E dolgozat a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda, az Új Jogtár és az Ars Boni jogi folyóirat által kiírt 2014. évi cikkíró pályázat keretében született.
Szerző: Baranyai András
Átlagos és általános életvitelünket átszövik azok a mindennapi beszerzéseink, melyek keretében termékeket vásárolunk, illetve szolgáltatásokat veszünk igénybe. Kétségtelen, hogy ezekben a jogviszonyokban a fogyasztók és az eladók illetve a szolgáltatók, – bár polgárjogi szempontból mellérendeltségi viszonyban állnak egymással -, a gyakorlatban a mellérendeltségi helyzet nem minden esetben valósul meg.
Az eladói-fogyasztói viszonyokban a polgári jog és a közigazgatási jog is felvonultatta azokat a garanciákat, mely a gyakorlatban is hivatottak biztosítani e mellérendeltségi viszony tényleges megvalósulását. Ezek a jogszabályok a Ptk. mint anyajog mellett a fogyasztóvédelemről, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról, a piacfelügyeleti eljárásról szóló törvények és a részletesebb szabályozást tartalmazó egyes kormányrendeletek, miniszteri rendeletek. A fogyasztói szerződéses viszonyokban meghatározó jelentőségű az a fogyasztóvédelmi garanciarendszer, mely mind a március 15-ig hatályban lévő Ptk-ban, mind pedig az új Ptk-ban kiépítésre került. Ide tartozik elsősorban a hibás teljesítéséhez tartozó jogintézmények, ezen belül is a termékek fizikai tulajdonságaihoz tartozó kellékszavatosság, termékszavatosság, és a jótállás intézménye.
Rendszertani szempontból az új Ptk. rendezte (jótállás), és egyben kiterjesztette (termékszavatosság) a fogyasztóvédelmi garanciák szabályozását. E körbe tartozik a jótállás intézményének a szerződést biztosító mellékkötelezettségek fejezetből, a hibás teljesítés elemévé történő áthelyezés, mely már hosszú idő óta indokolt volt, továbbá a kellékszavatosság mellett a termékszavatosság intézményének megjelenése.
A mindennapok gyakorlatában a legtöbb gond az elállási jog érvényesítésével kapcsolatban merül fel. A problémát az jelenti, amikor többszöri javítás illetve csere után is következetesen további javításokat, illetve cseréket ajánlanak fel a fogyasztó számára. A szabályozás az elállás érvényesítése tekintetében egyértelmű, hátterében mindig a fogyasztó részéről a termék vásárlásakor még meglévő bizalom elvesztése áll. Természetesen nagyobb értékű termékek esetén a jótállási időn belül érvényesíthető jogok választása a fogyasztó akaratán is múlik, azonban indokolatlanul nem lenne szabad kitérni az elállási jog biztosítása elől. Mindenképpen pozitív üzletpolitikai döntésnek is minősül, ha az eladó a javítás és a csere sikertelensége esetén magától ajánlja fel az eladó az elállás választását, megtartva ezzel a jövőre nézve a vásárlóját. Megállapításom szerin nem lehet kitenni a fogyasztót annak, hogy többször is „megsétáltassuk” hibás termékével, holott lehetőség lenne a komplex, mindkét fél számára megnyugtató megoldásra.
Mindezen problémákra reagálva az új Ptk-ban a hibás teljesítés intézményén belül megjelenik a kellékszavatosság fogalma mellett a termékszavatosság fogalma is. A termékszavatosságnak mint fogyasztóvédelmi garanciának lényege, a kellékszavatosságtól való eltérésében foglalható össze. A szabályozás szerint, ingó dolog (termék) hibája esetén a fogyasztó választhat, hogy az előzőekben említett kellékszavatossági jogot, vagy termékszavatossági igényt érvényesít. Termékszavatossági igényt a fogyasztó a termék, gyártó általi forgalomba hozatalától számított két éven belül érvényesíthet. Ha ez a határidő eltelt, a jogosultságát elveszti. A termékszavatossági igényét kizárólag az ingó dolog gyártójával vagy forgalmazójával szemben gyakorolhatja a fogyasztó. A termék hibáját termékszavatossági igény érvényesítése esetén a fogyasztónak kell bizonyítania, őt terheli tehát a bizonyítási teher.
Kockázatot vállal tehát a fogyasztó akkor, amikor a termékszavatosság érvényesítése mellett dönt, viszont ha ezt sikeresen teszi, közvetlenül a gyártóval szemben is megnyílik a joga a termék javítására vagy cseréjére, illetve az esetlegesen keletkezett kára megtérítésére. A jövőben várhatóan azokban az esetekben élnek majd a termékszavatosság jogával a fogyasztók, amikor a termék forgalmazója – ha nem esik egybe a gyártóval – például jogutód nélkül megszűnik, és a hibás teljesítésből eredő igény érvényesítésére a fogyasztónak nem lesz lehetősége. A termékszavatosság alapján érvényesített javítást vagy cserét a gyártóval szemben is közvetlenül tudja érvényesíteni a fogyasztó. Kiemelve kell hangsúlyozni, hogy ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és termékszavatossági igény egymással párhuzamosan nem érvényesíthető.
Az új Ptk. hatályba lépéséhez kapcsolódóan kiegészítették azon Ptk. alapú alacsonyabb szintű (kormányrendelet) szabályozások, melyek a hagyományostól eltérő kereskedelmi formák szabályozásához kapcsolódóan kodifikálták újra az eddigi hatályos szabályozást. Ez a két kereskedelmi forma a távollévők között kötött szerződések, és az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések témaköre. Az új Ptk. vállalkozásokat és fogyasztókat érintő szabályozása szükségessé tette a törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályba lépő, a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet, (a továbbiakban Korm. rendelet) kiadását, mely érinti a vállalkozások és fogyasztók közötti jogviszonyokat is.
Kidolgozásra kerültek, a távollévők között kötött, illetve az üzlethelyiségen kívül kötött szerződésen alapuló vállalkozások és fogyasztók közötti jogviszonyokra vonatkozó speciális szabályok, ennek keretében e kétféle jogviszony tekintetében létrejött szerződéskötést megelőző tájékoztatás elemei, továbbá a fogyasztókat megillető elállási vagy felmondási jog gyakorlására vonatkozó jogok és kötelezettségek, melyek tehát mindkét jogviszony szerződéseire vonatkoznak. A terjedelmi korlátokra tekintettel jelen tanulmányban csak távollévők között kötött szerződésekkel kapcsolatos szabályozás változásairól tudunk beszámolni.
A távollévők között kötött szerződésekre vonatkozó speciális szabályozás legfontosabb szabályai a szerződés megkötését megelőzően világos és közérthető fogyasztói tájékoztatás adására kötelezi a vállalkozást. Kiemelten fontos a tájékoztatás adása a szerződés szerinti termékért vagy szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás adóval megnövelt teljes összegéről vagy – ha a termék vagy szolgáltatás jellegéből adódóan az ellenértéket nem lehet előre ésszerűen kiszámítani – annak számítási módjáról, valamint az ezen felül felmerülő valamennyi költségről (fuvardíj, szállítási költség, postaköltség), vagy ha e költségeket nem lehet ésszerűen előre kiszámítani, annak feltüntetéséről, hogy további költségek merülhetnek fel. Abban az esetben ha a díj emelt díjnak minősül, a szerződés megkötéséhez alkalmazott távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz használatának díjáról.
Tájékoztatást kell adni a teljesítés feltételeiről, így különösen a fizetésről, a termék kiszállításáról és a teljesítési határidőről, valamint a vállalkozás panaszkezelési módjáról. A panaszkezelés módja és rendszere tekintetében figyelembe kell venni a fogyasztóvédelemről szóló 1997 évi CLV. törvény rendelkezéseit, mely részletesen rendezi e kérdéskört. (17/A. §) Kiemelt fontosságú a fogyasztó elállási, illetve felmondási joga gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről adandó tájékoztatás. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra is, hogy a jogszabály 2. számú mellékletében található – nem kötelezően alkalmazandó – nyilatkozatminta felhasználásával gyakorolhatja e jogát.
Fontos, hogy ha a vállalkozás az internetes honlapján is biztosítja a fogyasztó számára az elállási jog gyakorlását, akkor tartós adathordozón a fogyasztói nyilatkozat megérkezését azonnal vissza kell igazolnia. Az elállási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát a 14 napos határidő lejárta előtt, vagy – ha a vállalkozás a tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget – a 12 hónappal meghosszabbított határidő lejárta előtt tette meg. A bizonyítási teher az elállási jog jogszerű gyakorolásáról, a fogyasztót terheli.
Azon esetek is szabályozottak, amikor nem gyakorolhatja elállási jogát a fogyasztó. Kiemelten fontosak ezek közül, hogy a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szolgáltatás egészének teljesítését követően, ha a vállalkozás a teljesítést a fogyasztó kifejezett, előzetes beleegyezésével kezdte meg, és a fogyasztó tudomásul vette, hogy a szolgáltatás egészének teljesítését követően felmondási jogát elveszíti. Kiemelendő, hogy az elállási jog a fogyasztó által kifejezetten kért szolgáltatásokon és a karbantartás vagy a javítás elvégzéséhez felhasznált cserealkatrészeken felül kínált szolgáltatásokra vagy termékekre kiterjed.
Tájékoztatást kell nyújtani, a kellékszavatosságra és a termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettségről. E tekintetben irányadóak a jelen tanulmány elején szereplő tartalmak. Részét képezi a tájékoztatásnak az is, hogy rendelkezésre áll-e a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény (2008. évi XLVII. törvény) szerinti magatartási kódex, illetve tájékoztatás a magatartási kódexről történő másolatkérés módjáról. Tájékoztatást kell adni a fogyasztó kötelezettségeinek szerződés szerinti legrövidebb időtartamáról, a fogyasztó által a vállalkozás kérésére fizetendő vagy biztosítandó letét vagy egyéb pénzügyi biztosíték nyújtásáról és annak feltételeiről. Szintén kiemelt részét képezi a tájékoztatásnak a jogszabályi előírás vagy a vállalkozás döntése alapján a vállalkozásra nézve kötelező peren kívüli panaszkezelési mód és vitarendezési mechanizmus igénybevételének lehetősége, valamint az ehhez való hozzáférés módja. A fentiekben felsorolt tájékoztatás a szerződés részét képezi és nem módosítható, kivéve, ha a szerződő felek erről kifejezetten megállapodnak. A tájékoztatási kötelezettség teljesítésének bizonyítása tekintetében a bizonyítási teher a vállalkozó oldalán áll.
A szabályozás kiemelt eleme, a fogyasztót megillető elállási és felmondási jog gyakorlása. Távollévők között kötött szerződés esetén a fogyasztót 14 napon belül indokolás nélküli elállási jog illeti meg. A fogyasztó elállási jogát, termék adásvételére irányuló szerződés esetén a terméknek, több termék adásvételekor, ha az egyes termékek szolgáltatása eltérő időpontban történik, az utoljára szolgáltatott terméknek, több tételből vagy darabból álló termék esetén az utoljára szolgáltatott tételnek vagy darabnak, ha a terméket meghatározott időszakon belül rendszeresen kell szolgáltatni, az első szolgáltatásnak a fogyasztó vagy az általa megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy általi átvételének napjától, a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szerződés megkötésének napjától számított tizennégy napon belül gyakorolhatja. Ezekben az esetekben a fogyasztó az elállási jogát a szerződés megkötésének napja és a termék átvételének napja közötti időszakban is gyakorolhatja. A fogyasztót megillető elállási jogra vonatkozó tájékoztatás elmulasztásának jogkövetkezménye, hogy a 14 napos határidő tizenkét hónappal meghosszabbodik. Ha a vállalkozás ezen időszakon belül megadta a fogyasztónak az elállási jog gyakorlására vonatkozó tájékoztatást, az elállásra nyitva álló határidő az e tájékoztatás közlésétől számított tizennegyedik napon jár le.
A vállalkozás kötelezettségei a fogyasztó elállása vagy felmondása esetén
Ha a fogyasztó eláll a távollevők között kötött szerződéstől, a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított tizennégy napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is. Elállás vagy felmondás esetén a vállalkozás a fogyasztónak visszajáró összeget a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon téríti vissza. A vállalkozás visszatartási joga tekintetében termék adásvételére irányuló szerződés esetén az ellenszolgáltatás összege a vállalkozás mindaddig visszatartható, amíg a fogyasztó a terméket vissza nem szolgáltatta, vagy kétséget kizáróan nem igazolta, hogy azt visszaküldte. A kettő közül a korábbi időpontot kell figyelembe venni. Nem illeti meg a vállalkozást a visszatartás joga, ha vállalta, hogy a terméket maga fuvarozza vissza.
A fogyasztó kötelezettségei elállása vagy felmondása esetén
Ha a fogyasztó eláll a távollevők között kötött szerződéstől, köteles a terméket haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított tizennégy napon belül visszaküldeni, illetve a vállalkozásnak vagy a vállalkozás által a termék átvételére meghatalmazott személynek átadni, kivéve, ha a vállalkozás vállalta, hogy a terméket maga fuvarozza vissza. A fogyasztó kizárólag a termék visszaküldésének közvetlen költségét viseli, kivéve, ha a vállalkozás vállalta e költség viselését. A fogyasztó az elállási joga gyakorlása esetén nem köteles viselni egyes költségeket:
– a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés teljesítésének teljes vagy részleges költségeit, ha a vállalkozás az elállási jog gyakorlására vonatkozó tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, vagy a fogyasztó nem kérte az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidő lejárta előtt a szerződés teljesítésének megkezdését.
– ha a fogyasztó nem adta kifejezett, előzetes beleegyezését ahhoz, hogy a teljesítés az elállási jog gyakorlására vonatkozó 14 napos határidő lejárta előtt megkezdődjön,
– ha a fogyasztó a kifejezett előzetes beleegyezése megadásával egyidejűleg nem nyilatkozott annak tudomásulvételéről, hogy beleegyezésével elveszti az elállási jog gyakorlására vonatkozó jogát, vagy
– a vállalkozás elmulasztotta megadni a megkötött szerződés másolatának átadásakor, de legkésőbb az átadáskor a tartós adathordozón történő visszaigazolást.
A fogyasztót megillető elállás hatása a járulékos szerződésekre
A járulékos szerződés a távollévők között kötött szerződéshez kapcsolódó egyéb termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására irányul, amelyet a vállalkozás, vagy a vállalkozással kötött megállapodás alapján harmadik személy nyújt. Ha a távollevők között kötött szerződéshez járulékos szerződés is kapcsolódik, a fogyasztó elállási jogának gyakorlása a járulékos szerződést is felbontja, vagy megszünteti. Felbontás esetén a szerződést úgy kell tekinteni, mintha létre sem jött volna, tehát érvényesül a visszamenő hatály. Megszüntetés esetén a jövőre nézve állnak be a jogkövetkezmények. Jogsértés esetén a közigazgatási hatósági jogkörökben eljáró hatóságok, az illetékes és hatáskörrel rendelkező fogyasztóvédelmi felügyelőségek.
*
Források, felhasznált irodalom:
2013. évi V. törvény, fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabályok
***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.
