hogy az életben nem ártana egy felkészítő tanfolyam, mely képessé teszi az embereket, hogy elviselhetővé váljanak ezek az elkerülhetetlen folyamatok?
Bár költőinek szántam a kérdést, mégis érdemes lenne elgondolkozni rajta, hogy felkészítés nélkül mennyire lehet elviselni egy gyászolónak a rá váró súlyos pillanatokat, melyeket a gyász fájdalma mellett át kell vészelnie.
Talán haladjunk tovább az illetékek birodalmában, hogy megtudjuk, mennyi ideje van a gyászolónak az illeték összegének befizetéséig.
Az egyenesági rokonok és a túlélő házastárs esetében nem kerül sor fizetési meghagyásra, hiszen illetékmentességet élveznek. Erről az adóhatóság nem küld értesítést, de külön kérésre lehetőség van arra, hogy a döntésről illeték vagy díj megfizetése nélkül postai úton másolatot kapjanak. Minden más esetben a kiszabott illetékről fizetési meghagyást állít ki az adóhatóság. A határozat kézhezvételét követően 30. naptól terheli az illetékfizetési kötelezettség az örököst. Amennyiben valami oknál fogva nem sikerül időben befizetni az esedékes illeték összegét, úgy késedelmi pótlékot kell fizetni. Ennek mértéke minden késedelmes nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.
Amennyiben kiskorú örökösről beszélünk, az illeték megfizetésére a nagykorúvá válásától számított két évig ad lehetőséget pótlék-mentesen az adóhatóság.
Ha az illeték fizetésére kötelezett elmulasztja bejelentési kötelezettségét, vagy azt hiányosan teszi meg, az illetékfizetési kötelezettségen kívül mulasztási bírságot is fizetnie kell. A mulasztási bírság összegét az Art. Határozza meg, mely magánszemély esetében 200 000, egyéb esetben 500 000 forintig terjedhet.
Szóval jobban jár mindenki, ha nem halasztja el a határidőket, és nem felejtkezik el a bejelentési kötelezettségéről, amennyiben szeretne még plusz költségektől megszabadulni.
Mint fentebb említettem, egyenesági rokonok és a túlélő házastárs esetében a törvény illetékmentességet biztosít. Ebben az esetben tárgyi illetékmentességről beszélünk. Egyenesági rokonok azok a természetes személyek, akik közül az egyik a másiktól származik, azaz az elődök és az utódok. Az illetékmentesség kiterjed az örökbefogadással létrejött rokoni kapcsolatra is, illetve a házasságon kívül született gyermekre, amennyiben családi jogállását teljes apai elismerő nyilatkozattal rendezték.
Illetékmentességet élvez ezen kívül az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője által megszerzett örökrész 20 000000 forint értékig.
Illetékmentes az egy örökösnek jutó ingóörökség 300 000 forint forgalmi értéket meg nem haladó része, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése. Emellett illetékmentességet élvez a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra hagyományozott örökség is. Ha az örökös építésre alkalmas telket örököl, és a hagyaték átadásától számított 4 éven belül arra lakóházat épít a törvényben leírtaknak megfelelően. Építési szándékáról az örökösnek nyilatkoznia kell az adóhatóságnál az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig.
Az örököst megillethetik öröklési illetékkedvezmények is bizonyos esetekben. Például kiskorú örökös esetében, mint említettem, lehetőséget biztosítanak az illeték nagykorúvá válástól számított két évig történő pótlék-mentes megfizetésére. Viszont a fizetési határidő előtt történő befizetés esetén10%, de legfeljebb 70% kedvezménnyel fizethető meg az illeték összege, attól függően, hány naptári évvel korábban teljesítik.
Népművészeti, muzeális tárgyak öröklése esetén, ha az örökös felajánlja azt az államnak, az önkormányzatnak, vagy valamely felsőoktatási intézménynek, és a felajánlást elfogadják, az örökös mentesül a felajánlott örökségre eső öröklési illeték alól.
Ha nem ugyanaz a személy örökli a tulajdonjogot, mint a haszonélvezetet, akkor a tulajdonjog örököse a haszonélvezet értékével csökkentett forgalmi érték után fizeti az illetéket.
Személyes illetékmentességről is beszélhetünk, de mivel ez a kedvezmény nem magánszemélyekre vonatkozik, hanem az illetéktörvényben meghatározott egyes szervezetekre, úgy gondolom, nem részletezném, hiszen az általam leírtakat olyan családoknak szántam, akik segítségre szorulhatnak életük legnehezebb pillanataiban.
Remélem, hogy rövid összefoglalómmal áttekinthetővé tettem a hagyaték után fizetendő illetékek bonyolult világát.
Igyekeztem hasznos segítséget nyújtani azok számára, akikre a közel vagy a távoli jövőben, a cikkemben leírtak várhatnak. Hiszen egyszer mindenki életében eljön az a pillanat, amikor szembe kell néznünk a gyász okozta kellemetlen percekkel.
Források, felhasznált irodalom
Tetszett a cikk? Szavazz rá a lenti alkalmazásban!
[shortstack smart_url=’http://1.shortstack.com/Rs29qP’ responsive=’true’ autoscroll_p=’true’]***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.
