Az elektronikus aláírás jelentősége a gazdasági életben – 2. rész

Napjainkban a digitalizáció fejlődésével egyre több helyen válik elérhetővé és szükségessé az elektronikus út, azon belül is az elektronikus aláírás igénybevétele, mind az állampolgári, mind a gazdasági élet szereplői szintjén. Jelen cikkben röviden ismertetjük az elektronikus aláírás fogalmát, módozatait és kitekintést adunk, milyen esetekben érvényesülhet immár kötelezettségként az elektronikus aláírás alkalmazása, figyelemmel az előttünk álló rendelkezések[1] változásaira is. Hangsúlyozzuk azonban, hogy a téma részletes ismertetése meghaladná jelen cikksorozat kereteit, jelen cikksorozat kizárólag a sarokkövek rögzítésére irányul, amelynek jelen második részében a magyar minősített elektronikus aláírási megoldásokról, a kötelező aláírásról, valamint az online alapított cégekről lesz szó.

Magyar minősített elektronikus aláírási megoldások

A jelenleg hivatalosan elfogadható és érvényesíthető jogi kötelezettségvállalást lehetővé tevő e-aláírási megoldások az alábbiak: (1) A Magyar Állam által biztosított e-dokumentum hitelesítés (azonosításra visszavezetett dokumentum hitelesítés, “AVDH”, szolgáltató: NISZ Zrt.); (2) A Magyar Állam által biztosított, e-Személyihez[2] tartozó minősített e-aláírás; (3) Az eIDAS szerinti minősített elektronikus aláírások (magyar bizalmi szolgáltatók esetén NetLock Kft., Microsec Zrt. által)

A fentiek közül az AVDH nem, de a másik két megoldás az EU minden tagállamában elismert eIDAS szerinti minősített elektronikus aláírás; ugyanígy magyar oldalról a más EU tagállam bizalmi szolgáltatói[3] által kiállított minősített elektronikus aláírásokat is el kell fogadni[4], megkönnyítve a magyar viszonylatban más EU tagállam polgára eljárását.

Az Azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés (AVDH) magyar megoldás, mely esetén mindazon természetes személy, aki rendelkezik ún. Ügyfélkapuval, a kormányablakban történt azonosítást követően immár egy felhasználónév és jelszó alkalmazásával teljeskörűen részt tud venni az elektronikus ügyintézésben. Az AVDH-val hitelesített e-dokumentum teljes bizonyító erejű magánokirat, a Pp. 325. § (1) g) pontja alapján. A Szolgáltató az aláíró ügyfél által rendelkezésre bocsátott nyilatkozatot az általa igazolt személyhez rendeli, majd a személyhez rendelést hitelesen igazolja.

Az e-Személyi egy olyan 2016. január 1-jét követően kiállított állandó személyazonosító igazolvány, amely tároló elemmel (chippel) rendelkezik és 2016. május 27. napjától kezdődően igényelt elektronikus aláírási tanúsítványokkal minősített elektronikus aláírás hozható létre. Fontos kiemelni, hogy az okmány igénylésekor alapesetben egy borítékot (zöld szegélyű boríték – Személyazonosító igazolvány kódkártya) kap az ügyfél, az eAláírás funkció igénylést jelezni kell, melyhez tartozó Elektronikus aláírás kódkártya az ún. kék szegélyű borítékban található. Ennek aktiválását követően tudjuk az elektronikus, kényelmi szolgáltatásokat teljeskörűen igénybe venni, pl. elektronikus ügyintézés, közösségi közlekedés, eRecept kiváltása stb., és az eAláírás keretében az elektronikus aláírást és időbélyeget elhelyezni a dokumentumokon.

Anélkül, hogy ennek technikai részleteibe mennénk, az eSzemélyivel történő eAláírás kártyaolvasó, illetve mobilapplikáció útján is elérhető, így annak használata már biztosított, annak lakossági edukációjában vannak hiányosságok. Megjegyezzük, az eAláírás tanúsítvány nem örök életű és érvényességi ideje eltér magától az okmányétól, ezért annak időszakonkénti megújítására van (lesz) szükség. Azonban, mint a Magyar Állam által ingyenesen biztosított szolgáltatást, az okmányirodai ügyintézés bonyodalmait leszámítva az eAláírás funkció igénybevétele érdekében érdemes azt kérni és használni.

Kötelező elektronikus aláírás

Az e-közigazgatás és hatósági ügyintézés során már napi szinten alkalmazott az AVDH, illetve minősített e-aláírás. Emellett immár a cégiratok létrejöttében is kiemelt szerepet kap, az online alapított cég esetén feltétel az elektronikusan aláírt okiratok megléte és benyújtása, illetve hamarosan az EU által valamennyi cégalapítás-, illetve cégmódosítás során a tagoknak, részvényeseknek és vezető tisztségviselőknek szüksége lehet saját elektronikus aláírásra.

Emellett, 2024. február 1-től az ingatlanügyekben várható az elektronikus aláírás kötelező alkalmazása, például az eljáró jogi képviselő (ügyvéd) részére az ingatlanügylet kapcsán adandó meghatalmazás során, de maga a bejegyzés alapjául szolgáló okirat is készülhet elektronikus okiratként. Mivel a részletszabályok még nem léptek hatályba, illetve módosulhatnak, azok részletes ismertetésétől eltekintünk.

Online alapított cég[5]: Kft, illetve külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén 2022. augusztus 1. napjától megnyílt a lehetőség arra, hogy az EU tagállamának állampolgára, az EU tagállamában bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet akként alapítson ilyen formában céget, hogy

  1. a) nem kell a jogi képviselő előtt személyesen megjelennie
  2. b) azonosítás, ügyfél átvilágítás elektronikus hírközlő eszköz útján történhet,
  3. c) kérelemhez csatolt okiratok minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, elektronikus bélyegzővel látta el, vagy azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatással (AVDH) került hitelesítésre
  4. d) a cégbírósági kérelem mellékletét képező valamennyi dokumentum elektronikus formában jött létre és azok mindegyike c) pont szerint e-hitelesített okirat, és
  5. e) a cég törzstőkéje kizárólag pénzbeli vagyoni hozzájárulásból áll.

Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén az a)-d) pont feltételek szükségesek.

Az online cégalapítás során tehát valamennyi okirat elektronikus okiratként jön létre, a fentiekben ismertetett minősített e-aláírással.

Jelenleg a cégiratok aláírása jellemzően papír alapon történik és az eljáró ügyvéd az, aki az egyes iratokat elektronikus okiratokká átalakítja és azt egy ún. e-aktában az illetékes törvényszék cégbíróságához elbírálás érdekében benyújtja. Nincs akadálya ugyanakkor jelenleg sem az egyes cégiratok eleve elektronikus okiratként benyújtásának, az ügyfél általi elektronikus aláírással ellátott dokumentum ügyvéd általi elektronikus ellenjegyzésének, a vonatkozó rendelkezések betartásával. A Ctv. 2022. évi módosítása is ezen irányt, azaz egy papírmentes, kizárólag elektronikus okirat alkalmazását igénylő módozatot szabályoz az online cégalapítás eljárásával.

Megjegyezzük, a gyakorlatban a vezető tisztségviselők ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintája lehet olyan cégirat, melynek papíralapú kiállítása -akár egy pályázaton részvétel miatt- online alapított cég esetében is indokolt lehet. Mivel aláírás-minta elkészítésére az eljáró ügyvéd kizárólag a cégalapítás, cégmódosítás során jogosult[6], praktikusan felmerül ennek elkészítése és a papír alapú okiratról oldalhű elektronikus másolatának (szkennelt) elektronikus okirattá alakított formában történő benyújtása. Bár az online cégalapításra külön feltételek vonatkoznak, ha a cégbejegyzési kérelemhez csatolt okirat nem felel meg a 9/G. §-ban foglalt feltételeknek, a cégbíróság az általános szabályok szerint jár el[7].

Bár ragaszkodunk a sajátkezűleg aláírt papíralapú okiratokhoz, mint kézzel fogható bizonyossághoz, mihamarabb meg kell barátkozzunk a napjainkban előtérbe kerülő papírmentes ügyintézéssel, elektronikus okiratok és e-aláírások alkalmazásával. Ami jelenleg alternatívát jelent, egyes esetekben már kötelezően alkalmazandó, érdemes felkészülni.

A cikket dr. Szilágyi V. Emese, a Német Zoltán Ügyvédi Iroda együttműködő ügyvédje írta.

Ez a cikk az Üzleti kihívások & jogi megoldások rovatban jelent meg, melynek további tartalmait itt találod.

Források

[1] Ingatlanügyeket érintően 2024. február 1. napjától bevezetésre kerül az új ingatlan-nyilvántartási rendszer (ún. E-ING, ld. 2021. évi C. törvény, 179/2023. (V. 15.) Korm. Rendelet), melynek során az érdekelt ügyfél részéről az eljáró jogi képviselő (ügyvéd) részére adandó meghatalmazáshoz szükség lesz a minősített elektronikus aláírásra.

Cégügyek esetén napirenden az egyes cégiratok külön kezelése érdekében azok ügyfél általi hitelesítése, az ún. Digitális Irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1151 irányelve (2019. június 20.) az (EU) 2017/1132 irányelvnek a digitális eszközök és folyamatok társasági jog terén történő használata tekintetében történő módosításáról) implementálása

[2] https://eszemelyi.hu/blog/minositett-elektronikus-alairas-letrehozasara-alkalmas-az-eszemelyi/  [Megtekintés: 2023.06.29.]

[3] Az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség tagállamai az eIDAS rendeletnek megfelelő minősített bizalmi szolgáltatók listája: https://eidas.ec.europa.eu/efda/tl-browser/#/screen/home [Megtekintés: 2023.06.29.]

[4] eIDAS 25. cikk (3) bekezdés

[5] Ctv. 9/G. §, 49.§

[6] Ctv. 9. § (3) bekezdés

[7] Ctv. 49.§ (5) bekezdés

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.