Az ajánlati kötöttség jogi problémáiról

A szerződések létrehozására irányuló viszonyokban meghatározó szerepet játszik a szerződéskötést célzó ajánlat, valamint az ahhoz kapcsolódó ajánlati kötöttség is. A gyakorlatban számos alkalommal merül fel kérdésként, hogy ha valaki ajánlatot tesz egy szerződés megkötésére, akkor milyen terjedelemben, meddig van kötve az ajánlatában foglaltakhoz? Mit jelent maga az ajánlati kötöttség?Jelen cikkünkben a fenti kérdésekre adjuk meg a közérthető válaszokat és ismertetjük röviden az ajánlati kötöttségre vonatkozó szabályokat.

Az ajánlat és az ajánlati kötöttség fogalma

Kiindulópontként elengedhetetlen, hogy definiáljuk, mi minősül ajánlatnak.

Az ajánlat a szerződés megkötésére irányuló szándékot egyértelműen kifejező és a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozat.[1] Ajánlatot nem kizárólag írásban lehet tenni, azonban, ha valamely szerződést jogszabályi rendelkezésnél fogva kötelező írásba foglalni, akkor arra vonatkozóan ajánlatot is csupán írásban lehet érvényesen tenni.[2] Tehetünk tehát valamire szabályszerű ajánlatot szóban is, de ha jogszabály külön rögzíti, hogy az ajánlatot írásban közöljük, úgy akkor azt csak így lehet megtenni.

Aki ajánlatot tesz, az ajánlatához kötve marad.[3] Ezt a szabályt nevezzük ajánlati kötöttségnek. Az ajánlattól meg kell különböztetni az ajánlattételre való felhívást, amely szintén a szerződés megkötését célozza, azonban nem foglalja magában az összes tartalmi elemet ahhoz, hogy az elfogadásával létrejöhessen a szerződés.[4] Ez esetben valójában a felhívást tevő várja, hogy számára ajánlatot tegyenek. Ajánlattételi felhívás esetén nem beszélhetünk ajánlati kötöttségről.

Az ajánlati kötöttség kezdete és megszűnése

Az ajánlati kötöttség akkor kezdődik, amikor a másik féllel közlik az ajánlatot.[5] Így a jelenlevők között tett ajánlat esetén az ajánlati kötöttség nyomban elkezdődik, míg távollevők között tett ajánlat esetén csupán a címzetthez való megérkezéssel.[6] Ha például postai úton közlik az ajánlatot, az ajánlati kötöttség kezdő időpontja az lesz, amikor az ajánlatot tartalmazó küldemény megérkezik a címzetthez.[7]

Az ajánlati kötöttség megszűnése körében ki kell emelni, hogy az ajánlattevő kötöttségének idejét meghatározhatja.[8] Ez esetben az ajánlati kötöttség az ajánlattevő által meghatározott ideig áll fenn. Azonban az ajánlattevő nem zárhatja ki az ajánlati kötöttséget.[9] Ugyanis az ajánlati kötöttség kizárásával tett jognyilatkozat ajánlattételi felhívásnak minősül, nem pedig ajánlatnak, így annak elfogadásával nem jön létre a szerződés.[10]

Ha az ajánlattevő nem határozta meg ajánlati kötöttségének idejét, az ajánlati kötöttség megszűnik:

• jelenlevők között tett ajánlat esetén, ha a másik fél az ajánlatot késedelem nélkül el nem fogadja;
• távollevők között tett ajánlat esetén annak az időnek az elteltével, amelyen belül az ajánlattevő – az ajánlatban megjelölt szolgáltatás jellegére és az ajánlat megtételének módjára tekintettel – a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta;
• a másik fél általi visszautasítással.[11]

Az ajánlati kötöttség megszűnik akkor is, ha az ajánlattevő a másik félhez intézett jognyilatkozatával visszavonja az ajánlatát, de ez csupán a másik fél ajánlatot elfogadó jognyilatkozatának elküldését megelőzően gyakorolható.[12] Így például, ha a visszavonás még azelőtt megérkezik a címzetthez, hogy a címzett postára adta volna az elfogadó nyilatkozatát, akkor az ajánlat visszavontnak tekintendő és az ajánlati kötöttség megszűnik.[13] A visszavonás jogát korlátozza az a szabály, mely szerint nem vonható vissza a hatályossá vált ajánlat, ha az ajánlat tartalmazza, hogy visszavonhatatlan, vagy az elfogadásra határidőt állapít meg.[14]

További korlátozás, hogy az írásbeli ajánlat kizárólag írásban vonható vissza.[15] E körben meg kell jegyezni, hogy ha az ajánlattevő olyan szerződés megkötésére tett írásban ajánlatot, amely tekintetében nem kötelező az írásba foglalás, az ajánlatát ebben az esetben is kizárólag írásban vonhatja vissza.[16] Az ajánlattevő az ajánlati kötöttség fennállása alatt az elfogadó nyilatkozat átvételét nem tagadhatja meg, ugyanis az jogellenes magatartásnak minősül.[17]

Amennyiben tehát a jogszabálynak megfelelő ajánlatot adunk vagy kapunk, úgy mind ajánlattevőként, mind az ajánlat címzettjeként kötelezettségünk keletkezik, így érdemes minden esetben körültekintően eljárnunk.

A cikket dr. Simon Kristóf Gábor, a Német Zoltán Ügyvédi Iroda ügyvédjelöltje írta.

Ez a cikk az Üzleti kihívások & jogi megoldások rovatban jelent meg, melynek további tartalmait itt találod.

Források