A jog interdiszciplináris művészet

Az Igazságügyi Minisztérium harmadik alkalommal szervezte meg a Nemzeti Kiválósági Jogászösztöndíjasok Találkozóját a Budapesti Ügyvédi Kamara székházában, 2019. február 11-én. E jogászösztöndíjjal a tárca a vidéki jogi karok legkiemelkedőbb hallgatóit támogatja.

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke köszöntő beszédében elmondta, hogy a jogászi hivatásrendek közötti kapcsolatok építése kiemelkedően fontos és, hogy a jogászoknak fel kell készülnie, a jogászképzésnek pedig választ kell adnia a digitalizáció kihívásaira. A kamarai elnök hangsúlyozta azt is, hogy a jogászképzésnek a gyakorlati ismeretek és készségek fokozott fejlesztésére is figyelemmel kell lennie.

Ezt követően Trócsányi László igazságügyi miniszter köszöntötte a hallgatókat, ismertetve a vidéki és fővárosi karok hallgatói létszámai közötti különbségeket. Kitért annak fontosságára, hogy közel 2500 joghallgató van a vidéki karokon, akik közül a jelenlévő elsőéves ösztöndíjasok a kiválóságot képviselik. A miniszter elmondta, hogy a hallgatóknak meg kell találniuk mivel tudnak kitűnni társaik közül, átlagon felüli teljesítményt kell nyújtaniuk, amivel a kiválósági jogászösztöndíjat ki is tudják érdemelni. Elmondta, hogy ezt az ösztöndíjat egyszer elnyerni azonban nem elég, meg is kell tartani, ezért folyamatosan fejlődni szükséges. Tanulmányaik során a szakmai, elméleti és gyakorlati ismeretek mélyítése mellett, meg kell ismerniük az egyes jogászi hivatásrendek munkáját is, hogy kialakuljon a tisztelet egymás munkája iránt.

A tárcavezető szerint nem veszhet ki a jogi munkából, a jogászi hivatásból az emberi tényező, mindamellett a digitális képességek és készségek elsajátítása a jövőben még kiemelkedőbb szerepet fog betölteni.

Salgó László Péter helyettes államtitkár a kodifikációról, mint művészetről tartott szakmai előadást. A korábbi felszólalásokhoz kapcsolódóan felvázolta, hogy a jogalkotásban milyen technikai szerepe lehet a digitalizációnak. Mint elmondta, a kormányzati szándék az ún. integrált jogalkotás bevezetése, amelynek eredményeképpen a jövőben mesterséges intelligencia segítheti majd a jogszabályszerkesztést, behelyettesítve a szakaszszámokat és jelezve, ha számszaki hibát talál pl. a bekezdések számozásában. A kodifikáció azonban a helyettes államtitkár szerint mégis művészet, sőt inkább költészet, amelyben az emberi tényező szerepvállalása nem csökkenhet, maximum átalakulhat. Azt ugyanis csak az emberi alkotó tevékenység képes biztosítani, hogy a megalkotott jogi norma formai és tartalmi követelményei a jogrendszer egészét és a jogforrási hierarchiát szem előtt tartva teljesüljenek.

Bóka János európai uniós ügyekért és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkár egy más aspektusból,  a kémia irányából világított rá, hogy az Európai Unió joga milyen művészi aprólékossággal vette ki a részét az alkoholtermékek teljes életciklusának szabályozásából a termőhely meghatározásától kezdve a termék előállításán át, annak értékesítéséig és megadóztatásáig. „Hogyan fejlődik az Európai Uniós jog?” c. előadásában az Európai Unió Bíróságának esetjogán keresztül mutatta be, hogy az egyes tagállamok belső szabályaival szemben (pl. Németország, Franciaország, Svédország, Magyarország) az EU a belső piac működése kapcsán milyen szabályokat alkotott, s mely tagállami szabályozásokat hagyta helyben.

Csink Lóránt, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala korábbi osztályvezetője, az Alkotmánybíróság jelenlegi főtanácsadója, az érem két oldalának analógiájával szemléltette a különbséget az ombudsmani és alkotmánybírósági alapjogvédelem között. Előadásának fő motívuma szerint míg az alkotmánybírósági jogvédelem alapvető előnye az erő, amellyel pl. a jogalkotót tudja változtatásra kényszeríteni, vagy a jogalkalmazót tudja helyes keretek között tartani egyes hatásköreiben, addig az ombudsmani jogvédelem egy sokkal puhább eszköz, amelyben a párbeszéd művészete kap elsődleges szerepet. Fő eszköze szerepe a meggyőzés, amely, ha sikeres, akkor hatékony hozzáadott értéke tud lenni az alkotmányos alapjogok védelmének, amely minden demokratikus társadalomban szükséges.

Orbán Endre, az Alkotmánybíróság tanácsadója arról beszélt az ösztöndíjasoknak, hogy középiskolai irodalom-tanulmányaik hogyan segíthetik elő jogi tanulmányaikat, sőt, az Alkotmánybíróság működésének megértését. Előadásában megkülönböztette a jog, mint irodalom (law as literature) és a jog az irodalomban (law in literature) irányzatokat. Mint elmondta, a jog irodalmi szemléletében alapvetően meghatározó az ún. értelmezési triumvirátus, vagyis a szerző-mű-olvasó hármasságának szemszögéből mit szükséges figyelembe venni  az egyes jogi dokumentumok értelmezésében. Irodalmi hasonlatok mellett (pl. Antigoné) a színház világából is hozott példákat, valamint jogszociológiai és jogelméleti kitekintéssel beszélt többek között az „elszabadult vonat” problematikájáról, amellyel a jogi és morális értékek közötti választás nehézségeit szemléltette, amelyek számos esetben konkrét alapjogi vitákban is megjelennek.

 

A Jogászképzés rovat támogatója az Igazságügyi Minisztérium.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

MEGOSZTÁS