A legfelsőbb bírák véleménye annál inkább balra tolódik, minél több időt töltenek hivatalban

Múlt héten írtam a legal tech-ről röviden, de igazából csak sztorizgattam. Írtam azt is, hogy ez az elsőszámú kérdés most nyugaton a jogi bizniszben: szinte minden konferencián vagy a jogi üzletről szóló összejövetelen ez az egyik alaptéma. Azonban nem írtam még a kérdésről komolyan. Ma ezt kezdem el, és folytatnám is majd pár alkalommal.

Kicsit promózni szeretném egyben a computer science-t és data science-t ma, amik alapismerete nélkül szerintem hosszabb távon csak nehezen lehet majd valaki igazán sikeres (jogász). Egyben meg szeretném mutatni, hogy milyen kevés matematikai és programozási ismerettel is mennyi érdekes adat nyerhető ki. Sokan lehet, hogy ezt nem is neveznék legal tech-nek, de az én szótáramban minden legal tech, ahol a jog és a technológia találkozik.

Nemrég rátaláltam egy nagyon érdekes cikkre, amit több, mint 10 éve írt néhány prof a Berkeley-n. Az írás az egyik kedvenc témámról szól: hogyan változik az emberek véleménye az életük során. Az elemzés egy adatbank alapján azt mutatja be, hogy az USA Legfelsőbb Bírósága bíróinak véleménye nem konstans, hanem nagyonis változik az évek során: valaki a bíróságon töltött évek alatt konzervatívabb lesz, míg mások liberálisak. Egy tisztán látszik a szerzők szerint: , azaz még a főnök nélküli legfelsőbb bírók véleménye is formálódik a viták, az ügyek, a többi bíró és persze saját életkoruk hatására.

A cikk azonban nem elégített ki. Valahogyan mindig azt éreztem, hogy az emberek véleménye nemcsak formálódik az életük során, hanem szerintem az emberek általában idővel sokkal elfogadóbbak, befogadóbbak és megértőbbek lesznek. Az emberekre azonban szerintem általánosságban igaz, hogy fiatalon a világot sokkal inkább elvágólag és egyszerűbben látják. Ahogy aztán idősödsz, arra jössz rá egyre inkább, hogy élet nem fekete-fehér, hanem sokkal inkább „fifty shades of grey” J

Segítünk a pályakezdésben, munkahelyválasztásban

Gyere el a legközelebbi dzsemborinkra, és egy habos sör/fröccs és pizza mellett berúgjuk a karrieredet! A HR-es könzervszlogenek helyett mi eszközöket adunk a kezedbe, hogy a hozzád legjobban passzoló állást találd meg pályakezdőként.

Röviden tehát az volt a feltételezésem, hogy a legfelsőbb bírók minél többet töltenek talárban, véleményük egyre inkább balra fog elmenni a politikai palettán (ne feledjük, hogy az USA-ról beszélünk, ahol a politikai bal liberálist jelent, és nem szociáldemokratát vagy szocialistát). Sőt, szerintem ebben hatalmas jelentősége van annak, hogy hány évet töltöttek a Legfelsőbb Bíróságon: minél többet, annál többet voltak kénytelen ütköztetni a véleményüket nap mint nap, és emiatt annál nagyobb eséllyel leszel (amerikai politikai értelemben) „liberálisabb” és nyitottabb. De nemcsak ezt feltéteztem. Hanem azt is, hogy a véleményük egyre kevésbé lesz politikailag konzekvens, azaz a lehetséges véleményeik „szórása” egyre nagyobb lesz. (A mai posztban csak a balra tolódásról lesz szó, a szórásról majd jövő héten írok!)

Most már csak akkor azt kellene megnézni, hogy a feltételezéseim mennyire voltak helyesek. Először is keresnem kellett egy használható adatbázist, ami alapján számolni tudtam. Szerencsére elég gyorsan egy baromi érdekes dataset-re találtam: ez 1937 és 2015 között tartalmazza az USA Legfelsőbb Bíróságának valamennyi döntését úgy, hogy benne van, hogy melyik bíró hogyan szavazott az adott ügyben, illetve az is, hogy az az adott szavazat a jogpolitikai ideológiai spektrumon hol helyezkedik el. Na, ez az, ez kell nekünk! (Természetesen itt kell most egy vaskor disclaimer: az ideológiai scoring sosem tökéletes, és biztosan van benne torzulás is, hiszen emberek csinálják, és az emberek hibázhatnak, illetve elfogultak is lehetnek, de ezt a metódust a Michigan-i Egyetem fejlesztette ki, és a szakmában ezt tartják a legelfogadottnak és legkorrektebbnek.)

Beélesítettem a számítógépem, hogy minél előbb tesztelni tudjam a feltételezéseket. Most jön egy kis programozás, de ne hagyjatok itt, mert ígérem, hogy nem lesz túl bonyolult. Aki sosem programozott, annak azért ajánlom a lentieket, mert gyorsan meg lehet értetni ezen keresztül is, hogy mire is jók a számítógépek a mindennapi felhasználáson túl. Akinek pedig nem teljesen idegen a programozás, annak pedig szimplán érdekes lesz.

(Geekeknek: MAC-em van, programozáshoz Jupyter notebookot használok, és ilyen programokra pedig a Python-t ajánlom, és most azon is folytatjuk. Tehát Python 3.6.5 következik.)

Na, remélem még itt vagy. A gép gyors, de csont buta: nem tud semmit, ezért importálnunk kell egy csomó matek és egyéb funkciót, hogy utána tudjunk számolni is.

A számítógépet ezzel felkészítettük arra, hogy számolni fogunk, és azt meg is akarjuk esetleg jeleníteni. Most megyünk tovább, és behívjuk (betöltjük) az adatbázist.

A felső sorral behívjuk a file-t, amiben benne van a teljes adatbázis, és elnevezzük magunknak df_court-nak. Hívhatnánk Macilacinak is, de én inkább df_court mellett döntöttem, bár ennek pont semmi jelentősége. Annak viszont inkább van, hogy még az első sorban az egészet Panda formátumba (dataframe) tettem át, mert úgy szebben lehet látni majd az eredményeket. A második sorban megkértem a számítógépet, hogy mondja meg, hogy hány bíró van összesen az adatbázisban (programozói nyelven azt kértem, hogy mondja meg, hogy hány tétel van az adatbázis justice_name oszlopában). A harmadik sor pedig azt kéri a géptől, hogy mutassa meg az első öt sorát az adatbázisnak, hogy lássuk, hogy mik is vannak benne.

Amit látsz fent, azt kaptam vissza. Először tehát megmondta, hogy összesen 45 legfelsőbb bíró van az adatbázisban, majd pedig a „head” utasításra szépen megjelenítette az adatbázis első öt sorát. Ebből lehet azt is látni, hogy az adatbázisunknak 8 oszlopa van, és abban milyen értékek vannak. Csak kezdő geek-eknek: ha kiváncsi vagy, hogy az adatbázisodban hány oszlop és sor van, akkor azt a shape utasítással tudod meghívni:

8 oszlop, 719 sor tehát. Na, most már tényleg kezdjük bele! Én ott kezdeném, hogy megtisztítom az adatbázist a 2VH előtti adatoktól, ugyanis nem tudom elképzelni, hogy az releváns legyen mostanra. Aztán felosztanám a bírákat olyanokra, akik 10 évnél hosszabban voltak ott, és olyanokra, akik annál kevesebb időre. Ennyi:

Meglennénk! Az első sorral csak az 1945 utáni döntések jönnek, az utána lévőkkel pedig létrehoztunk két csoportot: az egyikben a 10 évnél hosszabb időt a bíróságon töltő bírók vannak (jgroup_senior), a másikban az annál kevesebbet (jgroup_junior). És akkor jöhet egy egyszerű algoritmus, ami az egész „esze”:

A fenti pár sorral egy egyszerű függvényt hoztam először létre, ami az utolsó értékből kivonja az első értéket egy oszlopban, majd pedig ezt vetítettem le jgroup_senior, illetve jgroup_junior ideológiai középértékeire, valamint az összes bíró ideológiai értékeire. Magyarul az történt, hogy a gép fog minden bírót először, veszi az utolsó ideológiai átlagértéküket, majd kivonja belőle az elsőm átlagértéket. Ha ez az értéke ennek a kivonásnak 0 lesz, akkor az azt jelenti, hogy az amerikai legfelsőbb bírók döntéseinek ideológiai átlagértéke a bírságon töltött idő alatt átlagosan nem változott egyáltalán. Ha mondjuk -1, akkor balra mentek el elég rendesen, ha meg 0.5, akkor némiképpen konzervatívabbak lettek. A következő sor ugyanezt nézi a jgoup_senior-ban, majd pedig jgroup_juniorban.

Nézzük az eredményt..!

Áááááááááá, ez az! Ezek bebalosodnak tényleg! Mit is mondanak számok? Hát azt, hogy igenis átlagban balra tolódik a bírók véleménye az amerikai Legfelsőbb Bíróságon, méghozzá elég rendesen, mert a számokban elmerülve tisztán látszik, hogy -0.82-es változás már jelentős balra változás az ideológiai skálán. Azonban az is látszik, hogy ha 10 évnél kevesebbet tölt egy bíró a Legfelsőbb Bíróságon, akkor ez a balra tolódás alig mutatkozik meg, míg 10 év felett nagyon brutálissá válik.

Jövő héten folytatom a másik feltételezésemmel: nézzük meg, hogy az is bejön-e vagy ott felsültem…

Más a véleményed? Reagálnál Miklós írására? Ne tartsd magadban a gondolataidat, kommentelj a Facebook-postunk alá!

Ügyvéd

Ügyvéd, vállalkozó, vezető, választottbíró, előadó, mentor. Az OPL partnere. Nyolc évig tanított filozófiát a JÁB-on, évekig blogolt a világ és Magyarország ügyes-bajos dolgairól.

Nem egy ügyvédi iroda vagyunk, hanem egy új generációs jogi szolgáltatási cégcsoport, ahol a legkülönbözőbb jogi munkáktól a kormányzati kapcsolatokon keresztül egészen a legújabb technológiákig sok mindennel foglalkozunk. Ami összeköti ezeket a cégeket és munkáinkat, az a nemzetköziség, professzionalizmus és az innováció. Jófejek vagyunk, és szeretjük az életet... Ja, és csak annyira vesszük komolyan magunkat, amennyire egészséges.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.