Választás a járvány idején: melyik a helyes út?

A cikk 2021.05.03-án lezárásra került.

A járványhelyzet életünk minden területére hatással van. Mi a helyzet a közelgő országgyűlési választással? Vajon mennyiben és hogyan befolyásolja a koronavírus a 2022-es országgyűlési választás lebonyolításának menetét? Milyen megoldásra számíthatunk, ha még jelen lesz a vírus az életünkben? De egy időben közelebbi kérdés: milyen keretek között rendezhető meg az ellenzéki előválasztás? A következő cikkben ezekre a kérdésekre keresem a válaszokat, továbbá a választási rendszer innovációját célozva felvázolok egy, az eddigi tapasztalatokon alapuló, hazánkban eddig még nem alkalmazott megoldási javaslatot.

Bevezetés

A 2022-es országgyűlési választás, és az azt megelőző kampányidőszak közelsége, másrészt a járványhelyzet mindennapjainkat jelenleg is szervesen meghatározó jellege alátámasztják az imént felvetett kérdések fontosságát. Nem tudjuk előre, hogy 1 év múlva mennyire lesz befolyással életünkre a koronavírus, azt viszont igen, hogy amennyiben meghatározó formában jelen lesz, a választások lebonyolítása szokásos menetének módosítására lesz szükség. A világban számos tapasztalat áll már rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet ilyen körülmények között megszervezni egy voksolást.

A közegészségügyi helyzetre is tekintettel egy olyan koncepciót kell kidolgozni, amely egészségvédelmi szempontból helytálló és biztonságos, továbbá nem korlátozza indokolatlanul senki választójogát.

Ebben a kihívásokkal teli időszakban a speciális választási szabályok biztosítják a választópolgárok számára, hogy életük és egészségük szükségtelen kockáztatása nélkül szavazhassanak. [1]

Mit tudunk eddig?

2020 márciusa óta legalább annyian tartották meg a választásokat, mint ahányan elhalasztották, így egységes konklúzió levonására esély sincs.

Az esedékes voksolások megszervezésének módjára vonatkozóan ezidáig 3 főbb modell körvonalazódott:

1. a választást a hagyományos formában bonyolítják le, az egészségügyi intézkedések betartása mellett: a már jól ismert előírások mellett ilyen speciális intézkedések: a kísérő személyek kizárása (kivéve objektív indokolt eseteket, pl. fogyatékkal élők kísérői), saját toll használata, egy szavazókörbe tartozó választópolgárok számának maximalizálása, újabb szavazókörök megnyitása, a voksolásra nyitva álló idő meghosszabbítása,
2. ameddig szükséges elhalasztják a szavazást,
3. levélszavazás általánossá tétele, valamint szélesebb körre való kiterjesztése a személyes szavazás lehetőségének megtartása mellett.

Általánosan megállapítható, hogy az elmúlt egy évben az érintett országok éltek az elhalasztás lehetőségével, és igyekeztek ezeket azon időszakokban megtartani, amikor járványügyi tekintetben könnyebb hónapokat éltünk meg – nagyrészt a hagyományos választási eljárással, óvintézkedések mellett. Ezek alapján körvonalazódik, hogy valójában az elhalasztás és a speciális szabályok melletti szavazás lebonyolítása párhuzamosan működik egymás mellett. Látszik azonban, hogy az állampolgárok részvételi szándéka így is nagymértékben csökkent.

Az elhalasztás lehetősége a legtöbb érintett állam esetében felmerült, és éltek is ezzel a lehetőséggel, azonban komoly vitát okozott, hogy mi a fontosabb: a demokrácia érvényesülése vagy a biztonság? Vajon a speciális szabályok melletti voksolás, vagy a meghatározott ideig tartó halasztás az, amely jobban illeszkedik egy demokratikus állam képébe? Mi történjen a halasztás idejére? A hivatalban lévő vezetés megbízatásának meghosszabbítása, vagy egy átmeneti kormány felállítása?

A pandémiás időszak kezdetekor Franciaországnak kellett először szembenéznie a problémával. A francia vezetés a korábban említett előírások melletti voksolás-elhalasztás párhuzamos megoldásával élt. A helyhatósági választások első fordulóját a tervezett időpontban, 2020. március 15-én szigorú járványügyi előírások betartása mellett tartották meg. A részvétel azonban a korábbi évekhez képest kirívóan alacsony volt.[2] A második forduló lebonyolítása kapcsán a francia vezetés már az elhalasztás mellett döntött. A 2020. június 28-án megrendezett voksolást, a korábbi fordulóhoz hasonlóan a távolságtartás, maszkviselés, kézfertőtlenítés biztosítása mellett tartották meg, azonban a részvétel ismét hasonlóan alacsony, a választásra jogosultak alig 40 százaléka élt szavazati jogával.[3]

2021 februárjában került sor a katalán regionális választásokra, amely azért érdekes, mert a koronavírus fertőzöttek számára is lehetővé tették szavazati joguk gyakorlását. A voksolás alapvetően a járványügyi előírások melletti hagyományos metódus szerint zajlott, és egy meghatározott idősávban, az ún. „zombi órában” kizárólag a fertőzött személyek voksolhattak.

A részvételi arány a katalán választások esetében is a korábbi évekhez viszonyítva kiemelkedően alacsony, 53 százalékos volt. Viszonyításképpen: a 2017-es választásokon 79 százalékos részvételről számoltak be.[4]

Izrael a magas átoltottság ellenére is szigorú járványügyi előírások mellett tartotta meg az esedékes voksolást. A koronavírus fertőzöttek, valamint a karanténban lévő választópolgárok számára is biztosították a részvételt. Mozgóurnákat helyzetek ki, és az érintett csoport autóból adhatta le szavazatát.[5]

Mint ismert, az amerikai elnökválasztást 2020. november 3-án tartották, az eredményeket és a választás folyamatát mind ismerjük. A koronavírus járvány okán számos eseményt halasztottak el a kampányidőszakban. Ezt tovább tetőzte Donald Trump 2020. október 2-án igazolt koronavírus fertőzése, amely okán Trump esetében a további, korlátokhoz kötött kampányolás lehetősége is megszűnt.

A választási szabályok tekintetében is tükröződik az amerikai államok föderalizmusa. A keretszabályok általánosak, azonban a részletszabályok kidolgozására a tagállamok jogosultak. A levélszavazás intézménye az amerikai polgárháború óta folyamatos térnyerésnek örvend, aránya 2016-ban már 40 százalék feletti volt.[6] Szinte természetes, hogy a pandémiás helyzet okán nőtt a levélszavazás népszerűsége. Az új szabályozás mellett ezt a folyamatot támogatták azon tagállami törekvések is, amelyeket a levélszavazás általánossá tétele jelentett. Járványügyi szempontból azt gondolom, a távszavazás lehetősége biztonságosabb megoldásnak tűnik, mint a hagyományos voksolás. Azonban ez kizárólag úgy működhet, ha biztosítva van a szavazás titkossága.

A bemutatott példákat összevetve látható, hogy míg azokban az országokban, ahol a jelenléti szavazást az szükséges járványügyi előírások betartásával biztosították, jelentősen csökkent a részvételi arány, a 2020-as amerikai elnökválasztáson azonban, ahol alapvetően a levélszavazás általános jellege volt meghatározó, rekordmagas szavazási hajlandóságról számoltak be.[7]

Mindezeken túl hosszú évek óta vannak törekvések a szavazási részvétel növelése érdekében az elektronikus szavazás bevezetésére, amelynek alapvetően két típusáról beszélhetünk: a szavazóhelységekben történő elektronikus szavazásról, és a szavazóhelységeken kívüli voksolásról – amely jellemzően az online szavazást jelenti. 2000-ben az Egyesült Királyságban, valamint Németországban is kísérleteztek érintőképernyős szavazással, elektronikus szavazógépekkel.[8] A technikai eszközök biztosítása tekintetében Hollandia uralta a piacot, mégis hosszú évek elektronikus szavazási gyakorlatát követően, 2008-ban visszatértek a hagyományos, papír alapú szavazáshoz, ahogy Finnország is 2010-ben.[9] Ellenben biztató eredményekkel szolgál Belgium, ahol már az 1991-es évtől folyamatosan nő az elektronikus szavazógépek használata.[10]

Mire számíthatunk?

Jelenleg azt is nehéz meghatározni, milyen körülményekkel kell szembenéznünk 2 hét múlva, ezért nem lehet előre predesztinálni, milyen megoldással találkozhatunk 2022 tavaszán. Mégis tettem erre egy kísérletet, és a Nemzeti Választási Bizottság tagját, Dr. Fábián Adriánt kérdeztem arról, mit gondol, egy esetleges pandémiás helyzetben a választás lebonyolításának milyen módjára számíthatunk.

F. A.: A jelenlegi helyzetben a veszélyhelyzetre tekintettel egyértelműen hagyományos formában nem lenne lehetséges a választások megtartása. Azt azonban nehéz előre megmondani, mi várható a tavaszi választásokon. Amennyiben a pandémia még kitart a 2022-es választások idején is, megoldás lehetne az egészségügyi intézkedések melletti hagyományos szavazás mellett a levélszavazás megnyitása a belföldi lakcímmel rendelkezők számára is. Elvi lehetőség lehetne az elektronikus szavazás bevezetése és az ehhez szükséges informatikai háttér kiépítése, azonban erre politikai akarat nem mutatkozik.

Arra, hogy a szavazásra nyitva álló idő meghosszabbítása opció lehet-e, a következő választ kaptam:

F. A.: Nem elképzelhetetlen, hogy ennek kapcsán politikai konszenzus szülessen, hiszen mindegyik fél érdeke a választások megfelelő keretek között történő lebonyolítása. A választójogi normákat a választások előtt módosítani nem éppen demokráciakomfortos. Legkésőbb 2021. 12. 31-ig célszerű lenne ezeknek a szabályoknak a kidolgozása. Az ettől későbbi időpontban történő módosítás veszélyes lehet, mivel így sem a választást lebonyolító szerveknek sem a választópolgároknak nem biztosított az elegendő felkészülési idő, ez pedig a választás eredményességét kockáztathatja. Alapvetően jelenleg nincs jogalkotói törekvés egy, a járványhelyzetre vonatkozó koncepció kidolgozására. A kiindulási pont az, hogy tavasszal már visszatérhetünk a régi kerékvágásba, és a választás a hagyományos keretek között, egészségügyi kockázatoktól mentesen megtartható.

Egy esetleges megoldási lehetőség

Alapvetően 2 megoldás van, amely az eddigiek alapján felmerülhet: a hagyományos voksolás, valamint a levélszavazás kiterjesztése.

Egy biztos: az állampolgárok választójogának érvényre jutását minden körülmények között biztosítani kell, oly módon, hogy az ne okozza más alapjog sérelmét.

Véleményem szerint a távszavazás – mind online, mind levélszavazás keretében történő – kiterjesztése előremutató megoldás lehetne, hiszen az látható, hogy a jelenléti szavazás a részvételi arány jelentős csökkenését eredményezi. Azonban a jelenléti voksolás biztosítása esetén szükséges egy olyan megoldás kidolgozása, amely akár a későbbiekben is hasznosítható. Ennek kapcsán az elektronikus szavazásra vonatkozó, már ismert gyakorlatokból kiindulva (lásd: Belgium, Németország) előremutató lehet, egy olyan hibrid rendszer bevezetése, amelyben a hagyományos szavazás mellett megjelenik egy olyan digitalizált szavazási rendszer, amely idő- és papírtakarékosság szempontjából is eredményesebb, mint a kizárólag papír alapú szavazás, így a fizikai érintkezések száma is jelentősen csökkenthető, amely a jelenlegi helyzetben kiemelkedően fontos.

Eszerint a szavazófülkékbe telepített érintőképernyős portálokon kiválaszthatjuk általunk támogatott jelöltet, majd leadhatjuk szavazatunkat. Természetesen ehhez szükséges egy, a szavazatok fogadására kialakított informatikai rendszer, továbbá a megfelelő biztonsági mentés garantálása a technikai hibák esetére. A helyi választási bizottság csak a szavazásra nyitva álló időt követően kap hozzáférést a rendszerhez, így biztosítva a szavazás titkosságát. Mivel a szavazatok automatikusan összesítésre kerülnek, jelentős időnyereséget jelent a választási bizottság munkájában, és az eredmények megismerésében egyaránt.

A felvázolt rendszer a koronavírus kapcsán is megoldás lehet. Alapvetően kevesebb az érintkezés, így kézfertőtlenítés biztosítása, maszkviselés és megfelelő távolságtartás mellett egy ilyen, pandémiás helyzetben is biztonsággal megtarthatók a választások. Az esedékes előválasztások kapcsán egyébként vannak törekvések az online formában történő lebonyolítás irányában, azonban egységes döntés még nem született a kérdésben.[11]

Befejező gondolatok

Azt, hogy mi vár ránk egy év múlva, senki nem tudja megjósolni. Vannak viszont megoldási lehetőségek arra az esetre, ha a járványhelyzet a 2022-es tavaszi választásokra is befolyással lenne. Mindezeken túl a COVID-19 lehetőséget biztosít a már jól megszokott választási gyakorlatok felülvizsgálatára.

A személyes szavazás jelenleg a demokratikus választások elsődleges módszereként jelenik meg, amely magában foglalja a biztonság, a titoktartás, az átláthatóság és az eljárási integritás magas szintjét. A világjárvány azonban lehetőséget adott a választási részvétel újragondolására, és felgyorsította a tendenciát, amely a szavazás szavazóhelységektől való eltávolításában ölt testet. [12]

Záró gondolatként bízzunk abba, hogy a tavaszi választások alkalmával nem lesz szükség a felvázolt lehetőségek gyakorlati alkalmazására, és a világjárvány pozitívumként a választási rendszerek innovációját itt hagyja nekünk.

Az írás az Arsboni Gyakornoki Programjának keretében készült,
melyet a Baker McKenzie és a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda támogatott.
A cikk megírásához az Arsboni a Jogtár adatbázisát használta.

Irodalomjegyzék