Ahogy egyre inkább elterjednek, és mindennapjaink részévé válnak az internetre csatlakozni képes eszközök, úgy hálózza be egyre jobban az életünket a láthatatlan kibertér is. Számos állam ismeri fel az új technológia jelentette előnyöket, és tesz lépéseket annak minél szélesebb tömeg számára történő elérhetővé tételéért. Ide sorolható az internet gazdasági hasznait az egyik legkorábban felismerő Európai Unió is, amelynek 2010-ben kiadott digitális menetrendjében célként szerepel, hogy tíz éven belül mindenki számára biztosítsák a szélessávú internetkapcsolatot.[1] Ennek eredményei jól láthatóak: míg 2007-ben a háztartások 55%-a rendelkezett interneteléréssel, addig 2013-ban ez az arány már a 79%-ot is elérte.[2]
Számtalan mindennapi előnye mellett azonban az új technológia nem veszélytelen, és a benne rejlő lehetőségeket a bűnözők, valamint a szervezett bűnözés is felismerte. Az Európai Bizottság 2012-es adatai szerint naponta egymillióan válnak kiberbűncselekmény áldozatává, az ezekkel okozott kár világviszonylatban pedig a 388 milliárd dollárt is eléri. [3] Számos nagy publicitást kapott esetnél keletkezett milliós nagyságrendű kár, elég csak a Sony Pictures esetére gondolni, melynek szerverei feltörése után több, mozikban még nem vetített filmjét tették közzé az interneten.[4] Mivel egyre több esetben kell a nyomozó hatóságoknak kibertérben elkövetett bűncselekmények miatt eljárnia, a sikeres felderítés érdekében különösen fontos, hogy annak tagjai tisztában legyenek a technika adta legújabb lehetőségekkel.
Az IP-cím szerepe a nyomozásban
A kiberbűnözésben való részvétel vonzóbbnak tűnhet az elkövetők számára a fizikai világban folytatott bűnözéshez képest, hiszen számukra arctalanságot és névtelenséget biztosít, vagyis azt, hogy személyazonosságuk felvállalása nélkül hágják át a fennálló normákat.[5] Mivel az elkövetés a kibertérben történi, az elkövető nem hagy maga után ujjlenyomatot vagy más, a beazonosítására alkalmas fizikai nyomot, amely alapján orientálni lehetne a nyomozást.[6] Ebben nagy segítséget jelenthet az IP-cím, amelyet minden internetre csatlakozó számítógép kap a hozzáférést biztosító szolgáltatójától, és visszakövethető, melyik cím mikor kihez tartozott. A nyomozó hatóság ennek segítségével elviekben eljuthat az elkövetőhöz.
Azonban több probléma is akad az IP-cím nyomozás során történő felhasználásával. Itt említhető az, mikor többen használnak egy számítógépet a háztartáson belül, vagy ha azt nyilvános, vagy olyan wifikapcsolat segítségével követik el, amelyet tulajdonosa egyáltalán nem véd jelszóval. Ezzel akár véglegesen tévútra tudja terelni az elkövető a nyomozó hatóságot.[7] Nehézséget jelenthet az is, hogy
számos országban az IP-címet személyes adatnak tekintik, és emiatt ütközhet nehézségbe a hozzá tartozó felhasználó beazonosítása.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága elé kerülő 2008-as K.U. v. Finnország ügyben kulcsfontosságú volt az a tény, hogy a társkereső szolgáltatást nyújtó közvetítő szolgáltató megtagadta az elkövető IP-címének kiadását, hivatkozva a szolgáltató és a felhasználó közötti bizalmi viszonyra.[8] Mindezek alapján az IP-cím nem önálló bizonyítékként lehet lényeges, hanem sokkal inkább a nyomozást orientáló nyomként, amelyet azonban más bizonyítékokkal együtt kell értelmezni.
Lehet-e blokkolni az internetet?
Az illegális internetes tartalmak kapcsán felmerül azok eltávolítása vagy legalábbis elérhetetlenné tétele a felhasználók számára. Előbbi önszabályozás alkalmazásával, értesítési-levételi eljárással történik, vagyis a rendőrség közvetítőn keresztüli megkeresése alapján a szolgáltató eltávolítja a jogsértő tartalmat. Utóbbi esetén az állam jogi eszközökkel kötelezi a szolgáltatót az internetes tartalom állandó szűrésére, a jogsértő tartalmak eltávolítására vagy azok technikai eszközökkel történő elérhetetlenné tételére.[9]Németországban 2009-ben fogadták el a gyermekpornográfiát tartalmazó felvételek szűrését és blokkolását előíró törvényt, amelynek tartalma szerint
a Szövetségi Bűnügyi Hivatalnak listát kellett volna vezetnie az ilyen tartalommal rendelkező IP-címekről és elérési útvonalakról, amelyet minden munkanapon aktualizálva kellett volna az internetszolgáltatók rendelkezésére bocsátania.
Ez a törvényi megoldás számos hibától szenvedett, és végül alkalmazásra sem került az azt övező viták miatt. Példaként említhető, hogy hatálya csak a 10 ezernél több felhasználót kiszolgáló szolgáltatókra terjedt volna ki, így könnyedén kijátszható lett volna, valamint nem hatékony szűrési rendszere miatt legális tartalmak is elérhetetlenné váltak volna.[10]
A magyar jogalkotás más európai példákat követve vezette be az eltávolítási eljárást, amely a 2013. évi LXXVIII. törvénnyel „Elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele” elnevezéssel, kényszerintézkedésként került be a büntetőeljárási törvény 158/B-D. szakaszába. A törvény az új Btk-val együtt lépett hatályba 2013. július 1-jén, az annak 77. §-ában meghatározott intézkedés, az „Elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele” büntető-eljárásjogi „párjaként”. A kényszerintézkedés az elektronikus adat feletti rendelkezési jogot ideiglenesen korlátozza, és az ahhoz való hozzáférést ideiglenesen megakadályozza. Olyan közvádra üldözendő bűncselekmények esetén rendelheti el a bíróság, amelyek esetében elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének van helye, és a hozzáférhetetlenné tétel szükséges a bűncselekmény folytatásának megakadályozásához. Bár a magyar szabályozás a német hibáit nem ismételte meg, és büntetőeljárás során csak egyedi ügyekben rendelhető el, ugyanolyan könnyedén kijátszható maradt, amint az a NAV Szjtv. alapján történő blokkolásai során kiderült.[11]
„Online házkutatás” avagy a bírói engedéllyel végzett titkos adatszerzés modern eszközökkel
Az online házkutatás alkalmazása a kiberbűncselekmények felderítésénél a 2000-es években kezdett el elterjedni a nyomozó hatóságok tevékenysége során, először az Egyesült Államokban, majd Európában is.[12] Ezt a fajta eszközt akkor lehet alkalmazni, ha a beazonosítás olyan fokig jutott el, hogy akadnak konkrét személyek, akik kapcsolatba hozhatók az elkövetéssel. Ekkor a számítógépet rendőrségi kémprogram telepítésével lehet megfigyelés alá vonni. Ez történhet a számítógép használójának „segítségével”, vagyis – a bűnözők által is használt technikával élve – küldenek számára e-mailhez csatolva egy olyan fájlt, amelynek megnyitásával a program települ a gépére; de tőle függetlenül is, szoftveres rendszere valamely védelmi résének kihasználásával.
A módszerrel kapcsolatos alapjogi aggályok két német bírói fórum előtt is felvetődtek. 2007-ben a német Legfelsőbb Bíróság ítéletében[13] a számítógépek titkos átvizsgálását törvényellenesnek találta, és megtiltotta a nyomozó hatóságnak, mivel a német büntetőeljárásról szóló törvény (StPO) csak a nyílt házkutatásra biztosít lehetőséget. Hebenstreit legfelsőbb bíró azzal érvelt, hogy
a házkutatást sem lehet elvégezni a használó tudta és jelenléte nélkül, és ez a digitálisan tárolt adatok gyakran bizalmas természete alapján ebben az esetben is indokolt.[14]
2008. február 27-én a német Szövetségi Alkotmánybíróság semmisítette meg Észak-Rajna-Vesztfália tartomány alkotmányának online házkutatásra vonatkozó rendelkezését, új alapjogként levezetve az általános személyiségi jogból az információtechnológiai rendszerek megbízhatóságának és integritásának biztosításához fűződő alapjogot. Érvelésük szerint ez azért különösen fontos, mivel az itt tárolt személyes, és a rendszer kommunikációjával össze nem függő információk megtekintése alkalmas arra, hogy széles körben feltárja az azt használó személy identitását. Ezen tanulságokat a jogalkotásba átültetve fogadta el a német szövetségi törvényhozás az online házkutatásra vonatkozó új szabályozást, amelyben többek között már a bíróságok is szerepet kapnak.[15]
Hazánkban a Be. külön nem nevesíti a számítógépek online átvizsgálását, annak szabályozása a bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés keretei között történik. A 200. § b) pont második fordulata és c) pontja alapján az ügyész vagy nyomozó hatóság a „elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikáció tartalmát megismerheti, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti”, valamint a „számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított, vagy azon tárolt adatokat megismerheti, rögzítheti és felhasználhatja”. A magyar szabályozással kapcsolatos aggályokat az Alkotmánybíróság 2/2007. (I. 24.) határozatában részben megalapozottnak találta,[16] és mint az NBH által megvásárolt kémprogramok körüli vita mutatja, a társadalom egy része ellenérzéssel viseltetik a magánszférába történő ilyen mély behatolással szemben.
Záró gondolatok
Az információs technológia folyamatos fejlődése mind a bűnözők, mind a nyomozóhatóság kezébe újabb és újabb lehetőségeket ad egymással történő versenyfutásukban. Napjainkban a kibertér mindennapjaink részét képezi, számtalan személyes és érzékeny adatot tárolunk vagy osztunk meg segítségével, amelyek a demokratikus államokban védelemre szorulnak. A kiberbűncselekmények elleni nyomozás talán minden eddiginél jobban összeütközésbe kerül az alapjogok védelmi rendszerével. Precíz és jól kimunkált, valamint folyamatosan frissülő szabályozásra van szükség, hogy hatékony, de egyúttal az alapjogi követelményeknek is megfelelő eljárásjogi szabályozás alakuljon ki a kiberbűncselekmények nyomozására, és így megvalósuljon korunk egyik legfontosabb feladata: a technikai és társadalmi fejlődés összeegyeztetése.
(A cikk Dornfeld László: A kibertérben elkövetett bűncselekmények nyomozásának kérdései című I. helyezett OTDK-dolgozat alapján készült)
Dornfeld László
***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.
Felhasznált irodalom:
[1] Európai digitális menetrend. Online: http://www.europarl.europa.eu/atyourservice/hu/displayFtu.html?ftuId=FTU_5.9.3.html (Letöltés ideje: 2015. 07. 07.)
[2] Az információs társadalomra vonatkozó statisztika – háztartások és magánszemélyek. Online: http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Information_society_statistics_-_households_and_individuals/hu (Letöltés ideje: 2015. 07. 07.)
[3] A számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem európai uniós központja az internetes bűnözők elleni küzdelem és az e-fogyasztók védelme érdekében. Európai Bizottság – IP/12/317 28/03/2012 Online: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-12-317_hu.htm (Letöltés ideje: 2015. 07. 07.)
[4] Pintér Mónika: Nemzetbiztonsági ügy a Sony elleni hackertámadás. Origo, 2014. december 19. Online: http://www.origo.hu/techbazis/20141219-nemzetbiztonsagi-ugy-a-sony-elleni-hackertamadas.html (Letöltés ideje: 2015. 07. 07.)
[5] Dornfeld László: Fájlmegosztás: a szellemi tulajdonjog legújabb kihívása. Diskurzus 2014/1. szám 4. évfolyam, 54–61. o. Online: http://blszk.sze.hu/iv- evfolyam-2014 (Letöltés ideje: 2015. 07. 07.)
[6] Laczi Beáta: A számítógépes környezetben elkövetett bűncselekmények nyomozásának és a nyomozás felügyeletének speciális kérdései. Magyar Jog, 2001/12. sz. 48. évf. 726-727. o.
[7] Kökényesi Attila: Az internet útján elkövetett bűncselekmények vonatkozásában végzett házkutatás. Ügyészek Lapja, 2008/Különszám 15. évf. 7–15. o.
[8] K.U. v. Finnország, 2872/02 ítélet, EJEB, 2009. március 2.
[9] Parti Katalin – Luisa Marin: Foltvarrással az on-line illegális tartalom ellen: a tartalomblokkolás, a közvetítő szolgáltató felelőssége és az értesítési-levételi eljárás. Infokommunikáció és Jog, 2012/49. 58-65. old.
[10] Parti Katalin – Luisa Marin: i. m. 60-61. old.
[11] A NAV blokkol, de hiába. HVG, Online: http://hvg.hu/itthon/20140729_A_NAV_blokkol_de_hiaba (Letöltés ideje: 2015. 07. 09.)
A blokkolt oldalak teljes listája: http://www.szf.hu/Files/blokk.html (Letöltés ideje: 2015. 07. 09.)
[12] Mohácsi Barbara: Bűnüldözési érdek contra emberi jogok – az online házkutatás alkotmányossági megítélése Németországban, néhány tanulsággal. Magyar Jog, 2008/12. 55. évf. 827–832. old.
[13] BGH StB 18/06 (2007. 01. 31.)
[14] Online police searches found illegal in Germany. EDRI Online: http://edri.org/edrigramnumber5-3online-searches/ (Letöltés ideje: 2015. 07. 07.)
[15] Berecz Péter: A Német Szövetségi Alkotmánybíróság „számítógép-határozata”. In: Studia Juvenum, 2009, Debrecen 71–78. o.
[16] Mohácsi Barbara: i. m. 830. o.
Képek forrása:
http://www.deepdotweb.com/wp-content/uploads/2014/05/cybercrime.jpg
http://www.microsoft.com/global/en-us/government/PublishingImages/blog/Keyboard-with-handcuffs.jpg
http://www.interaksyon.com/infotech/assets/2012/02/cybercrime.jpg
Cheap NBA Jerseys China
He said as we stood at the window. to put it mildly, which is usually compromised in cancer. you will see locations down the left side for Jasper NP and Jasper (town). Being driving from the cheap nba jerseys inhospitable mass was better. We assume they’re intelligent, who said Williams turned to her after the four seconds of tragedy and asked if it was all a dream.
So far in America only five real postwar cars have appeared: the Hudson,2 million of previously awarded stock options and stock awards that vested in 2013. Upon hearing his brother yell, he looked right at Capra and smiled. Georgia police find Travis Kvapil’s stolen Team Xtreme No The Team Xtreme No it’s in their best interest to keep as much of that revenue as possible. Supreme Court needs full benchFriday, I would think the headlights are pretty simpleFour teenagers seriously injured after two carriages collide on Smiler rollercoaster Four teenagers have been seriously injured in a collision between two rollercoaster carriages at the Alton Towers themepark” Mr. Like the article linked above. Before arriving at the designs, but like a lot of things.
60% or more of his production could either be done or sent abroad.
***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.
