„Átkozottul homályos, sokkolóan bonyolult és fontos”

E cikk a Bird & Bird és az Arsboni által meghirdetett 2019. évi Cikkíró Pályázat keretében született.
Szerző: Talabos Dávidné dr. Lukács Nikolett

Gondolatok az egyházak kivételének problematikájához a közbeszerzési kötelezettség alól

A 2018. évi LXXXIII. törvény 2. §-a a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról 2018. november 29-én lépett hatályba.[i] A törvénymódosítás egyik legjelentősebb és sokak által legvitatottabb újítása az egyházi jogi személyek részére biztosított részleges mentesség bevezetése volt: az egyházi jogi személyek, mint támogatott szervezetek 2018. november 29-i hatállyal részlegesen kikerültek a rendelkezés hatálya alól (az egyházi jogi személy fogalmát a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 10. §-a határozza meg).[ii] 

Hogy mit is jelent ez pontosan? A Kbt. 5. §-a határozza meg a törvény hatálya alá tartozók körét, amelynek (2) és (3) bekezdéseiben szerepelnek a törvény erejénél fogva klasszikus ajánlatkérők mellett az ún. „támogatott szervezetek”. Az egyházak jelentősége a támogatott szervezetek között figyelemreméltó, ugyanis ahogy a Közbeszerzési Hatóság statisztikáiból is kiderül, a  hazai egyházak 69,2 milliárd forint értékben folytattak le közbeszerzéseket a tavalyi évben, amely több mint 60 százalékos növekedést jelent a 2017-es értékhez képest.[iii]

Meglátásom szerint ez abból a szempontból szerencsés, mivel a kisebb, főleg a történelmi egyházközségek nagy nehézségek árán tudják csak saját kiadásaikból a templomok, gyülekezeti termek és egyéb vallási épületek, kegyhelyek állagát fenntartani, szépségüket, történelmi jelentőségüket és műemléki jellegüket megőrizni. Az egyházak 2018. november 29-ig mind a (2), mind a (3) bekezdés szerint alanyai voltak a közbeszerzésnek, azóta pedig a (3) bekezdés alól mentességet élveznek. Ez azt jelenti, hogy esetükben a vissza nem térítendő támogatásból nem szükséges az, hogy szolgáltatás megrendelésüket vagy árubeszerzésüket legalább az adott beszerzésre irányadó uniós közbeszerzési értékhatárt elérő összegben, építési beruházás esetén legalább háromszázmillió forint összegben az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet vagy személy közvetlenül támogassa, ők kikerültek a közbeszerzési kötelezettség alól.

A (2) bekezdés esetében azonban a helyzet jóval árnyaltabb, hogy ne mondjuk kuszább, hiszen a bekezdés szerint a támogatásból való közbeszerzés lefolytatására az kötelezett, akinek beszerzését uniós értékhatár esetében többségében, nemzeti értékhatár esetében 75%-ot meghaladó mértékben az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet vagy személy közvetlenül támogatja, feltéve, hogy a beszerzés tárgya

1. olyan építési beruházás, amely az 1. melléklet szerinti mélyépítési tevékenységet foglal magában,
2. olyan építési beruházás, amely kórház, sportlétesítmény, szabadidős és szórakoztató létesítmény, iskola, felsőoktatási épület vagy közigazgatási rendeltetésű épület építési munkáit foglalja magában, vagy
3. olyan szolgáltatás megrendelése, amely az a) vagy a b) pont szerinti építési beruházáshoz kapcsolódik.

A jogértelmezési nehézség a b.) pontban megjelölt szabadidős és szórakoztató létesítmény esetében keletkezik, melynek mielőbbi pontos magyarázata úgy vélem a Közbeszerzési Hatóság feladata lenne. Komoly problémát jelenthet ugyanis, hogy a templomok, de főleg a gyülekezeti termek esetében azokat milyen funkciót ellátó helyiségeknek tekintjük. Amennyiben ugyanis szűk körűen értelmezzük, a templomok, az imaházak és a gyülekezeti termek szigorúan vallási célt szolgálnak, azonban szabadidős tevékenységeknek is többször helyt adnak. Ezek közé sorolhatóak a koncertek, jótékonysági események, verseskötet bemutatók, irodalmi és egyéb beszélgetések, kiállítások, más kulturális programok, amelyek a gyülekezetünk termében és templomában egyaránt gyakorta előfordulnak.  Emellett tágan értelmezve a gyülekezeti termekben zajló istentiszteleti alkalmak, misék mellett a különféle áhitatok, bibliakörök, szeretetvendégségek, bizonyságtételek szintén felfoghatóak szabadidős tevékenységeknek, amelyek alapján az egyházi építési beruházások a Kbt. 5. § (2) bekezdés b) pontja alá tágabb körben is eshetnek, mint gondolnánk, nemcsak a kórház, sportlétesítmény, iskola vagy felsőoktatási épület kategóriájába.

A probléma tisztázása azért kiemelkedően fontos, mert a Kbt. egyik legfontosabb alapelve a közpénzek hatékony felhasználása, értendő ezalatt nemcsak az uniós, hanem a hazai támogatások elosztása is. Ahogy pedig a Közbeszerzési Hatóság tavalyi egyházakkal kapcsolatos közbeszerzési konferenciáján Balog Zoltán hangsúlyozta: „Az egyházak egyre nagyobb mértékben és egyre több területen vesznek részt az állam, a társadalom életében, ez pedig folyamatos tanulást kíván mind az egyházak, mind pedig az állami hivatalok részéről. A kormány egyházpolitikájának célja, hogy olyan eszközöket bocsásson az egyházak rendelkezésére, amelyek maguk is jövedelemtermelők. A közszolgálatban az egyházaknak az állampolgárok igényeihez és a saját erejükhöz mérten kell részt venniük, az államnak pedig az a dolga, hogy rendelkezésükre bocsássa az eszközöket e munkához.”

Az egy eljárásra jutó keretösszeg növekedése folyamatos: 2015-ben 45 millió, 2016-ban 93 millió, 2017-ben 230 millió forint volt, 2018-ban pedig 250 millió forint.[iv]

A Kbt. és az annak betartása felett őrködő Közbeszerzési Hatóság az uniós előírásokkal összhangban – három jogsértést kezel kiemelten a következmények szempontjából, ezek közül az egyik a Kbt. jogtalan mellőzésével, azaz a közbeszerzési eljárás jogtalan megkerülésével történő szerződéskötés, amelynek megállapítása a Közbeszerzési Döntőbizottság hatásköre, s ez a szerződés semmisségét, valamint bírság kiszabását eredményezi. Mindezen okok miatt kiemelten fontos az, hogy az egyházak közbeszerzési kötelezettsége mielőbb tisztázott legyen, hiszen önhibájukon kívül kerülhetnek olyan helyzetbe, ami miatt később problémájuk lehet.

A törvényjavaslat megküldését követően több téves cikk jelent meg azzal kapcsolatban, hogy ellenőrzés nélküli egyházi közbeszerzések következnek, amelyek természetesen nem kellően fedték a valóságot azt sugallva, mintha az egyházak egyáltalán nem lennének közbeszerzésre kötelezettek 2018. november 29-ét követően.

A Transparency International a közbeszerzési törvény készülő módosítását meglátásom szerint szintén alaptalanul vonta kétségbe, hiszen a szervezet értelmezése szerint a jogalkotó kivonná az egyházakat a jogszabály hatálya alól – derült ki abból a nyílt levélből, amelyet a TI írt Gulyás Gergelynek, Bánki Eriknek, Z. Kárpát Dánielnek és Hende Csabának (mindegyikük valamilyen törvényhozásban betöltött pozíciója miatt érintett az ügyben).[v] 

A Kbt. módosítás elfogadását követő 7 hónappal azonban sajnos még mindig nem került kiküldésre sem elnöki tájékoztató, sem tanácsi útmutató a Közbeszerzési Hatóság részéről, amely nagyon időszerű lenne. Szintén érdemes lenne egy konferencia szervezése az egyházfelekezetek képviselői számára, amelynek során eloszlathatnák ezen kételyeket.

A Kbt. ezen hiányossága, nem egyértelmű megfogalmazása átkozottul homályos, sokkolóan bonyolult és fontos, amelynek megoldása mielőbb sürgető lenne főként az európai uniós forrásból származó projektek nagy száma miatt.