A megyéből vármegye, a kormánymegbízottból pedig főispán lett. Mivel magyarázza a változásokat a jogalkotó? Egyetértene-e azzal az Alkotmánybíróság?
Minden év elején szembesülünk jogszabályi változásokkal. 2023-ban a legnagyobb figyelmet az kapta, hogy a közigazgatás alapvető területi egységét jelentő ‘megye’ elnevezést az 1949-ig használt ‘vármegye’ váltotta fel. A fővárosi és megyei kormányhivatalok elnevezése is a korábbi korokhoz igazodik: ezek fővárosi és vármegyei kormányhivatalokként működnek tovább. Észleljük a változást a közúti táblákon, a benzinkutatokon vármegyei matricát kell vennünk, és a sajtó is átnevezte a vidéki lapcsaládjait. Sőt, többek között a rendőrség és a Magyar Államkincstár szervezeti felépítésének elnevezését is érinti mindez.
A változtatásokat Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosítása eredményezte. Azonban nem kizárólag a megyék elnevezése módosult 2023. január 1-jétől. A változást megelőzte, hogy 2022. július 28-ától – a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény következtében [1]– a kormányhivatalokat vezető kormánymegbízottakat főispánnak nevezik.
Melyek a változás indokai? Az Alaptörvény módosításának szükségességét a jogalkotó a történelmi hagyományokra és a történeti alkotmányunk vívmányaira vezeti vissza, állítása szerint a vármegye a történeti alkotmányunk vívmánya. Ezzel szemben az Alkotmánybíróság több határozatában is kifejtette azt, hogy a történeti vívmányok meghatározása az ő hatáskörébe tartozik és nem a jogalkotóéba. Például a 33/2012. (VII. 17.) AB határozatában[2] a bírói függetlenség elvével kapcsolatban mondta ki, hogy a történeti alkotmányunk vívmánya.
A 28/2014. (IX. 29.) AB határozatban [3]a sajtószabadságot sorolta minden kétséget kizáróan a történeti alkotmányunk vívmányai közé.
Érdemes feltenni a kérdést, hogy jogtudományi szempontból a vármegye milyen jelentéstartalommal bír a történeti alkotmányunk vívmányai sorában? E körben vajon az Alkotmánybíróság elfogadná-e a jogalkotó által kínált értelmezést a vármegyék kitüntetett szerepét illetően?
De lépjünk egyet visszább! Az Alaptörvény Nemzeti hitvallása szerint „[t]iszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait”, valamint az Alapvetés című rész R) cikk (3) bekezdése alapján „[a]z Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.” A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja arra a megállapításra jutott, hogy e szabály értelemszerűen nemcsak az alkotmánybírósági, hanem a bírósági jogértelmezésre is irányadó, meghatározza az értelmezés szélső kereteit: az Alaptörvény adott szabályának célját, a Nemzeti hitvallást és a történeti alkotmány vívmányait tekinti olyan keretnek, amelyet a jogértelmezés semmilyen körülmények között nem hághat át.[4]
A rendhagyó preambulumként funkcionáló Nemzeti hitvallásban a jogalkotó több fontos fogalmat használt, azonban a történeti alkotmány fogalmával adós maradt, mi több, értelmezési fogódzókat sem adott ahhoz. Vajon mit jelent ez a fogalom? És mi tartozik annak vívmányai közé? A hiány meglepő, tekintettel arra, hogy a történeti alkotmány vívmányainak fontos helyet biztosított az egész dokumentum értelmezése során, ezáltal azt is beemelte az alkotmányos rendbe.
A fent hivatkozott 33/2012. (VII. 17.) AB határozat indokolásából levezethetően a történeti alkotmány és a történeti alkotmány vívmányai fogalmakat meg kell különböztetni. A történeti alkotmány fogalma a jogtörténeti irodalomban használt kifejezés, amelyet 1949-től sokan egészen a vérszerződésig vezetnek vissza. Ezzel szemben a ‘történeti alkotmányunk vívmányai’ fogalom újdonság. A tételes jog az Alaptörvény hatálybalépése előtt nem ismerte, legfeljebb a történeti alkotmány hatálya alatt keletkezett jogelvekre, vagy történeti előzményekre utaltak. A jogirodalom jeles alakjai szerint a fogalom értelmezésekor eljuthatunk az aquis communautaire fogalmához, amely szabad fordításban közösségi vívmányokat jelent.
A történelmi hagyományokra történő hivatkozás kevesebb magyarázatot igényel, azonban vármegyéről általában történeti értelemben nem beszélhetünk, arra figyelemmel, hogy a vármegye konkrét időszakokhoz kötött. Ebben az értelemben három típusa volt: a királyi, a nemesi és a polgári kori vármegye. A polgári kori vármegye az 1848 és 1950 közötti időszak vármegyerendszerét jelentette, egészen a tanácsrendszer bevezetéséig. A Magyar Köztársaság Alkotmánya című 1949. évi XX. törvény rendelkezése a korábbi vármegyét, mint területi egységet az államhatalmi szervként működő megye váltotta fel.
Mindezekből az következik, hogy a történeti alkotmányunk vívmányát – a történelmi hagyományokat, azok tiszteletét és újjáélesztését kritériumként figyelembe véve – az 1848-as polgári forradalmat, illetve az 1867-es kiegyezést követő időszak vármegyéje jelentheti, azzal, hogy a tudomány és a technológia fejlődése következtében „az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományait” a jelen kor elvárásainak teljes mértékben megfeleltetni nem lehet.
A cikk szerzője Selnicean László.[5]
A cikk alapját képező tanulmány az Ars Boni folyóirat 2023/1-es számában olvasható.[6]
Források [1] 2022. évi XXIV. Törvény Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról [2] 33/2012. (VII. 17.) AB határozat [3] 28/2014. (IX. 29.) AB határozat [4] Az Alaptörvény 28. cikkének alkalmazása a gyakorlatban tárgykörre felállított joggyakorlat-elemző csoport Összefoglaló véleményének kivonata 7. o. https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/joggyak/alaptorveny_28_osszefoglalo_velemeny_kivonat.pdf [5] Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar, egyetemi tanársegéd; Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola, PhD hallgató. [6] Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Kooperatív Doktori Program Doktori Hallgatói Ösztöndíj Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.
***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.
