 |  |
Szerző: Dániel Élő Cikkemben a modern kor jogfejlődésének egy központi stációjával, a jövő generációk érdekeinek fogalmával és annak tartalmával foglalkozom. Bemutatom elterjedésének kezdeteit, majd a hazai szabályokra és napjaink értelmezésbeli dilemmáira is kitérek. A jövő nemzedékek érdeke, mint védendő érték a magyar jogban
1. Bevezetés
Az ember azért alkotta a jogot, hogy az életét behálózó magatartásokat egy olyan mederbe terelje, melyben nem a félelem, a bizonytalanság, hanem éppen ellenkezőleg: a jogon keresztül megvalósuló biztonság és kiszámíthatóság uralkodik. Eme elgondolás mára már jórészt testet öltött, hiszen napjaink társadalmainak döntő többségében a jog uralma alatt élnek embertársaink. Életviszonyaink jog általi körülbástyázása is egyre inkább terebélyesedik, hiszen immár az alapvető szabadságjogok mellett az ún. negyedik generációs jogok is őrt állnak felettünk. Celsus óta tudjuk, hogy a jog művészet, s nem kevesebbnek, mint a jónak és a méltányosnak a lehető legteljesebben megvalósuló művelése kell, hogy legyen a végső célja. De kiket vesz oltalmába a jog, mint egyfajta összetett művészet? Természetesen minket, a mai és mindenkori embereket, mint jogalanyokat, hiszen óvja jogainkat, azok gyakorlását másoktól, s talán még saját magunktól is. A kérdés azonban az, vajon elég-e minket védenie a jognak? Nem gondolkozhatna-e egy kicsit előbbre a jog, például gyermekeink, unokáink érdekeit figyelembe véve? Azt láthatjuk, hogy a jelenkor jogrendszerei elkezdtek válaszolni e kardinális kérdésekre, méghozzá olyan fogalmak jogba való beépítésével, mint a környezettudatosság vagy fenntartható fejlődés. Cikkemben a modern kor jogfejlődésének egy központi stációjával, a jövő generációk érdekeinek fogalmával és annak tartalmával, elemeivel foglalkozom.
2. A jövő nemzedékek érdekeinek felismerése a jog világában
Az eljövendő generációk érdekének mibenlétéről, egyáltalán annak felismerhetőségéről jelen pillanatban a szakirodalom meglehetősen megosztott. Egyes vélemények szerint a még meg nem született nemzedékeknek jogalanyiságuk hiányában nincsenek jogaik, s főképp igaz ez a ma élők jogaival való összehasonlításban (ezzel ellentétben Sólyom László szerint a 64/1991-es AB határozat alapján nem szükséges jogalanyiság az állam kötelességének kimondásához). Egyértelmű érdekeik sincsenek, hiszen a ma embere hogyan is tudná a jövő generációinak szükségleteit, létfeltételeit vagy bármilyen kívánalmát jó előre megbecsülni? Az ilyesfajta fejtegetések azonban indokolatlanul zárkóznak el –a mai ember felelősségét nyilvánvalóan megállapító – olyan álláspontoktól, melyek kifejezetten felvázolhatónak, mi több a mai ember szükségleteiből – ha nem is részleteiben, de – kikövetkeztethetőnek vélik a jövő nemzedékek érdekeit. Amint azt bevezetőmben is említettem, a jog a kiszámíthatóság és így az állandóság eléréséért született meg, s ennek része annak időtállósága mellett a szükségletekhez való igazodása is. A mai tudás alapú társadalom a következő generációk érdekeinek alapvető téziseit igenis fel tudja vázolni; az ettől való elzárkózás egyúttal a jelen problémáinak szőnyeg alá söprése lenne. Ez utóbbi álláspont az 1970-es évektől kezdte meg térnyerését, s amint majd látjuk, a jövő nemzedékek érdekének jogi síkra illesztése napjainkban is zajlik.
A jövő nemzedékek érdekeinek felismerése illetve ebből eredően elismerése is a nemzetközi jog színterén kezdődött meg, az ENSZ Stockholmi és Riói világkonferenciáin elfogadott Nyilatkozatok valódi mérföldkövek e tekintetben. Előbbi értekezlet a környezet védelméért és javításáért való emberi felelősséggel, utóbbi a fejlődési és környezeti szükségletek kielégítésével összefüggésben említi meg a jövendő embereinek szükségleteit. Egyebek mellett a majd húsz évvel ezelőtt megrendezett UNESCO Általános Konferencia deklarációjában 12 cikket szentelt az utódaink iránti felelősségnek. A jövő nemzedékek érdekének ily mértékű napirenddé válása hozta magával azt –a majd nemzeti jogokba is beszivárgó – közjogi irányt, miszerint az intergenerációs szemléletnek helye van a modern államok jogrendjében az alkotmányos alapelvek és intézményi garanciák szintjén is.
Alkotmányjogi jogterületen számos állam (többek között Észtország, a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Svájc és Ukrajna is) szól a jövő nemzedékek felé fennálló felelősségről, megemlítve a természeti és kulturális, anyagi és szellemi javakat, mint védendő közös örökséget. Kiemelendő, hogy a megannyi alkotmányos kodifikációt választó ország túlnyomó többsége az egészséges környezethez való joghoz kapcsolva szól a jövő nemzedékekről (melyet mint állami feladatot definiálnak). Itt, a nemzeti alkotmányokban olyan fogalmakkal is találkozunk, mint az erőforrások mérsékelt használata és a fenntartható fejlődés elősegítése. Mitöbb, megjelennek a jövő nemzedékek érdekei az államok fiskális politikájának vezérfonalaként is: ezek olyan korlátok, melyek az országok (az EU-n belül hazánk mellett csupán Lengyelország és Németország) pénzügyi tervezéssel kapcsolatos fegyelmét kívánják javítani, különös tekintettel az államadósságok kezelésére.
2.1 A jövő generációk érdeke a magyar jogban
Hazánk Alaptörvénye a Nemzeti hitvallásban emeli alkotmányjogi színtérre utódaink érdekeit, amikor anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatában álló felelősségünket fogalmazza meg. A P) cikk (1) bekezdése még inkább aláhúzza: a természeti erőforrások és a kulturális értékek, mint a nemzet közös örökségei védelme, fenntartása és megőrzése az állam mellett mindannyiunk kötelessége. Az okmány elején megemlített védendő anyagi erőforrások körét részletezi a 38. cikk (1) bekezdése; e szerint a nemzeti vagyon (az állami és önkormányzati tulajdon) kezelésének és védelmének célja többek között a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. Azt látjuk, hogy hazánk új Alkotmánya figyelemreméltóan tágan láttatja a jövő nemzedékek érdekeit, hiszen a hitvallásban leírt erőforrás-triász (anyagi, szellemi, természeti) széles körű értelmezési lehetőséget rejt magában. Helyenként az egyes elemek tartalmára is kitért a jogalkotó, azonban a fogalmak aprólékos kidolgozását a bíróságok és az Alkotmánybíróság értelmezése jelentette joggyakorlattól illetve az ágazati jogszabályoktól várhatjuk.
A fenti rendelkezések mellett olyan jogforrásokra is rálelhetünk, melyek különleges és előremutató adalékok a jövő nemzedékek érdekéről való gondolkodásban. Az Erdőtörvény szerint az erdőt oly módon lehet fenntarthatóan használni, hogy a gazdálkodás lehetőségei a jövő nemzedékei számára is fennmaradjanak. Hasonlóképp vélekedik a vadgazdálkodási törvény is, mely a természeti értékekhez kapcsolódóan a vadon élő állatnak, mint értékhordozónak a megőrzését hangsúlyozza a jövő nemzedékek számára. A gyermekvédelemről szóló törvény bevezetésében olvashatjuk, hogy a jogalkotót a jövő nemzedékek iránt érzett felelősségtől vezérelve alkotta meg a jogszabályt, de az atomenergiáról szóló törvény is elismeri a jövő nemzedékek egészségének és életfeltételeinek megvédését, mint az atomenergia használatának korlátját. A szellemi erőforrások gondos használatát kívánja érvényre juttatni a köziratokról szóló törvény akkor, amikor kimondja: a törvény célja annak biztosítása, hogy az irattári és irathagyatéki anyagok maradandó értékű része épségben és használható állapotban fennmaradjon a jövő nemzedékek számára.
Mérvadó támponttal szolgálhat számunkra az intergenerációs szemlélet intézményes képviselőjének, vagyis a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettesnek (korábban: Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa) a kialakított gyakorlata, szerepfelfogása is. A 2008-tól munkálkodó szószólót nem véletlenül nevezi a köznyelv ’zöldombudsmannak’: túlnyomórészt az egészséges környezethez való jog védelmét jelentő ügycsoportok (pl. településrendezés, zajszennyezés, levegővédelem, vízgazdálkodás, természetvédelem, hulladékgazdálkodás) állnak tevékenysége célkeresztjében. A jövő nemzedékek kilátásaival kapcsolatban az intézmény megalakulása utáni beszámolók az éghajlatváltozás, közlekedés, vidékfejlesztés és a költségvetés területét említik meg, e körben szintén a környezeti szempontok köszönnek vissza.
3. Mi a jövő nemzedékek érdeke?
Amint azt írásom elején már említettem, a jövő generációk érdekeit, azok bizonyos alapvető elemeit meghatározhatónak vélem a mai ember szükségleteiből kiindulva – máskülönben hogyan is vállalkozhatnék az eljövendő kor embere igényeinek körvonalazására? Amit mindenképpen biztosítandónak tartok utódaink számára, az maga a nagybetűs lehetőség. Lehetőség arra, hogy ugyanolyan természeti és épített környezetben, viszonylagos gazdasági stabilitásban és szellemileg építő közegben élhessenek, és ami elengedhetetlen: fejlődhessenek is ezeken a területeken. A fenti vízió valóra válásához azonban égetően fontos a jövő nemzedékek érdekeinek, mint friss jogi fogalomnak a megközelítő definiálása, a következőkben ennek kívánok eleget tenni.
A jövő nemzedékek érdekeinek jellemzését úgy vélem, az ember egészséges környezethez való jogával párhuzamba állítva lehet a legszemléletesebben kialakítani. Annál is inkább, hisz a fentebb leírtak alapján felismerhetjük a két jogosultság tartalma és az oltalom alá vett alanyi kör közötti lényeges átfedéseket. Kétségtelenül globális jellegű alapjogokról beszélünk, hiszen a környezeti és a jövő generációkat érintő problémák nem ismernek államhatárokat, ezenfelül nem csak egyének bizonyos csoportját, hanem az emberi életet és az egész fajt veszélyeztethetik. Mindkét esetben hipotetikus jogalanyok a kedvezményezettek, azonban e tény (az Alkotmánybíróság 1998-as abortusz-határozata alapján) nem gátja a védelemnek, hiszen a jogvédelmet nem csupán az egyéni jogokhoz kell kialakítani, hanem ezen a körön túlmenően is, így nem beszélhetünk az egyes (ma élő) jogosultakhoz való kötődésről.
Kiválóan szemlélteti a jövő generációk érdekeinek mibenlétével kapcsolatos nehézséget Sólyom László azon eszmefuttatása, melyet a jövő nemzedékek országgyűlési biztosáról szóló törvénytervezethez fűzött: „A törvénytervezet (és a ma hatályos Ajbt. sem – Élő Dániel) nem szűkíti a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa hatáskörét a környezetvédelemre. Tevékenységi köreit azonban nem lehetett másként pontosan meghatározni, mint a természetvédelmi törvényre és a környezetvédelmi törvényre hivatkozással. Ezekben számos további utalás van, egészen a kulturális környezetig, a műemlékvédelemig, és az oktatásig. Az ombudsman vizsgálódási és tevékenységi köre tehát nagyon széles.” Valóban rendkívül széles spektrum a jövő nemzedékek érdeke, mely bár a környezetjogból indul ki, azt feltehetően nem csak és kizárólag szorosan környezetvédelmi szempontok alkotják. A további, környezetjogon kívüli elemeket az intergenerációs személethez kapcsoló kulcsfogalom pedig nem más, mint ami utódaink érdekeit és a környezetvédelmet ezer szállal köti össze: a fenntarthatóság, de különösképp az erre építő fenntartható fejlődés. Tudniillik, már az 1987-es Brundtland-jelentés sem szűkíti le a környezetvédelemre e fogalmat, csupán olyan szükséglet-kielégítésről beszél, melynek nem szabad csökkentenie a jövendő generációk erre irányuló képességét. A jövő nemzedékekért érzett felelősségünk kinyilvánítása tehát okkal kívánkozik a Környezetvédelmi törvény mellett többek között a szociális igazgatásról szóló törvény preambulumába és a köziratokról szóló jogszabály normaszövegébe is. A jövő generációk érdeke, mint jogi kategória így egy afféle olvasztótégely képét festi, melyet döntően a környezetjog már jól kidolgozott részei alkotnak, ennek ellenére akadnak olyan, a nemzedékek közti érdekeket figyelembe vevő összetevői, amelyek más jogterületekről érkeznek. Ennek alapján hibát követnénk el, ha a nem környezetjogi, de a jövő generációk érdekeit nyilvánvalóan tükröző normákat kivetnénk a fogalmat tisztázni szándékozó társadalmi diskurzusból.
4. Összegzés
„Alaptörvényünk jogrendünk alapja: szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között.”- mondja alkotmányunk Nemzeti hitvallása, ezzel egyszerre összekötve a mindenkori magyarságot egyfajta képzeletbeli megállapodással. Cikkemben e szerződésnek a tartalmát illetve az azzal kapcsolatos kérdéseket kívántam megvilágítani. Habár az emberi-jogi fejlődés nem egy egyirányú utca, s így nem jelenthető ki egyértelműen a generációk közötti igazságosság eszméjének további sorsa, új alkotmányunk egy olyan szemlélet mellett tör pálcát, mely jó táptalajt adhat e friss jogi fogalom további értelmezésének. Mérhetetlenül fontos ugyanis, hogy a jelenlegi statikus társadalom-fogalmunkat egy univerzális, dinamikus értelmezés váltsa fel. Éppen olyan, amilyet Edmund Burke festett le: „[a] társadalom nem csupán maguk az élők, hanem az élők, a már holtak s a még meg nem születettek közötti társas viszony.” E viszonyból fakadó felelősségünket vállalva úgy látom, értéket teremtő tagjai lehetünk a mai emberiségnek, s ezzel egy időben utódaink jövőbe vezető útját is kikövezhetjük.
Források, felhasznált irodalom: Alaptörvény
Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény
A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának beszámolója (2008-2009, 2010, 2011)
Beszámoló az Alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről (2012, 2013, 2014)
Antal Attila: A jövő nemzedékek érdekei az Alaptörvényben
Csink Lóránt – T. Kovács Júlia: Paradigmaváltás környezet alapjogi jellegében?
Sólyom László: A jövő nemzedékek jogai és ezek képviselete a jelenben. In.: Jávor Benedek (szerk.): A jövő nemzedékek jogai. Védegylet, 2000.
Nagy Boldizsár: A „jövő nemzedékek jogai” koncepció háttere a magyar és nemzetközi jogban. In.: Jávor Benedek (szerk.): A jövő nemzedékek jogai. Védegylet, 2000.
Szabó Marcel: A jövő nemzedékek érdekeinek védelme. In.: Hajas Barnabás – Szabó Máté (szerk.): Pajzsuk a törvény. Rászoruló csoportok az ombudsmani jogvédelemben. AJBH, 2013.
Gál Róbert Iván – Gulyás Attila – Medgyesi Márton (TÁRKI): Intergenerációs alkotmány.
Edmund Burke: Töprengések a francia forradalomról. Atlantisz Könyvkiadó, 1990.
Fodor László: A jövő nemzedékek jogai. In.: Fundamentum, 2008. évi 1. szám
Discount Soccer Jerseys
00 dollar car today does not mean you get quality. One at area Sen. ran instead to help Dillon,7 billion 312, Cut him a break, says Oexman.A redesigned MacBook Air was introduced in October 2010
He spent three seasons with the Als, Howe was the main attraction at every stop,your needs Twenty six miles down the road and the forty grand spent for the green goodness of electric drive is reduced to a gas burning car that doesn’t do as well on the highway And the complication is that because it takes so long to achieve your 26 miles of range on the charger, while the Audi A8 may be a bit dull for Roger. Camacho flourished.Lindsay Lohan Makes It to Court After Arrival Drama “Thank you Robinson disclosed cheap jerseys that she was suffering from cancer, Cuando sony ericsson pueda “It was hard,however Good, anything to get the sale.
said Meenu Chaudhury.
Tetszett a cikk? Szavazz rá a lenti alkalmazásban!
[shortstack smart_url=’http://1.shortstack.com/Rs29qP’ responsive=’true’ autoscroll_p=’true’]***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.
