A technológiai óriások teljhatalma – meg tudja ezt törni az EU?

Mostanra a mindennapjaink alapvető részévé váltak a digitális óriásvállalatok, mint a Facebook, a Google, vagy az Amazon szolgáltatásai, amelyek már-már államhatalomhoz hasonló befolyást gyakorolnak egyes területeken, meghatározó szerepük van nem pusztán gazdasági, de társadalmi folyamatokban is. Ez a szabályozó hatóságok figyelmét is felkeltette, nem véletlen, hogy az EU évek óta törekszik a techóriások megzabolázására. De milyen eszközeik vannak erre?

Már a 20. század végén sem volt kérdés, hogy a digitalizáció hatalmas ígéreteket rejt magában. Azonban aggasztó lehet, hogy napjainkban a digitalizáció hullámait meglovagolva a világszinten aktív digitális óriások gyakran meghatározó, időnként az államhatalomhoz hasonlítható befolyást gyakorolnak egyes területeken. Az Amazon, a Facebook vagy a Google és a hasonló szereplők szolgáltatásai a mindennapjaink alapvető része, és erre ezek a szereplők is számítanak a saját piaci és innovációs stratégiájukban. Az ő erősödésük ugyanakkor a piac koncentrációjával is jár. Egyrészt jellegénél fogva a digitális világ kedvez az olyan innovatív vállalkozásoknak, amelyek rövid időn belül erős ökoszisztémát (szolgáltatások tárházát) alakítanak ki maguk körül, másrészt – működésükből fakadóan – szerteágazó adatvagyont halmoznak fel a felhasználói szokásokról és a piac működéséről. Az üzleti partnerek és végfelhasználó (fogyasztók) egyre inkább hagyatkozni fognak az ilyen szereplők szolgáltatásaira, amelyek így megkerülhetetlen tényezőkké válnak, miközben az adatvagyonnal és felhasználókkal nem rendelkező versenytársak nehezen rendítik meg az “elsőként cselekvő” innovátor szerepét.

A Google szolgáltatásain keresztül például olyan adatvagyonnal rendelkezik, amely kereső és térképszolgáltatását rendkívül hatékonnyá teszi (felhasználói oldal), még ugyanarra az adatvagyonra alapozott hirdetési szolgáltatásai az üzleti partnerek szempontjából szintén megkerülhetetlenek (üzleti oldal). A Google történelmi innovációs törekvéseinek kiérdemelt sikere megkérdőjelezhetetlen, de mindezzel egy olyan ökoszisztéma alakult ki a vállalkozás körül, amely szinte felmérhetetlen versenyelőnyt eredményez. Hasonló módon az Amazon online áruháza olyan infrastruktúrát és eladói / felhasználói bázist tudhat magáénak, amely nehezen akad kihívóra.

Számtalan más példát is említhetnénk, de a digitális piacokat meghatározó alapvető tendencia azonos marad: napjainkra olyan digitális óriások uralják az online teret, amelyek példátlan piaci folyamatokat és piaci koncentrációt hoznak magukkal, rendkívül nehezen találnak életképes versenytársra, és meghatározó szerepük van nem pusztán gazdasági, de társadalmi folyamatokban is.

Mindezek az Európai Bizottság és a tagállami versenyhatóságok figyelmét is felkeltették. A piac ilyen fokú koncentrációja, a piaci verseny kompenzációs szerepének gyengülése lehetőséget teremt a vállalkozásoknak arra, hogy önkényesebben működjenek. Egy ilyen vállalkozás a pozíciója biztonságából fakadóan könnyen engedhet a kísértésnek, hogy saját prioritásait helyezze előtérbe a fogyasztók jóléte helyett. A koncentrált piacokból fakadó problémák nem ismeretlenek a hatóságok előtt. A piaci erőfölény és a monopólium fogalma évtizedek óta ismertek és azokkal a hatóságok évtizedek óta küzdenek. A digitalizáció ugyanakkor újszerű jelenség, és lassan többségbe kerülnek az olyan hangok, melyek szerint a versenypolitika és eszköztára nem alkalmasak a digitalizáció éllovasainak megzabolázására.

Erre az alaphelyzetre jelentette be Ursula von der Leyen főbiztos célkitűzésként egy olyan EU létrehozását, amely élen jár a digitális világra való átallásban. Ahhoz, hogy mindez elérhető legyen szükség volt egy teljesen új jogi keretrendszerre, mely a következő évtizedekben meghatározza az európai fogyasztó és vállalkozás viszonyát a digitális óriásokkal. Ennek a tervezetét hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság 2020 végén.   

Az Európai Bizottság Digitális Piacokról szóló tervezete – “kapuőrök”

Az Európai Bizottság a kapuőr kategóriát alkotta meg az olyan vállalkozások azonosítására, amelyek “alapvető platform szolgáltatást” nyújtanak és így jelentős befolyásuk van az üzleti partnerek és végfelhasználók magatartására. Alapvető platform szolgáltatás lehet a videómegosztás, kommunikáció, felhőszolgáltatás, hirdetési szolgáltatás, kereső, közösségi háló, vagy az operációs rendszerek is (kivétel nélkül nagy szereplők által uralt területek). Kapuőrré akkor válik egy szolgáltató, ha (i) jelentős hatása van az EU belső piacára, (ii) a szolgáltatás fontos közvetítő szerepet tölt be, amelyen keresztül az üzleti felhasználók elérhetik a végfelhasználókat, illetve (iii) a szolgáltató szerepe szilárd és tartós, valamint várhatóan a jövőben is az lesz. A tervezet alapján bizonyos kvantitatív küszöbök elérése (árbevételre, felhasználók száma, stb.) automatikus kapuőr szereppel jár (jogi vélelem) ugyanakkor az Európai Bizottság bármelyik vállalkozást kapuőrként azonosíthatja, függetlenül a vélelemküszöbtől.

A Digitális Piacokról szóló jogszabály – Mi is ez pontosan?

A tervezet a kapuőrök magatartására szab jogi kereteket egy komplex és szerteágazó kötelezettség-rendszeren keresztül. A rendszer kimerítő összefoglalását a jelen cikk keretei nem teszik lehetővé, így az alábbiakban a kapuőrök legérdekesebb jövőbeni kötelezettségeit mutatjuk be példálózó jelleggel.

• Személyes adatok: A tervezet alapján a kapuőr nem kombinálhatja az egyes platformokon (saját és más vállalkozásé) gyűjtött személyes adatokat. Tehát egy olyan hipotetikus kapuőr, amely egyszerre nyújt szociális háló és kommunikációs szolgáltatást, a tervezet elfogadásától jogszerűen nem kombinálhatja a két külön szolgáltatáson gyűjtött személyes adatokat a végfelhasználókról a pontosabb profilalkotás érdekében. Ezen felül a kapuőr vállalkozásoknak kötelezően évente jelenteniük kell majd az Európai Bizottság felé bármilyen olyan fogyasztókat célzó profilalkotási (adatgyűjtési) technológiáról, amelyet a kapuőr platform szolgáltatásaihoz kapcsolódóan alkalmaz.
• Végfelhasználó és üzleti felhasználó kapcsolata: A kapuőr platformnak (pl. online áruház, amely az üzlet és a vevő között közvetít) lehetővé kell tenni, hogy üzleti partnerei más platformokon is elérhetővé tehessék termékeket / szolgáltatásaikat a végfelhasználók számára, illetve ezt más feltételek mellett is megtehessék, mint ahogy azt a kapuőr platformon teszik. Tehát ezentúl a kapuőr nem várhatja el az üzleti partnerektől, hogy kizárólag azonos vagy magasabb áron értékesítsék a termékeiket más csatornákon. Ezenfelül a kapuőr platformnak lehetővé kell tennie az üzleti partnereknek, hogy kapcsolatba lépjenek, illetve hirdessék termékeiket / szolgáltatásaikat a kapuőr platformján szerzett ügyfeleiknek, függetlenül attól, hogy azt a kapuőr platformon, vagy más módon teszik.
• Verseny: A kapuőr vállalkozás a platformján aktív üzleti partnerekkel való verseny tekintetében nem használhatja fel az adott üzleti partner tevékenységéből nyert adatokat annak érdekében, hogy előnyre tegyen szert az üzleti partner versenytárssal szemben. Tehát pl. egy piactér platform, amely értékesít is a saját piacterén, nem versenyezhet a piacterén aktív más vállalkozásokkal azon vállalkozások eladási és más adatait felhasználva. Ezenfelül a kapuőr platform az egyes termékek / szolgáltatások rangsorolása során nem részesítheti saját termékeit / szolgáltatásait előnyben más vállalkozások hasonló termékeihez / szolgáltatásaihoz képest.
• Okoseszközök szabadsága: A kapuőröknek lehetővé kell tennie a végfelhasználók számára, hogy töröljenek előre telepített alkalmazásokat, illetve telepítsenek mástól származó alkalmazásokat. A kapuőrnek ezenfelül nem lesz lehetősége a technológia szintjén korlátozni azt, hogy a végfelhasználók hozzáférjenek más szolgáltatásokhoz és szoftver alkalmazásokhoz a kapuőr által biztosított operációs rendszeren keresztük.
• Hirdetés: A kapuőrnek a hirdetési szolgáltatások terén hozzáférhetővé kell tenni a platformon hirdető és publikáló vállalkozásoknak a kapuőr teljesítményelemző rendszerét, illetve lehetővé kell tennie a független elemzést. A kapuőrnek valós idejű, hatékony és jó minőségű hozzáférést kell biztosítania az üzleti partnerek számára aggregált és nem aggregált formában azokhoz az adatokhoz, amelyeket az üzleti partner a platformon generál.
• Vállalatok összefonódása: A kapuőr vállalkozásoknak minden tervezett vállalatfelvásárlást, illetve más összefonódást, amely a digitális szektorban szolgáltatásokat nyújtó más vállalkozásokkal történik, be kell jelenteniük az Európai Bizottságnak. Ez lehetővé tesz a Bizottság számára, hogy elemezze az ilyen piaci folyamatokat és szükség esetén kötelezettségeket írjon elő vagy akár megtiltson bizonyos összefonódásokat. Cél, hogy a jövőben elkerülhetőek legyenek az olyan helyzetek, mint az Instagram felvásárlása a Facebook által 2012-ben, ahol az Instagram alacsony bevételei miatt a versenyjogi keretrendszerben az Európai Bizottságnak nem volt hatásköre a tranzakció vizsgálatára.

A tervezet hatása Kelet-Közép-Európában – kapuőr leszek?

A Kelet-közép-európai régióban számos olyan feltörekvő szereplő aktív, amelyek (még) nem sorolhatóak egyértelműen be a kapuőr kategóriába. Elég csak egyes határokon átnyúló online áruházakra gondolni, melyek egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert Magyarországon és a szomszédos országokban is. Az ilyen vállalkozások erősödése, illetve, ezzel párhuzamosan, a világszintű kapuőrök mérsékelt régiós aktivitása idővel ahhoz vezethet, hogy az Európai Bizottság a helyi, illetve régiós digitális szolgáltatásokat is górcső alá veszi, különösen, ha a tagállamok erre kérik, vagy ilyen irányú nyomást helyeznek az Európai Bizottságra. Eddig a pontig azonban a kisebb helyi vagy régiós szereplők tekintetében a rájuk kiszabott extra-kötelezettségek hiánya akár egyfajta versenyelőnyként is felfogható, amely mentén különösebb feltűnés nélkül tovább növelhetik befolyásukat Európában.

Mit jelent mindez?

A digitalizáció szerepe minden téren erősödni fog a belátható jövőben. Az Európai Unió hatáselemzése szerint, amennyiben nem születik közös szabályozás, a szükségszerűen töredezett, tagállamonként eltérő szabályrendszer nemcsak kudarcot vallana a problémák kezelésében, de az európai feltörekvő szereplőket is gátolná abban, hogy megerősödjenek az európai piacon. Ennek elkerülése érdekében központosításra és jogbiztonságra van szükség.

A Bizottság ezen meglátásával nehéz vitatkozni. A kérdés inkább az, hogy a digitális világ dinamikájának mélyreható szabályozása-e a megoldás a kialakult helyzetre, és ha igen, akkor lehet-e egy ilyen szabályozás ennyire komplex és egyben “jövő-álló” is. A tervezet folytonos vita tárgya lesz az uniós intézményekben az elkövetkező (legalább) egy évben, így valószínűleg ezek a kérdések is fel fognak merülni. Addig is nekünk, végfelhasználóknak, bíznunk kell abban, hogy a digitális óriások magatartása és a világszerte egyre erősödő szabályozási próbálkozások a közeli jövőben elhoznak egyfajta egyensúlyt, ahol az innováció végül arányosan fogja szolgálni az online szolgáltatókat és a felhasználókat egyaránt.

A szerző a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda ügyvédje.