A zöld galléros varázslat

Mit jelent a zöld gallér?

Ügyvédeket. Az új Büntető eljárásjogi törvény (továbbiakban Be.) 41. §. (1) bekezdés értelmében védőket, akik meghatalmazás vagy kirendelés alapján járhatnak el. A (2) bekezdés kiterjed az ügyvédjelöltekre, akik szintén eljárhatnak büntető eljárásban, méghozzá vádemelés előtt, vádemelés után a járásbíróságon, valamint a törvényszéken is azzal, hogy utóbbi előtt perbeszédet nem tarthatnak.

Miért zöld a gallér?

A teniszlabda is zöld…érdekes összefüggés, csak az világít. Bár néha nem ártana, ha azt az okos kis gallért fejbekólintaná, miután ő csak bólogat a tárgyaláson – mint a kalaptartómon a kiskutyám – és azt hiszi, hogy színpadon van, mert nem érdekli, hogy mi történik, mert kizárólag a laptopját nyomogatja vagy a telefonján viberezik. Nem véletlenül tanítják az iskolában, hogy ne rágózzunk a tanórán, mert nem illik. Vannak, akiknek egy élet is kevés ehhez. A bírói lilaság – sokak szerint – férfiaknál aggályos mivoltát tekintve, a zöld illik mindenkihez.
Emellett – és ami igazán jelentőséggel bír – a talár bíróságok, a bíróságokon való jelenlét méltóságát tükrözi és a törvény előtti egyenlőséget.

Nagy változáson ment keresztül a jogászvilág az elmúlt kodifikációs hullámnak köszönhetően. Kitérnék a 2017. évi XC. tv. 2018. július 1-jei hatálybalépésére. Az eljárás gyorsítása, a hatékonyság, a koherencia, az egyszerűsítés és a célszerűség szellemében íródott, törvény egyik alappillére a védő joghelyzete.

Hogyan válasszunk jó ügyvédet?

Inkább az a kérdés, hogy ki a ,,jó” ügyvéd. Véleményem szerint az, aki a jog adta lehetőségeket, törvényes keretek között, az ügyfele érdekében tudja használni, ezzel eleget téve a Be. 42. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettségeinek, így például a b) pont szerint a terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot kellő időben fel tud használni.

Itt van a titok. Törvényes keretek között van az a védő, aki az előző napi buliból hazatérve nem tud sajnos megjelenni a tárgyaláson vagy éppen elfelejti, hogy lesz. Törvényesen jár el, amennyiben tud küldeni maga helyett valakit. De jó ügyvéd?

A védőnek a büntető eljárás során nem mindig az ügyfele akarata szerint kell eljárnia, annál inkább az ő érdekében, hiszen ez a törvény által előírt kötelezettsége. Többször előfordul a jogalkalmazás során, hogy míg a vádlott nem él fellebbezési jogosítványával a bíróság előtt, addig az ő érdekében eljárva az ügyvédje viszont él vele.

A védő önállóan gyakorolja jogosítványait és ,,teljeskörűen gyakorolhatja a terhelt mindazon jogát, amely jellegénél fogva nem csak a terhelt személyéhez fűződik.” Ezen kívül jogosultságait a Be. 42. § (2) bekezdése sorolja fel, amelyek röviden a következőek: jogosult arra, hogy jelen legyen az eljárási cselekményen, a védelem érdekében adatokat szerezzen be és gyűjtsön.

Mikor kell a védőnek kötelezően részt vennie az eljárási cselekményen?

Erről a Be. 44. § – a hét pontban rendelkezik, ezek a kötelező védelmes esetkörök. A teljesség igénye nélkül ide soroljuk azt, amikor a terhelt személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, más ügyben letartóztatás, előzetes kényszergyógykezelés hatálya alatt áll, valamint ha szabadságvesztést, elzárást vagy javítóintézeti nevelést tölt; ha a terhelt a magyar nyelvet nem ismeri; de akkor is, ha e törvény erről külön rendelkezik.

Meghatalmazott vs. kirendelt védő

A törvény radikális újításai közé tartozik, hogy a védőt – amennyiben a terheltnek nincs meghatalmazott védője – az illetékes területi ügyvédi kamara jelöli ki [Be. 46. § (1)].

Jogosultságokban és kötelezettségekben nincs különbség.

Eltérés a jogalapban és a díjazásukban mutatkozik. Meghatalmazott védő kötelem alapján járhat el, amelyben a felek saját akaratnyilatkozata alapján a terhelt választásának megfelelő védő fog eljárni. A meghatalmazás hatálya a büntető eljárás jogerős befejezéséig tart és kiterjed a perújításra, a felülvizsgálatra, az egyszerűsített felülvizsgálatra, a bűncselekménnyel összefüggő vagyon vagy dolog elvonására, adat hozzáférhetetlenné tételére irányuló eljárásra, valamint a különleges eljárásokra is.
Kirendelt védő pedig a bíróság, ügyészség, nyomozóhatóság kirendeléséről szóló határozata alapján a területileg illetékes ügyvédi kamara kijelölésére jár el. A kirendelés hatálya a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, és kiterjed a perújításra, a felülvizsgálatra, az egyszerűsített felülvizsgálatra, a bűncselekménnyel összefüggő vagyon vagy dolog elvonására, adat hozzáférhetetlenné tételére irányuló eljárásra, valamint a különleges eljárásokra is. [Be. 48. § (1)].
További különbség, mint ahogyan már volt róla szó, a díjazásban van. A 2017. évi LXXVIII. az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben megállapítottak szerint a meghatalmazott ügyvéd esetén ,,a felek – az e §-ban foglalt eltérésekkel – a megbízási díjban szabadon állapodnak meg. A felek költségátalány alkalmazását is kiköthetik. [30. § (1)]”.
A kirendelt védői díjról a 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról rendelkezik. A rendelet 7. § (1) bekezdése szerint ,,a védőt munkadíj címén az eljárási cselekményen való részvételért megkezdett óránként a kirendelt ügyvédi óradíj összege illeti meg”. A 2017. évi C. törvény 63. § (4) bekezdés pedig arról rendelkezik, hogy ,,az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 131. § (2) bekezdése szerinti kirendelt ügyvédi óradíj a 2018. évben 5000 forint”.

Az ügyész és a védő rendzavarása

Az ügyész rendzavarása esetén [Be. 441. § (1)] először is rendreutasításnak van helye. Ha a rendzavarás miatt a tárgyalás nem folytatható, az egyesbírónak vagy a tanács elnökének lehetőséget ad a Be. arra, hogy a tárgyalást megszakítsa és az ügyészség vezetőjéhez forduljon más ügyész kijelölése érdekében.
A Be. 441. § (2) bekezdése rendelkezik a védő rendzavarásáról. Az első mozzanat, amit megtehet az egyesbíró vagy a tanács elnöke itt is az, hogy rendreutasítja. Imsételt vagy súlyos rendzavarás esetén vizsont a védő rendbírsággal súlytható, de agyon fontos, hogy a tárgyalásról enm utasítható ki és nem is vezettethető ki. Az egyesbíró vagy a tanács elnöke a tárgyalást megszakíthatja ha az nem folytatható.

Van különbség két zöld gallér között?

Van, ahogyan az emberek között is. Mind ugyanolyan koszos vagy tiszta vagy elhasználódott vagy fényes.
Nézzük például azokat a tündéri, műanyag zöld gallérokat, akik ebédszünetben száríttatják a frizurájukat, mert az annyira odavaló és természetesen egy Instafotó sem maradhat el, hogy lássa is mindenki.
A másik remek példa amikor védőből lesz vádlott. Higgye el, Kedves Olvasó, nem jó vicc. Nem éri meg bűncselekményt elkövetni. Civilként is elég kellemetlen ott csücsülni a vádlottak padján, gondoljanak bele, szemben a bíróval, ülnökökkel, fel kell állni ott mindenki előtt, mindenki odafigyel, elég rossz helyzet. Korábbi védőként integetni a családnak a ,,kispadról” pedig még inkább kínos szituáció és több szempontból is meglehetősen aggályos.

Nehéz kérdés az ügyvédi etika, itt van a titoktartás, a garanciavállalás, a felelősségvállalás, az ügyvéd-ügyfél kapcsolat, a méltóság megőrzése.

Az ügyvédi titoktartás nagyon fontos alkotóelem. Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 5/2008. (XI. 27.) MÜK Szabályzattal módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzatának 4/1. pontja szerint ,,az ügyvédet titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. E kötelezettség független az ügyvédi megbízási jogviszony fennállásától, és az ügyvédi működés megszűnése után is fennmarad.”

A méltóság megőrzésének kérdése kiterjed mind a hatóságokkal szembeni méltóság megőrzésére és tiszteletben tartására, mind az ügyfelével való kapcsolatra, mind pedig a saját hivatásuk méltóságának megőrzésére. A fenti etikai szabályzat a következőképpen rendelkezik:
,,12/1. Az ügyvéd köteles betartani a bírósági és hatósági eljárás, különösen a bírósági tárgyalás rendjét, és hasson oda, hogy azt az ügyfelei is betartsák. Az ügyvéd köteles tiszteletben tartani a bíróság méltóságát.”

Az ügyfelével való kapcsolatban:
,,12/2. Az ügyvédnek a megbízójával való kapcsolat során fokozott figyelemmel kell lennie a megbízás alapvetően bizalmi jellegére. A megbízás alkalmával fel kell tárnia az ügy összes lényeges körülményeit, tájékoztatnia kell az ügyfelet az ügy kimenetelének lehetséges változatairól, az alkalmazandó eljárásokról és a bizonyítékok beszerzésének szükségességéről.”

A saját hírneve tekintetében:
,,12/3. Az ügyvéd nem keltheti személyének olyan hírét vagy látszatát, hogy egyes bíróságoknál, illetve hatóságoknál az ügyben vagy egyes ügyekben a többi ügyvédnél kedvezőbb eredményt tud elérni, vagy az ügyet gyorsabban tudja elintézni.”

Az etikai szabályzat célja szerint ,,a szabályzat meghatározza azokat a
a) magatartási normákat, amelyek vétkes megszegése fegyelmi eljárást von maga után, valamint
b) azon elvárásokat, amelyek az ügyvédségbe vetett közbizalom megtartása és a hivatás méltóságának további erősítése érdekében minden ügyvédtől elvárható. Ezen elvárások kirívó megsértése fegyelmi eljárást vonhat maga után.”

Továbbá érdekes kérdés a pszichológiája egy ügy elvállalásának. Szívtelennek kell lenni bizonyos bűncselekmények esetén a büntető eljárásban, gondolva itt például egy emberölésre, kiskorú veszélyeztetésére vagy szexuális erőszakra? A tapasztalat azt mutatja, hogy szívtelennek semmiképpen sem kell lenni, tudni kell, hogy mit bír el az ember lelke és mit nem tud már befogadni és itt kell megemlíteni a profizmust, mert ez dönti el. Bár van olyan is, aki szerint ez a tegező-magázó viszonyon múlik, de van olyan is szerencsére, aki egyszerűen végzi a dolgát.

A védelem két csoportjáról beszélhetünk és mindenki döntse el, hogy melyikbe tartozik vagy szeretne tartozni: az egyik, akik az igazságszolgáltatás intézményeit színháznak tekintik, a másikat pedig azok alkotják, akik a bírói hatalmat tiszteletben tartva bravúros győzelmekkel és ésszel működnek együtt a bírósággal és segítik ügyfeleiket.

Van ám jó hírem is: léteznek olyan zöld gallérok, akiknek fontos a szakma, a sok fent felsorolt negatív és méltánytalan magatartásforma nekik kellemetlen. Na, ők azok, akikkel érdemes dolgozni. Ők a profik. Ők az okosak. Ők a bravúrosak. Ők gondolkoznak és aki szeretne, tud tőlük tanulni. Egyet biztosan állíthatok: különbséget kell tenni, Kedves Olvasó, az álszent kívülállók és a tudatos kívülmaradók között.

Ezek után ki szeretne zöld talárba bújni? Varázsról, varázslatról van szó vagy csupán egy zöld lufiról? Nem tudom, mindenkinek joga van a döntéshez…

Egyébként pedig akinek nem inge, ne vegye magára.

Bogya Alexandra

 
Források, felhasznált irodalom