„Ha tehetném, újra az elsők között jelentkeznék.” – Interjú Kovács Viktória volt Arsboni gyakornokkal

Személyes mentorálás, aktuális kutatási projektek. A Debreceni Egyetem Jog- és Államtudományi Karának ötödéves hallgatóját, Kovács Viktóriát kérdeztük az Arsboni Gyakornoki Programjáról. Viktória 2020. őszén vett részt a Programban. Mit lehet tanulni az Arsboninál? Vajon miért érdemes jelentkezni a Gyakornoki Programba? Interjúnkból kiderül. 

Kovács Viktória

Kezdjük a legelején. Honnan hallottál a Gyakornoki Programról, miért jelentkeztél végül?

A Debreceni Egyetem hallgatójaként először a Facebook eseményből értesültem a Gyakornoki Programról. A felhívás és a programtervezet már elsőre megfogott, úgy éreztem, mintha kifejezetten nekem szólt volna. Végzős joghallgató vagyok, és a vészesen közelgő államvizsga és diploma ellenére sem voltam biztos abban, hogy melyik jogterület érdekel igazán. Az esemény leírásában azonban láttam, hogy a Program ebben is segítségemre lehet. Mindezeken túl, az egyik közeli ismerősöm is korábban az Arsboni gyakornoka volt, és az ő tapasztalatai és biztató szavai után már nem is volt kérdés, hogy leadom a jelentkezésem.

Tudnál mesélni arról, hogy hogyan épül fel a Gyakornoki Program? Milyen feladatokon dolgoznak a gyakornokok?

A Program tulajdonképpen két részre bontható. Az egyik része a csapatmunkára fókuszált, amely keretében napjaink egyik aktuális jogi problémáját, helyzetét vizsgáltuk meg, mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban. A másik részében pedig már teljesen egyéni alapon kutattunk egy olyan általunk választott témában, melyben mentorok segítettek minket. A legemlékezetesebb élményem a Program kezdete előtti csapatépítő tréning volt. Ezen a hétvégén nem csak a többi gyakornokot ismerhettük meg, hanem a leendő mentorainkat és az instruktorokat is, melynek köszönhetően máris egy baráti, közvetlen légkör alakult ki és ennek hatására a későbbiekben még hatékonyabban tudtunk együtt dolgozni.

A Gyakornoki Program során neked kik voltak a mentorjaid? Miről publikáltál?

Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen a munkámat két mentor is segítette, Rajnai Anna és Farkas Szabolcs személyében, akik már régóta részt vesznek az Arsboni életében. Mindketten nagyon hasznos tanácsokkal láttak el és a beszélgetéseink alkalmával kristályosodott ki bennem, hogy a publikációmban legszívesebben pénzügyi jogi témával foglalkoznék. Így esett végül választásom a digitális vállalatok adójogi helyzetének vizsgálatára.

Pontosan mit takar ez a téma? Hogyan segítettek téged a mentorok?

A mindennapi életünkben egyre nagyobb szerepet kapnak az online szolgáltatások és a digitális platformok. Régóta foglalkoztatott, hogy vajon ez az online világ mennyiben térhet el a hagyományos értelemben vett gazdasági formáktól. Gondolok itt arra, hogy például egy Facebookon közzétett reklám után ki, hogyan és miként adózik.

A mentoraimmal megbeszéléseket tartottunk, minden egyes ötletemet véleményezték és segítettek abban is, hogyan készüljön végül egy érdekes, innovatívnak mondható kutatás ebben a témában.

Beszéljünk a másik pillérről is. Tulajdonképpen mi is az a Kutatási Projekt? Mi volt a ti kutatási témátok?

A csapatunk abból indult ki, hogy a mostani járványhelyzetnek köszönhetően egy sajátos, úgynevezett vis maior helyzet állt elő. Ez több szempontból is felvet kérdéseket, hiszen nem mindegy, hogy ez a jelenség milyen hatást gyakorol a már megkötött szerződésekre vagy hogy azok nemteljesítése esetén kit terhel a felelősség. Hazai és nemzetközi viszonylatban is vizsgálódtunk, folyamatosan ötleteltünk, mivel lehetne még bővíteni az ismereteinket, és heti szinten megbeszéléseket tartottunk, ahol mindenki elmondta a meglátásait, véleményét.

Hogyan osztottátok fel a kutatás folyamatát? Milyen szerepben tűnt fel a kutatási csoport vezetője, dr. Olajos Marcell?

Először közös megbeszéléseket tartottunk, ahol a csapat munkáját Marcell vezette. Ötletekkel és hasznos tanácsokkal segítette a kutatásunkat, megmutatta, hogyan készítsünk érdekes prezentációt, hogyan dolgozzunk hatékonyan csapatban, vagyis megadta nekünk a kezdő lökést. Ez annyira jól sikerült, hogy a végére már nélküle is hatékonyan dolgoztunk, mindenki tudta a feladatát, és neki köszönhetően összecsiszolódott csapattá váltunk.

Mi volt számotokra a legnagyobb kihívás a koronavírus és a vis maior találkozásának kutatása során?

Szerintem a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy ezt a kérdéskört az egyes jogrendszerek eltérően rendezik. A kutatásunkban azonban éppen arra törekedtünk, hogy a leglényegesebb elemeket kiragadva egy összefoglaló, kerek egész képet alkossunk. Ez nehéz feladat volt, hiszen először külön-külön vizsgáltuk meg az egyes országok szabályozásait, majd rájöttünk arra, hogy azokat inkább jogrendszerbe foglaljuk és úgy mutatjuk be a hazai szabályozással kiegészülve.

Hogyan foglalnád össze a kutatás eredményét, mire jutottatok?

Azon túl, hogy egy ilyen váratlan helyzet, mint a koronavírus mennyire felforgatja a mindennap életünket, ez a joggyakorlatban sincs másképp. Fontos, hogy mindig legyünk előrelátóak egy szerződés megkötése esetén, és abba minden eseményt előre foglaljunk bele, hiszen míg ez korábban feleslegesnek tűnhetett, addig mostanra komoly összegek elbukását okozhatja.

Mit viszel magaddal a Gyakornoki Programból, miben tudtál fejlődni?

Egyrészt megtanultam, hogyan lehet hatékonyan csapatban dolgozni, amit például teljes mértékben a Programnak köszönhetek,

hiszen az egyetemen nem igazán volt lehetőségem másokkal együtt dolgozni és megtapasztalni a közös munka élményét. Másrészt tökéletesíthettem az íráskészségem, és a kutatásunk végén megtudtam milyen érzés lezárni egy sikeres projektet, ahogyan azt is, hogy a befektetett munka mindig kifizetődik.

Említetted, miszerint végzős hallgató vagy. Hogyan tovább, milyen területen képzeled el magadat fél, avagy egy év múlva?

Mindenképpen Budapesten szeretnék elhelyezkedni. Mindig is vonzott a főváros és úgy gondolom, ott több lehetőség közül választhatok. Kifejezetten sok terület iránt érdeklődöm, leginkább azonban a pénzügyi és vállalati jog áll közel a szívemhez. A gyakornoki időszakomat vagy az azt követő éveket el tudnám képzelni egy cég vagy bank munkatársaként. Az utóbbi időben azonban a sportjog is megtetszett, úgyhogy amennyiben lehetőségem adódna, ilyen irányú munkakörben is szívesen kipróbálnám magam.

Miért ajánlanád a jelentkezést a gyakornoki programba?

Erre egyértelmű a válaszom.

Szerintem mindenkinek ki kell kicsit lépnie a komfortzónájából, új helyzetek, kihívások elé kell állítania magát, amelyre a Program kitűnő lehetőséget ad.

Tanultok, fejlődtök, és a hab a tortán, hogy új kapcsolatokra tesztek szert. Ha szívvel-lélekkel dolgoztok, a siker nem marad el. Mindenkit arra biztatok, hogy ne hagyjon ki egy ilyen lehetőséget. Ha tehetném, újra az elsők között jelentkeznék.

Megjött a kedved a Gyakornoki Programhoz? Jelentkezz tavaszi programunkba február 15-ig!

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.