Többek között a bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos személyi jövedelemadó kötelezettségek módosítását tartalmazza a 2023. július 14-én kihirdetett, a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény, amelynek bizalmi vagyonkezelést érintő változásai 2023. szeptember 12. napján lépnek hatályba. Hamarosan lezárul tehát a lehetőség, hogy a jelenlegi rendkívül kedvező szabályok szerint – azaz a kezelt vagyon piaci értékre adófizetési kötelezettség nélküli felértékelésével – állítsunk fel bizalmi vagyonkezelési struktúrát.
A már meglévő bizalmi vagyonkezelési struktúrák esetén a hatálybalépés napjáig még a jelenlegi felértékeléssel járó adóelőnyök mellett valósulhat meg a vagyonrendelés. Emellett akár új bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötése is lehetséges, 2023. szeptember 12. napjáig még van lehetőség az adómentes vagyonrendelésre, a módosítások ugyanis a törvény hatálybalépését követően létrejött vagyonkezelésekre szólnak. Kérdés azonban, hogy új bizalmi vagyonkezelés létrehozása esetén annak nyilvántartásba vétele is megtörténhet-e a hatályba lépés napjáig.
Az adómentes vagyonfelértékelés, mint adózási előny lehetőségének megszűnése
A jelenleg hatályos szabályok értelmében a vagyonelemek bizalmi vagyonkezelésbe adása során jelenleg egyik fél oldalán sem merül fel adó- vagy illetékfizetési kötelezettség, függetlenül attól, hogy a vagyonrendelő a nála szerzési értéken nyilvántartott, de esetlegesen annak sokszorosát érő vagyonelemet annak piaci értékén adja vagyonkezelésbe. A kezelt vagyon könyvekben szereplő értéke már a fenti piaci érték lesz és ha azt a vagyonkezelő ezen a piaci értéken értékesíti, úgy az ennek helyébe lépő vételár adómentesen kerülhet a kedvezményezett részére kiadásra. Személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség csak a könyvekben szereplő érték feletti vételáron történő értékesítés különbözete után merül fel.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szeptember közepétől hatályba lépő módosítása értelmében a vagyonrendelés – azaz a vagyonelemek bizalmi vagyonkezelésbe adása – értékesítésnek fog minősülni, ahol bevételnek a kezelt vagyon könyvekbe történő felvételének értéke, kiadásnak pedig az adott vagyonelem szerzési értéke számít. Amennyiben tehát a vagyonrendelő a kezelt vagyonelem bizalmi vagyonkezelésbe adásakor annak értékét magasabban állapítja meg, mint annak megszerzésére fordított érték, úgy a különbözet után személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége merül fel, amelyhez adott esetben további, szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség is társulhat. Nem lesz ugyanakkor adóköteles a vagyonrendelés, ha a vagyonrendeléskor megállapított érték a vagyonelem megszerzésére fordított összeggel megegyező, azaz nem magasabb értékben kerül a könyvekben rögzítésre.
Bár a kezelt vagyon könyveibe nem kötelező a vagyonelemeket piaci értéken felvenni, ugyanakkor, ha a vagyon vagyonkezelésbe adáskor nem került felértékelésre, úgy adófizetésre a kezelt vagyon piaci értéken történő értékesítését követően a kedvezményezett részére történő vagyonkiadásakor kerül sor.
Kivételek
A fenti – kedvezőtlen – adózási változások nem terjednek ki a halál esetére szóló bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokra, így az adómentes felértékelésre továbbra is lehetőség lesz, ha a vagyonrendelő a bizalmi vagyonkezelést (vagy vagyonkezelő alapítványt) halála esetére rendeli el, azaz a vagyonrendelésre a vagyonrendelő halálával egyidejűleg kerül sor.
Emellett abban az esetben sem kell személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséggel számolni, ha a kedvezményezett csak a vagyonrendelő halálát követően szerzi meg a kezelt vagyon tulajdonjogát. Amennyiben azonban a kedvezményezett részére a vagyonrendelő halálát megelőzően a kezelt vagyon bármely tőkeeleme kiadásra kerül, úgy a kedvezményezett a személyi jövedelemadó 20% bírsággal növelt összegét köteles megfizetni.
Kapcsolódó kötelezettségek
A vagyonkezelő
- a nyilvántartási értékről a vagyonátadást követő 30 napon belül igazolást köteles kiállítani a vagyonrendelő részére, valamint
- köteles a fenti igazoláson szereplő adatokról – annak kiállítását követő 30 napon belül – nemzeti adó- és vámhatóság részére adatot szolgáltatni.
A kezelt vagyon felértékeléséhez kapcsolódó adófizetési kötelezettség a vagyonrendelés időpontjának évében keletkezik, az értékesítésből származó jövedelem után az adót a magánszemélynek az adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határideig kell megfizetnie. Halasztott adófizetési lehetőség is választható, amely esetben a vagyonrendelő az adót legfeljebb három egyenlő részletben jogosult bevallani és megfizetni.
Miért éri meg 2023 őszétől is bizalmi vagyonkezelést választani?
A bizalmi vagyonkezelés az évtizedek alatt felhalmozott magánvagyonok tulajdonosai számára nyújt lehetőséget a családi vagyon generációkon átívelő biztosítására, fő funkciója a generációk közötti flexibilis vagyonátadás és a vagyonvédelem, ugyanakkor befektetési céllal is alkalmazható. Bár az Szja tv. módosításával a jövőben a piaci értéken történő vagyonrendelés jelentette adóelőny rövid távon nem realizálható, így céges részesedés értékesítés esetén ezen konstrukcióval nem kerülhető el a szerzési érték és a piaci érték közötti különbözet utáni adófizetés, továbbra is megéri bizalmi vagyonkezelést választani a konstrukció számos előnye, többek között vagyonvédelemi és öröklési célok megvalósítása érdekében, valamint vagyonrendelői anonimitás és további adózási előnyök realizálása érdekében. Ezen előnyök a cikk következő részében kerülnek bemutatásra.
A cikket Dr. Kárpáti Erzsébet, a Német Zoltán Ügyvédi Iroda partnere írta.
Ez a cikk az Üzleti kihívások & jogi megoldások rovatban jelent meg, melynek további tartalmait itt találod.
***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.
