A zálogjogosult, mint záloghitelező és a zálogkötelezett, jogai, kötelezettségei, felelőssége az új Ptk. dologi jogi szabályozásának a tükrében

E dolgozat a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda, az Új Jogtár és az Ars Boni jogi folyóirat által kiírt 2014. évi cikkíró pályázat keretében született.

Szerző: Samkó Zoltán Ferenc

Mi is az a zálogjog, ki lehet zálogjogosult és zálogkötelezett, mik a jogai és a kötelezettségei, hol és hogyan szabályozza mindezt az új Ptk.?

1.1. Bevezető, a zálogjog elhelyezkedése az új Ptk.-n belül

A zálogjoggal, mint jogintézménnyel sokszor találkozunk anélkül, hogy minden egyes nap szem előtt tartanánk annak létezését, működési elveit, vagy jogi mechanizmusait. Nagyon egyszerűen úgy is jellemezhetnénk magát a zálogot, mint egy joggal és kötelezettséggel terhelt biztosítékot. A jogok és kötelezettségek együttes halmaza itt mindkét felet, tehát a zálogjogosultat (hitelezőt) és a zálogkötelezettet megilleti, és terheli egyaránt. Tulajdonképpen a zálogjog fogalmát, ha azt laikus szemszögből figyeljük, akkor meg is határoztuk. Azonban a jog terminus technicusát figyelembe véve, e meghatározás e formájában nem teljes. Egyrészt a fogalom meghatározás nem teljesen pontos, másrészt nem adtunk választ arra a tényre, hogy a jogok és kötelezettségek halmazán belül a két félnek milyen jogai és kötelezettségei vannak egymással szemben. Csupán egy egyszerű kérdésre adtunk egy egyszerű, de annál hiányosabb választ. Feladatunk az lenne, hogy e jogintézmény rövid, de minél pontosabb definícióját leírjuk és megmagyarázzuk. A zálogjog definíciójának meghatározása előtt, fontos megjegyezni, hogy a zálogjog határvonalat képez a dologi jog és a kötelmi jog területe között. Az előbbi esetben korlátolt dologi jogokról, más néven értékjogokról, míg a második esetben zálogszerződésekről beszélhetünk, amely a kötelmi jogon belül a biztosítéki szerződések közé sorolható . Ennek megfelelően jómagam a zálogjogot illetően, csak a dologi jogi szabályozások, zálogjogosultat és zálogkötelezettet érintő szabályaira térnék ki nagyon röviden.

Lawyer for a Day

Tudj meg többet a DLA Piper feladatmegoldó versenyéről!

1.2. A zálogjog fogalma, a zálogjogi jogviszony tartalma

Ahogyan említettem, a cikkem elején leírt meghatározás csak részben pontos, hiszen annyi igaz, hogy egyfajta biztosítékról van szó. De hogyan is szabályozza ezt az új Ptk.? A választ a kérdésünkre, az 5:86.§-a adja meg. Lényegben a zálogjog fogalma egyúttal meghatározza a zálogjogi jogviszony tartalmát is. E szerint a zálogjogosult a zálogjoga alapján a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a biztosított követelés kötelezettje nem teljesít. Az új Ptk. e paragrafusa a zálogjog lényegi tartalmát is megadta, amely a fenti, általam leírt meghatározást kiegészíti, és egyúttal pontosítja is.

1.2.1. A zálogjogosult és a zálogkötelezett viszonya

Az 5:86.§ (1) bekezdése nemcsak a zálogjog fogalmát határozza meg, hanem egy további tartalmi elemre is fényt derít. Ez pedig nem más, mint e jogviszony alanyai: a zálogjogosult (hitelező), és a zálogkötelezett. A zálogjogosult az a személy, akit megillet a zálogtárgyon fennálló kielégítési jog. Tulajdonképpen a zálogjogosult a biztosíték jogosultja, hiszen ha a kötelezett nem teljesíti a zálogszerződésben foglaltakat, akkor a záloghitelező követelheti az e szerződésben foglalt azon vagyontárgyakat, amelyre a követelése, terhelési joga, egy szóval a kielégítési joga fennáll. A cikk alcímében feltett kérdésre válaszolva, zálogjogosult bármely jog-és cselekvőképes személy lehet, aki az adott vagyontárgyra a zálogkötelezettel együtt egybehangzó akaratnyilatkozattal zálogszerződést kötött ki. Ugyanez a feltétel vonatkozik a zálogkötelezettre is. A zálogkötelezett az a személy, aki a vagyontárggyal rendelkezik, vagyis azon személy, akit a zálogtárgy megillett . Előfordulhat az a helyzet is, hogy a zálogkötelezett és a biztosított követelés kötelezettje nem azonos személy. Ilyenkor beszélhetünk az előbbi esetben dologi kötelezettről, a második esetben pedig személyi kötelezettről . Az új Ptk. a zálogjog lényeges tartalmi elemei közé sorolja még ennek a jogviszonynak a tárgyát, amit Pomeisl András az új Ptk. 5:86.§ (1) bekezdése alapján a HVG-ORAC által kiadott hat kötetes kommentár dologi jogi könyvének 110. oldalán a következőképpen fejt ki: a zálogjogviszony tárgya feltételes kielégítési elsőbbségi jog biztosítása a zálogjogosult részére. Ugyanakkor a zálogjog tárgya az új Ptk. 5:101.§ (1) bekezdése értelmében bármely vagyontárgy lehet. Vagyontárgyak esetében beszélhetünk ingókról és ingatlanokról.

1.2.2. A zálogjog alapítása

Az új Ptk. 5:88.§ (1) bekezdése értelmében zálogjogot, zálogszerződéssel alapíthatnak a felek. Ehhez azonban két feltételre van szükség minden esetben. Az egyik feltétel, hogy a zálogjogot megfelelő nyilvántartásba kell venni, a másik feltétel, hogy a vagyontárgy birtokát a zálogjogosult részére kell átruházni. Az előbbi esetben jelzálogjogról, míg az utóbbiban pedig kézizálogjogról beszélünk.

1.3. A zálogjogosult és a zálogkötelezett jogai és kötelezettségei

A zálogjogosult és a zálogkötelezett jogait az új Ptk. 5:106.§-5:111.§-okig bezárólag szabályozza. A Ptk. 5:106.§ (1) bekezdése értelmében a zálogjogosult jogosult a vagyontárgyat birtokában tartani, de ezzel együtt köteles e tárgyat megőrizni és épségben tartani. Ennek megfelelően a zálogkötelezett jogosult a Ptk. 5:107.§ (1) bekezdése értelmében a zálogtárgy állagát, és annak használatát ellenőrizni. A 5:107.§ (2) bekezdése szerint a zálogjogosult a vagyontárgyat abban az esetben értékesítheti, ha e vagyontárgy értékcsökkenése a követelés kielégítését veszélyezteti, és a kötelezett a zálogtárgy állagát nem állítja helyre. Ha a felszólítás akadályba ütközik, akkor a jogosult felszólítás és határidőtűzés nélkül értékesítheti, a zálogszerződés alapját képező vagyontárgyat. A (3) bekezdés szerint a zálogjogosultnak ezzel szemben viszont kötelessége visszaadni az adott zálogtárgyat abban az esetben, ha e helyett a zálogkötelezett egy másik tárgyat ajánl fel csereként. Tehát a zálogkötelezettet megilleti a vagyontárgy kicserélésének a joga. Ezzel párhuzamosan az is a kötelessége a zálogkötelezettnek, hogy a zálogtárgy helyébe lépett biztosítási összeget, kártérítést vagy más értéket a zálogtárgy helyreállítására fordítsa. Ezt akkor teheti meg, ha a követelés kielégítését nem veszélyezteti.

1.3.1. A jelzálog és a jelzálogfedezet védelme esetére vonatkozó szabályozások

Az új Ptk. 5:108.§ (1) bekezdése szerint a zálogkötelezett további joga, hogy a jelzálogtárgyát birtokában tarthatja, és rendeltetésének megfelelően használhatja, sőt hasznosíthatja. E mellett kötelessége e tárgyat épségben megőrizni. Ugyanezen § (2) bekezdése kimondja, hogy az a jelzálog kötelezett, akit a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyeztek, a rendes gazdálkodás körében jogosult a körülírással meghatározott zálogtárgyat feldolgozni, átalakítani, egyesíteni, vegyíteni és elidegeníteni. Az 5:109.§ (1) bekezdése a zálogjogosultnak lehetővé teszi a zálogtárgy állaga és használata feletti ellenőrzési jogot. Továbbá e § (2) bekezdése értelmében a zálogjogosultat megilleti a veszélyeztetettekre vonatkozó jog abban az esetben, ha a vagyontárgyat a zálogkötelezett vagy harmadik személy hibájából adódó károsodás érné. Ugyanúgy, mint a fentebb leírtaknál a zálogkötelezettet is megilleti az a jog, hogy a zálogtárgy helyébe lépett biztosítási összeget, kártérítést vagy más értéket a zálogtárgy helyreállítására fordítsa. Ezt szintén csak akkor teheti meg, ha a követelés kielégítését nem veszélyezteti. E jogosultságokat és kötelezettségeket lehetne részletezni, azonban a lehetőségek szűkössége miatt csak egy felsorolás szerű magyarázó összegzést szerettem volna adni a kommentár dologi jogi könyvének alapján.

1.4. Összegzés

A Ptk.-n belül a zálogjog egy nagy témakört foglal magába, amit ebben a cikkben a teljesség igényével lehetetlen volna megtárgyalni, illetve részletezni. A zálogjog dologi jogi szabályozásán belül, annak csak fogalmi elemeire, a jogviszony lényegi tartalmára és alanyaira, valamint jogaik és kötelezettségeik rövid felsorolásszerű összegzésére próbáltam összpontosítani. E téma részletesebb, behatóbb és pontosabb jellemzésére talán máskor, egy másik cikk keretében kerülhet sor.

Források, felhasznált irodalom:
Petrik Ferenc Pomeisl András: Polgári jog – Dologi jog HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2013 2013. évi V. törvény Ptk.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

MEGOSZTÁS