Konzervatív legfelsőbb bíróból liberális? Esetleg fordítva? Benne van a pakliban.

Az egész ügyvédi szakma, és a mentoráltam cikizése után ráfordultam a legal tech-re néhány hete, és a múlt héten már azzal sokkoltalak titeket, hogy egy kis data science-t és computer science-t segítségével megállapítottam, hogy minél többet tölt egy bíró az USA legfelsőbb bíróságán, véleménye az amerikai politikai palettán egyre inkább balra tolódik, azaz egyre liberálisabb és elfogadóbb lesz. Szerintem ez marha érdekes, de valószínűleg ezt nem mindenki osztja, ezért teszek egy ígéretet: most még ezt folytatom a mai alkalommal, aztán nagyon más jön megint (hogy aztán újra ugyanide térhessek vissza később).

A múltkor tehát abból indultam ki, hogy olvastam egy cikket egy komoly kutatásról, ami azt bizonyította, hogy a bírók véleménye elég sokat változik az évek, évtizedek alatt: tehát ha valaki konzervatívként megy be, nem biztos, hogy ugyanolyan konzervatívként jön ki a legfelsőbb bíróságról 20 évvel később. Ezt olvasva két feltételezést tettem magamban: (1) a legfelsőbb bírók minél többet töltenek talárban, véleményük egyre inkább balra fog elmenni a politikai palettán. Ezt a múltkor bizonyítottuk is. (2) A véleményük egyre kevésbé lesz politikailag konzekvens, azaz a lehetséges véleményeik „szórása” egyre nagyobb lesz.

Kezdjünk megint egy kis minimál-matekkal. „A szórás az átlagtól vett eltérések négyzetes átlaga, azaz azt mutatja meg, hogy az ismérvértékek átlagosan mennyivel térnek el a számtani átlaguktól.” Ez a bonyolultnak tűnő definíció egy nagyon egyszerű dolgot rejt: Tegyük fel, hogy egy bíró összes véleményének ideológiai átlagértéke pont nulla. Ehhez a nullához nagyon sokféleképpen juthatunk el. Lehetséges olyan bíró, aki úgy lesz ideológiailag teljesen semleges (azaz az összes döntésének politikai ideológiai átlagértéke nulla), hogy csak nagyon mérsékelten konzervatív és liberális véleményei vannak. Ebben az esetben a véleményeinek szórása valószínűleg a lenti piros görbéhez fog leginkább hasonlítani. De lehet úgy is eljutni a nullás értékhez, hogy közben nagyon széleskörben legyenek a döntései: ilyenek a zöld és a kék görbék. (A világoskék görbe nem zavarásként van az ábrán, hanem az akarja mutatni, hogy mondjuk egy piros görbéjű bíró 15 év alatt hogyan mozdulhat el a politikai palettán.) Tökeccerű

A múltkor azt néztük, hogy a fenti görbék középvonala merre megy az X tengelyen az évek során, azaz a bírók véleménye merre tolódik a bíróságon töltött „szolgálati idő” alatt. Most pedig azt fogjuk nézni, hogy az egyes bírók vélemény-szórását ábrázoló görbék hogyan változnak az LB-n töltött idő alatt. Akinek a fenti görbéje pufi (mondjuk a sötétkék), annak a véleményeinek szórása nagy, azaz a szélsőjobbtól a szélsőbalig mindenféle véleménye van, akinek pedig keskeny, mint a fenti piros görbének, annak a véleményei nagyon hasonlók. Ha tehát a pufiból keskeny lesz az évek során, az azt bizonyítja, hogy az adott bíró véleményei egyre inkább politikailag hasonlók lesznek. Ha pedig a fordítva, az azt mutatja, hogy lehet, hogy balra vagy jobbra tolódik a véleménye az évek során átlagban, de a véleményei amúgy szélesen szóródnak a jobb- és baloldalon.

Még itt vagytok? Vagy már mindenki a Magyar Jog legújabb számát olvassa…? Na, akkor ki bújt, aki nem: nézzük!

Ezek a sorok már ismerősek lehetnek a múltkori posztból, ezzel igazából csak felkészítjük a számítógépet a számolásra, majd beolvassuk az adatbázist, leszűkítjük a vizsgált bírákat az 1945 utáni bírókra, majd pedig felosztjuk őket olyan bírókra, akik 10 évnél többet voltak az LB-n, és olyanokra, akik kevesebbet (specifikációért nézd meg a múltkori posztot!).

Fontos infó jön: ez az adatbázis állati profi, és természetesen van benne egy olyan oszlop is, ami az egyes bírók adott évben tett valamennyi döntésének a szórását mutatja, ezért megint könnyű dolgunk van: csak az utolsóból kell kivonnunk az elsőt, és meg is kapjuk az eredményt. Amennyiben pozitív lesz a szám, akkor a görbe pufibb lesz, ha pedig negatív, akkor keskenyedik az évek során.

(A 26-os és 27-es sorok végét levágta a gép: .mean() mindegyiknél a vége a sornak.)

Hohóóó, akkor a fenti számok mit is jelentenek? Azt bizony, hogy a bírók véleményének szórása az ott töltött idő során nő, azaz egyre pufibb lesz a görbéjük amellett, hogy balra tolódnak. Ha pedig tovább nézzük, akkor azt is lehet látni, hogy akik többet töltöttek az USA Legfelsőbb Bíróságán (azaz 10 évet vagy annál is többet), azok véleményének szórása még nagyobb, mint azoké, akik kevesebbet.

Tehát összefoglalom a tanulságokat: ha nem szeretnéd, hogy a véleményeid „átlagértéke” balra tolódjanak hosszútávon, illetve azt sem, hogy a véleményeid egyre szélesebben szóródjanak a jobb- és baloldalon idővel, akkor ne menj amerikai legfelsőbb bírónak, legyél inkább ügyvédjelölt!

Más a véleményed? Reagálnál Miklós írására? Ne tartsd magadban a gondolataidat, kommentelj a Facebook-postunk alá!

Ügyvéd

Ügyvéd, vállalkozó, vezető, választottbíró, előadó, mentor. Az OPL partnere. Nyolc évig tanított filozófiát a JÁB-on, évekig blogolt a világ és Magyarország ügyes-bajos dolgairól.

Nem egy ügyvédi iroda vagyunk, hanem egy új generációs jogi szolgáltatási cégcsoport, ahol a legkülönbözőbb jogi munkáktól a kormányzati kapcsolatokon keresztül egészen a legújabb technológiákig sok mindennel foglalkozunk. Ami összeköti ezeket a cégeket és munkáinkat, az a nemzetköziség, professzionalizmus és az innováció. Jófejek vagyunk, és szeretjük az életet... Ja, és csak annyira vesszük komolyan magunkat, amennyire egészséges.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.