Apáról trustra

E cikk a Bird & Bird és az Arsboni által meghirdetett 2019. évi Cikkíró Pályázat keretében született.
Szerző: Lukácsi Marcell

A bizalmi vagyonkezelés, valamint a vagyonkezelő alapítványok mint a generációváltás eszközei a gazdasági életben

1.) A vagyonkezelési tevékenység fogalma és főbb konstrukciói Magyarországon

A vagyonkezelés tevékenységének fogalmára nem lehet egységes definíciót találni, általánosságban azt mondhatjuk, hogy „vagyonkezelés alatt azt a jogi helyzetet nevezzük, ahol valaki más gazdasági tulajdonát képező vagyontárgyat tart birtokában és esetleges használatában azzal, hogy az a vagyontárgyra vonatkozóan kötelmi jogon túlmenő jogai is lehetnek”.

A tulajdonosi kör, valamint a tulajdonnal való rendelkezéssel és hasznosítással kapcsolatos döntések elkülönítése a nyugati típusú gazdasági rendszerek esszenciális kellékei. Ezen konstrukciók hiányában a befektetéseken alapuló gazdaság működésképtelen, hiszen elveszíti a befektetési kockázatok csökkentésének lehetőségét.A szétválasztásnak mint műveletnek a formai és tartalmi kereteit határozzák meg a különböző vagyonkezelési formák, módok. A leggyakoribb ilyen forma a tulajdonosi pozíciót és a befektetett vagyon fölötti rendelkezés jogát elkülönítő, a tagoktól elkülönült jogalanyisággal rendelkező gazdasági társaság. Emellett azonban léteznek olyan jellegű jogviszonyok is,amelyekben „egy jogalany megkapja a tulajdonosi döntések meghozatalához szükséges jogi pozíciót, ugyanakkor az a kötelezettség terheli, hogy a döntései nyomán a vagyon hasznosítása,az azzal való rendelkezés, valamint a vagyonhoz a szabályozás által kapcsolt hasznosítási privilégiumok gyakorlása során a vagyon egyes elemei által előállított haszon és egyes vagyoni elemek egy másik jogalany vagyonát gyarapítsák”. A legjellemzőbb ilyen forma a bizalmi vagyonkezelés, valamint az újonnan bevezetett vagyonkezelő alapítvány jogintézménye, melyeknek – a vagyonkezeléshez mint tevékenységhez hasonlóan – nincsen egységes definíciójuk, azonban közös jellemzőjük, hogy az egyik jogalany a jogviszony alapján a saját tulajdonát képező vagyon felett a rendelkezési jogosultságot egy másik jogalany részére átengedi, aki az ily módon megkapott döntési jogosultság gyakorlásával kell, hogy a rábízott vagyont egy harmadik személy érdekében hasznosítsa.

Tudj meg többet!

Magyarországon a bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítvány előtt is léteztek különböző konstrukciók, amelyek képesek voltak a vagyonkezelést mint célt megvalósítani. Ilyenek a különböző vagyonkezelési szerződések (pl. : bizományi szerződések, portfólió vagyonkezelési szerződések) vagy más befektetési eszközök (biztosító társaságok, kockázati tőke befektetési társaságok). Ezen lehetőségek mellett természetesen a másik megoldás a magyar joghatóság alá tartozó személyek egymás közötti jogviszonyaikban történő, sokszor külföldi jog alapján szabályozott trust jogviszony létrehozása. Azonban kijelenthetjük, hogy ezek a vagyonkezelési módok nem tudják teljes mértékben pótolni jelen cikk tárgyát képező két jogintézményt, amelyek a környező országokban is léteznek és a világon is egyre több helyen terjednek el. A ciprusi bankrendszer 2013-as összeomlása, valamint az USA, az EU és az OECD országok egyre fokozódó nyomása az adóparadicsomokon jelentősen felgyorsította ezeknek a konstrukcióknak a meghonosodását hazánkban is, hiszen a magyar jogalkotó számára is világossá vált, hogy bevezetésükkel nem csak a hazai vállalkozói réteg számára nyílik meg egy alternatív vagyonkezelési lehetőség, hanem képes lehet a magyar vagyonok áthelyezésére az off-shore környezetből, sőt, akár még külföldi vagyonok Magyarországra csábítására is van esély.

Az új Ptk. az osztrák szabályozáshoz hasonlóan helyreállította a magánalapítvány intézményét, nem követeli ugyanis meg az alapítványrendelésnél a közérdekű célkitűzést, ellentétben a korábbi kódexszel. Természetesen a jövőben is létrejöhetnek alapítványok közhasznú,közérdekű (pl. szociálpolitikai) célokra, de tág tér nyílik a különböző családi vagy más magáncélú alapítványok számára is. A Ptk. csak annyit mond ki, hogy „az alapítvány az alapítóokiratban meghatározott törvényes, erkölcsös és tartós cél folyamatos megvalósítására, meghatározott célvagyonnal és szervezettel létrehozott jogi személy.”

A bizalmi vagyonkezelési konstrukció és az alapítvány jogintézményének összehasonlításakor jelentős különbség az alapítvány létesítésénél, hogy az – szemben a trustokkal – önálló jogi személy, valamint önálló szervezettel is rendelkezik. Az alapító gyakorlatilag szabadon létesítheti az alapítványi szerveket és határozhatja meg a jogintézmény napi működését azzal, hogy lehetősége van az alapító okiratban alapítványi szerveket kijelölni az alapító jogok gyakorlására. Ilyen szerv lehet a kuratórium, a felügyelőbizottság vagy egyéb más tanácsadó szervezet. Szintén eltérést jelent, hogy az alapítványi vagyonkezelés időben korlátlanná válhat,hiszen a Ptk. nem tartalmaz időmúlás miatt bekövetkező megszűnési okot.

A Ptk.-ban szereplő alapítványi szabályozás hátránya, hogy – a bizalmi vagyonkezeléssel szemben – az alapítvány részére átadott vagyon az alapító részére nem adható vissza, azaz az alapító, illetve hozzátartozói részére a vagyoni visszajuttatást korlátozzák, valamint az alapító nem szüntetheti meg az alapítványt. Ez a szabály a vagyonkezelői alapítványoknál módosul, a nem közérdekű vagyonkezelő alapítvány az alapító jogát gyakorló alapító kérelmére megszüntethető. Ilyen esetben a jogutód nélkül megszűnő alapítvány vagyonára ismét a Ptk.-ban szereplő szabályok vonatkoznak. Ezzel szemben a bizalmi vagyonkezelési szerződésnél a vagyonrendelő rendelkezhet minden megkötés nélkül úgy, hogy meghatározott körülmények bekövetkezése esetén, vagy meghatározott idő elteltével a kezelt vagyon rá, vagy az általa meghatározott más személyekre szálljon, de ezt a jogot átruházhatja a vagyonkezelőre is.

A korábbi szabályozás alapja az volt, hogy az alapítványi vagyonkezelés során csak kiegészítő jelleggel volt folytatható gazdasági tevékenység, ami azt jelentette, hogy „a gazdasági tevékenység nem válhat az alapítványi tevékenység súlypontjává, az erre fordított vagyoni és emberi források nem kerülhetnek túlsúlyba az alapítványi cél megvalósítására fordított hasonló forrásokhoz képest, hiszen az alapítványnak mindenképpen kell lenni egy nem gazdasági tevékenységet megtestesítő céljának.” Ezeket a rendelkezéseket gyökeresen megváltoztatta az idei év márciusában hatályba lépett a vagyonkezelői alapítványokról szóló 2019 évi XIII.törvény. A törvényszöveg az alapítvány alapítási feltételeként jelöli meg „az alapító által rendelt vagyon kezelését, az ebből származó jövedelemnek az alapító okiratban megjelölt feladatok megvalósítását, valamint a kedvezményezettként megjelölt személy, illetve személyek javára történő vagyoni juttatást.” A vagyonkezelő alapítvány gazdasági tevékenység céljából elláthat bizalmi vagyonkezelői tevékenységet is, azonban fontos kiemelni, hogy ilyen esetben sem foga bizalmi vagyonkezelésről szóló törvény hatálya alá tartozni.

2.) A vagyonkezelésre mutatkozó társadalmi igény okai

A rendszerváltás és az azt követő privatizációs hullám hatására Magyarországon is létrejött számos családi vállalkozás, és ennek következtében kialakult egy – ezeket működtető – fiatal vállalkozói réteg is, ahol a tulajdonosi kör és a vállalkozás működésért felelős menedzseri feladatok legtöbbször azonos személy kezében összpontosultak. Mára az 1990-es évek elején még aktív harminc-negyven éves vállalkozói generáció a nyugdíjas éveibe lépett, az utódaik azonban sok esetben nem kívánják, vagy nem alkalmasak arra, hogy átvegyék a vállalkozás irányítását tőlük. Azoknál a családoknál is, ahol tudatosan folyik a generációváltás előkészítése, jelentős nehézségeket okoz a következő nemzedék felkészítése a vagyonkezelésére. Egy rosszul előkészített generációváltás során pedig jelentősen csökken a vállalkozói vagyon. Így ez a korosodó tőkeerős társadalmi réteg olyan megoldások után kezd nézni, amivel biztosítva látja a megkeresett vagyon átadását az utódaik számára anélkül, hogy a már felépített cég sorsa veszélybe kerülne.

A fentebb leírtakhoz szorosan kapcsolódó ok a Polgári Törvénykönyv öröklési szabályai felülírásának szándéka. A Ptk. szerint a hagyaték az örökhagyó halálával ipso iure azonnal és megszakítás nélkül száll át az örökösre, így nincs olyan köztes időintervallum, amikor ne lenne a dolognak tulajdonosa. A gyakorlat ezzel szemben az, hogy az örökösök tulajdonszerzéséhez fűzött állami jóváhagyás és az azt megelőző hosszadalmas közjegyzői eljárás során sokszor jogilag nem lehet teljesen megbizonyosodni a hagyaték tartalmát és az örökös, tulajdonos személyét illetően. Sok esetben az örökhagyó már a halála előtt tisztában van vele, hogy a leendő örökösei felélnék a vagyont, vagy az örökségen való civakodás során, aktív tulajdonos hiányában a vagyonelemek veszítenének az értékükből vagy rosszabb esetben teljesen elértéktelenednének, így ezt a problémát az örökhagyó a bizalmi vagyonkezeléssel, illetve a vagyonkezelői alapítvánnyal megelőzheti. Ezen jogintézmények sikeresek lehetnek ilyen esetekben, mert míg az öröklés során az örökhagyó halálával hagyatéka átszáll az örökösökre és ezzel az örökhagyónak megszűnik a ráhatása a vagyon sorsára, addig ha az örökhagyó egy trustnak vagy egy vagyonkezelő alapítványnak juttatja a rendelt vagyont, akkor a vagyonrendelő/alapító személy halála esetén nem következik be öröklés, mivel a vagyonrendeléssel együtt a vagyon a vagyonkezelő, illetve az alapítvány tulajdonába kerül.Ilyen esetben a vagyonkezelő/kuratórium köteles lesz a bizalmi vagyonkezelési szerződés/alapító okiratban meghatározott szabályok szerint az ott kijelölt kedvezményezetteknek juttatni ezen vagyon hasznát. Ennek eredményeként az örökösök közötti jogvita fogalmilag kizárt, hiszen ők jogilag már nem is tekinthetők „örökösöknek” csupán kedvezményezetteknek, akik kizárólag a szerződés/alapító okirat alapján támaszthatnak követelést a vagyont kezelő személlyel szemben. Legtöbbször az örökhagyó vagyona olyan vagyontárgyakból áll, melyek egymással funkcionális és gazdasági egységet képeznek és kizárólag együttesen képesek hatékonyan működni. Ezeknek a konstrukcióknak köszönhetően az örökösöknek nincs lehetőségük arra, hogy megbontsák ezt az egységet, így a vagyonnak nem csökken az értéke, és a vagyonkezelő/alapítvány szakszerű közreműködésével képes lehet a jövőben is hasznot termeli, amiből az kedvezményezettek részesednek.

A vagyonkezelés jogintézményeinek a magyar jogrendszerbe történő bevezetésében nagy szerepet játszott a rugalmatlan állami intézményrendszer is, amely sokszor nem képes megfelelő válaszokat adni a problémákra, így ilyenkor előtérbe kerül a társadalom legfontosabb alapegysége: a család. A korábbi szabályozás alkalmatlan volt arra, hogy a család vagy a családot segítő barátok, szakemberek kezelésében önálló célok mentén olyan célvagyonok szerveződjenek, amelyek kiskorúak, fogyatékkal élők gondozására, ellátásra szorulók javára és érdekében kerültek elkülönítésre. Ez a tevékenység közhasznú szervezet formájában nem valósulhatott meg, mivel ott a személyre szabás kizárt, más esetekben pedig vagy az adózási,vagy a gyámügyi szabályok jelenthettek indokolatlan terhet a család számára. Az új Ptk. bevezetésével, a bizalmi vagyonkezelés, valamint a vagyonkezelő alapítvány itt is hatékony eszközt ad a családok kezébe, így azok gondoskodó/ellátó szerepe képes széles körben megvalósulni.

3.) Összegzés

Jelenleg csupán nyolc darab üzletszerű bizalmi vagyonkezelést végző gazdasági társaság szerepel a Magyar Nemzeti Bank mint felügyeleti szerv nyilvántartási adatbázisában. Ez a szám az ezen a jogterületen dolgozó szakemberek szerint a jövőben tovább fog növekedni, ahogy egyre több és több vállalkozásnál lesz aktuális az utódlás kérdése.

A vagyonkezelői alapítványoknál más a helyzet, ugyanis ez a konstrukció működtetése sokkal bonyolultabb hiszen a szervezet kialakításánál kötelező az öt természetes személyből álló kuratóriumi ügyvezetés, felügyelőbizottság és állandó könyvvizsgáló megbízása, valamint az is komoly korlátot jelent az elterjedésében, hogy hazánkban kevés család rendelkezik akkora vagyonnal, amely meghaladja az tőkeminimumnak előírt hatszázmillió forintot, amit már az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtását megelőzően teljes egészében rendelkezésre kell bocsátani.

Összegzésként elmondható, hogy a jogalkotó az utóbbi pár évben, a magyar jogi szabályozás fejlesztésével jelentős lépést tett afelé, hogy Magyarországon is elterjedjenek a vagyonkezelést lehetővé tévő jogintézmények, melyeknek a nyugat-európai jogrendszerekben már kialakult hagyományaik vannak és amelyek képesek a gazdasági szereplők között végbemenő generációváltásban rejlő kockázatok mérséklésére.

Irodalomjegyzék

B. SZABÓ Gábor, RYBALTOWSZKI Péter: A bizalmi vagyonkezelés társadalmi hatásai –Ügyvédek lapja LV. évfolyam 3. szám, 2016. május-június

Charles E. ROUNDS Jr., István ILLÉS: Is a Hungarian Trust a Clone of the Anglo-American Trust, or Just a Type of Contract? – George Mason University School of Law Journal of International Commercial Law, Volume 6, Spring Issue, Number 2. 2015.

CSEHI Zoltán: A vagyonkezelés jogi formái és az önállósuló vagyontömegek – Áttekintés az alapítvány szemszögéből – in: Jogállam. Budapesti jogi és politikai szemle – 1-4 sz. 2001-2002.

CSEHI Zoltán: A vagyonkezelés formái és intézményei a magyar magánjogban – in: KISFALUDI András (szerk.): Tanulmányok a bizalmi vagyonkezelés jogi szabályozásának elméleti alapjairól – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 2015.

ILLÉS István: Mire jó a bizalmi vagyonkezelés? – Jogtudományi Közlöny – 2011/11.

KISFALUDI András: A bizalmi vagyonkezelés lehetséges funkciói – in: KISFALUDI András (szerk.): Tanulmányok a bizalmi vagyonkezelés jogi szabályozásának elméleti alapjairól – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 2015.

MENYHÁRD Attila: A bizalmi vagyonkezelés a magyar polgári jogban – in: KISFALUDI András (szerk.): Tanulmányok a bizalmi vagyonkezelés jogi szabályozásának elméleti alapjairól – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 2015.

SÁRKÖZY Tamás: Az új Ptk. egyesületekre és alapítványokra vonatkozó rendelkezéseiről – Gazdaság és Jog 2013/2.

VÉKÁS Lajos (szerk.): A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal – Complex Kiadó Kft. Budapest 2013.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

MEGOSZTÁS