Visszavonhatom a velem készített interjút?

Képzelje el, hogy békésen sétál az utcán, amikor egy riporter – háta mögött az operatőrrel – megjelenik ön előtt, és különböző kérdéseket tesz fel. Ön válaszol, majd miután elköszöntek egymástól döbben rá arra, hogy esetleg butaságokat mondott, és ha bárki látná a felvételt, akkor biztosan rossz véleménye lenne önről.

interjú

Az előbbi szituáció többeknek ismerős lehet, és nyilvánvalóan senki sem szeretne bolondot csinálni magából ország-világ előtt. Hogyan kell viselkedniük az újságíróknak? Van-e egyáltalán valamilyen módja annak, hogy még ha először bele is egyeztem a felvétel elkészítésébe, utólag máshogy határozzak?

Vizsgáljuk meg az interjúalanyok személyiségi jogait!

Először is tisztázzuk, hogy a képmáshoz való jog egy személyiségi jog, amelynek a védelme minden embert születéstől fogva megillet. Ez azt is jelenti, hogy mindenkinek a hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy róla felvétel készüljön, továbbá

megakadályozhatja, hogy a már elkészített felvételt nyilvánosságra hozzák.

A képmásról szóló rendelkezések vizsgálata során közömbös, hogy a személy rögzítése fénykép, videofelvétel vagy akár rajz útján történt-e. A törvényi szabályozás mindegyikre kiterjed, és mindegyik az oltalma alatt áll.

A régi és az új Polgári Törvénykönyvben kisebb változások figyelhetőek meg e személyiségi jogot illetően. Az 1959-es szabályozás a visszaélésszerű magatartást, valamint az érintett hozzájárulása nélküli nyilvánosságra hozatalt szankcionálta.

Lefilmezhetnek, ha nem teszik közzé?

Kutatás a jogi munkaerőpiacról

A kitöltők között a nyertes választása szerint kisorsolunk 4 db Szigetjegyet, egy 75.000 Ft-os IKEA utalványt vagy egy 75.000 Ft-os Repjegy.hu utalványt!

Az új Ptk. szabályozásának újdonsága, hogy már a képmás, a hangfelvétel hozzájárulás nélküli, jogszerűtlen elkészítése is jogsértő, és nem csak akkor lehet az igazságszolgáltatás szerveihez fordulni, ha a felvételt engedély nélkül teszik közzé, hanem akkor is, ha azt hozzájárulás nélkül készítették el.

Ahogy a korábbi Polgári Törvénykönyvben,

a hozzájárulás nem feltétlenül kíván meg írásbeli beleegyezést, megvalósítható ráutaló magatartással is,

például ha az érintett megáll az utcán, és válaszol a feltett kérdésekre, vagy belenéz a kamerába, tudomásul veszi, hogy felvétel készül róla.

interjú

A felvétel elkészítéséhez adott hozzájárulás azonban nem jelenti a felhasználás engedélyezését is.

A nyilvános közszereplések és a tömegfelvételek továbbra is kivételt képeznek a szabályozás alól.

Mi számít nyilvános közszereplésnek és tömegfelvételnek? 

A közszereplést nem az határozza meg, hogy hány ember előtt mutatkozik az illető, hanem az, hogy ezt milyen témában teszi. A közszereplés a köz érdekében való megszólalással valósul meg. Például egy társasház közgyűlésén a képviselő közérdekű ügyekről beszél. Tömegfelvétel, nyilvános rendezvények esetében beszélhetünk passzív – aki például csak nézelődik -, és aktív tömegről is – aki gyülekezés esetén például hangoztatja véleményét. Kialakult, egységes gyakorlat nincs; a sajtó munkatársainak az a tanács, hogy a csak álldogáló, semmilyen – az eseményhez fűződő – jelzést nem viselő személyről portréfotó lehetőség szerint ne készüljön.

A bíróság ilyen helyzetekben mindig az eset összes körülményét figyelembe véve határoz. Ezért fordulhat elő, hogy a bírósági gyakorlat sokrétű, nincs egységes álláspont.

Sajtószabadság?

Kérdés, hogy ez mennyire veszélyezteti a sajtószabadság érvényesülését.  Az akaratlan öncenzúra, az eljárások gyakoriságának növekedése mind a szabályozás következményei lehetnek.

A szóbeli tiltakozás elmaradása vajon egyenlő a beleegyezéssel?

Komoly probléma, hogy a médium gyakran nehezen tudja bizonyítani, hogy az érintett beleegyezett a felvétel elkészítésébe, és közzétételébe is, ha mindezeket pontosan nem jelentette ki, ráutaló magatartását – pl. a kamerába nézett, válaszolt – pedig később cáfolja. Hiszen mondhatja, hogy nem tudta, hogy be van kapcsolva a kamera.

A Miskolci Törvényszék egy ezzel kapcsolatos ügyben hozott az interjúalany számára kedvező ítéletet, amikor 800 ezer forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg egy vasutasnak. A felperes egy sztrájk alatt beszélgetett a riporterrel, amit később megbánt. A vasutas állítása szerint nem tudta, hogy felvétel készül mindarról, amit mond, a tévé pedig nem tudta bizonyítani az ellenkezőjét.

kover-laszlo

A közszereplőknek megengedett, hogy a tevékenységükkel összefüggő eseményeken megtagadják a felvételek elkészítését és közzétételét? A hangsúly a közérdeken van, a tűréshatáruknak szélesebbnek kell lennie, ezért ilyen esetekben tűrniük kell a személyiségi jogaik korlátozását.

Kövér László a napokban azon háborodott fel, hogy a sajtófolyosón egy újságíró kérdezett tőle. A Mandiner munkatársa a házszabálynak megfelelően tette fel kérdéseit, mire a házelnök közölte vele, hogy nem szabad kérdezni. Válaszában az Európai Parlament szabályozására hivatkozott, majd hozzátette, szigorítani fogja a szabályokat, hogy ilyesmi a jövőben ne történhessen meg.

Az írás szerzője az Arsboni volt gyakornoka. Idén tavasszal is indul Gyakornoki Program, amelyre február 11-ig lehet jelentkezni.

A képek forrása: itt és itt.

Hivatkozások

http://index.hu/belfold/2014/03/14/fotozzon_ezentul_aki_mer/

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.