Az elővásárlási joggal kapcsolatos buktatók

Az elővásárlási jogról azt gondolnánk, hogy az egyszerűbb polgári jogi jogintézmények közé tartozik. De tényleg így van? Jelen cikkünkben ezt vizsgáljuk.

Az elővásárlási jog gyakorlása alapesetben úgy történik, hogy az elővásárlásra jogosult a vele közölt ajánlat alapján keletkezett ajánlati kötöttség időtartama alatt elfogadó nyilatkozatot tesz. Az ajánlat elfogadásával szerződés jön létre, mégpedig a tulajdonos és az elővásárlási jog jogosultja között.

A Ptk. rendezi, hogy mi történik abban az esetben, ha több jogosult is élni kíván elővásárlási jogával. Hiszen elképzelhető, több elővásárlási jog áll egymással alá- és fölérendeltségi viszonyban. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog például megelőzi a szerződésen alapulót, a szerződéses alapú elővásárlási jogok közül pedig a korábbi keletkezésű megelőzi a későbbit.

Ha azonban azonos rangsorban álló elővásárlási jogok ütköznek egymással, akkor szükséges valamiféle megoldást nyújtani az ebből eredő konfliktusra. A Ptk. abból indul ki, hogy a jogosultak érdekeit úgy lehet leginkább figyelembe venni, ha mindegyikük számára lehetővé tesszük jogosultságuk érvényesülését, mégpedig érdekeltségük egymás közti arányában. Ezen érdekeltség többféle lehet, és ezt a Ptk. nem is kívánja egyenként számba venni. Közös tulajdon esetén például a tulajdoni hányadok egymáshoz viszonyított aránya lesz döntő, ha pedig társasági részesedés, üzletrész, részvény az elővásárlási jog tárgya, akkor a társasági tagok részesedésének aránya lesz meghatározó. Ha nincs a jogosultak között összemérhető érdekeltség, vagy ennek mértéke nem állapítható meg, akkor a jogosultságukat azonosnak kell tekinteni.

A szerződésen alapuló elővásárlási jogok esetén a szerződés a Ptk-tól eltérő megoldást is kiköthet az elővásárlási jogok ütközése esetére.

Adójogban jártas ügyvédet keresünk!

Munkád adójogi fókuszú – elsősorban TAO-val kapcsolatos – lenne, de ha van egy kis polgári jogi vagy tranzakciós vénád, annak nagyon örülünk, hiszen hasznát fogod venni.

Az elővásárlási jog arányos gyakorlása esetén a jogosultak között közös tulajdon jön létre. Arra tekintettel azonban, hogy a Ptk. lehetőség szerint nem kívánja közös tulajdonba kényszeríteni a feleket, biztosítja a lehetőséget, hogy erre tekintettel a jogosultak visszavonják az elfogadó nyilatkozatukat. Ennek eredményeként csak azokkal fog létrejönni szerződés, akik hajlandóak tudomásul venni azt, hogy nem az eladott dolog teljességére gyakorolhatják jogukat. Ha az elővásárlásra jogosultak közül egyik sem hajlandó az eladott dolog részbeni megszerzésére, akkor lényegében egyik jogosult sem él az elővásárlási jogával, és a tulajdonos a dolgot eladhatja az eredeti ajánlatot tevő harmadik személynek.

Bírói gyakorlat

Az elővásárlási jog korábbi szabályozásának nem teljesen kielégítő voltát mutatja, hogy a szükségszerűen megjelenő eseti döntések mellett a Legfelsőbb Bíróság PK 9. számú állásfoglalása és az elővásárlási joggal kapcsolatos egyes jogértelmezési kérdésekről szóló 2/2009. (VI. 24.) PK véleménye is foglalkozott a jogintézmény egyes kérdéseivel. Az ezen állásfoglalásban, illetve véleményben megjelenő egyes tételek a Ptk. szövegében a norma szintjére emelkedtek, más tételeit a Ptk. eltérő rendelkezései tették meghaladottá. Viszont a Kúria 1/2014. PJE határozata mindkét iránymutatás bizonyos részeit a Ptk. rendelkezései mellett is fenntarthatónak, továbbra is irányadónak minősítette.

A Kúria szerint továbbra is irányadó elv az, hogy a tulajdonostárs és a vele együtt élő nem tulajdonos házastársa az elővásárlási jogot együtt is gyakorolhatják. Ugyanakkor a résztulajdonosnak olyan házastársát, aki nem tulajdonos, elővásárlási jog egyedül nem illeti meg. Ha pedig a kiskorú résztulajdonos az elővásárlási jogát gyakorolni nem kívánja, ehhez gyámhatósági hozzájárulás sem szükséges. Továbbra is hatályos rendelkezés szerint, ha a résztulajdonos az illetőségét tartási szerződéssel ruházza át, tulajdonostársait elővásárlási jog nem illeti meg. Ebből is egyértelműen látható, hogy az elővásárlási jog csak akkor érvényesülhet, ha a dolog tulajdonosa adásvétel jogcímén kívánja átruházni a dolgot.

Ha átruházás történik ugyan, de az átruházás nem adásvétel keretében zajlik, az elővásárlási jog nem érvényesülhet.

Ezt a tételt egyébként eseti döntésekben is érvényesítették a bíróságok. Amikor például a közös tulajdonban álló ingatlan tulajdonostársa a tulajdoni hányadát szövetkezeti üzletrészre cserélte, a bíróság arra a megállapításra jutott, hogy a többi tulajdonostárs nem gyakorolhat elővásárlási jogot (BH2004. 512.). Hasonlóképpen az elővásárlási joggal terhelt dolognak gazdasági társaságba való bevitele a dolog tulajdonjogának átruházását jelenti ugyan, de az átruházás jogcíme megint csak nem adásvétel, ezért elővásárlási jogot nem gyakorolhatnak azok, akiknek jogszabály vagy szerződés alapján a dologra nézve elővásárlási joguk áll fenn.

Vitatott kérdés, hogy a vegyes szerződésekkel átruházott, elővásárlási joggal terhelt dolog esetén lehet-e az elővásárlási jogot gyakorolni. Ismeretes olyan döntés, amely szerint a cserével vegyes adásvétel esetén, mivel az elővásárlási jog jogosultja a szerződés csereelemét nem tudná teljesíteni, ezért elővásárlási jogot nem gyakorolhat (BH2009. 362.). Viszont más döntésben arra a következtetésre jutott a bíróság, hogy ha bizonyítható, hogy a csereelem csak az elővásárlási jog kijátszása érdekében került a szerződésbe, akkor mégis lehetőség van az elővásárlási jog gyakorlására (EBH2010. 2133.).

Hasonló dilemmák merülnek fel akkor, ha az adásvételi szerződés több dolog átruházásáról szól, de közülük csak az egyik esetén áll fenn elővásárlási jog. Az esetjogban kialakult gyakorlat szerint, ha az elővásárlási joggal terhelt dolog oszthatatlan szolgáltatást képező dologösszesség részeként kerül átruházásra, akkor az elővásárlási jog jogosultja az egész dologösszességre gyakorolhatja elővásárlási jogát, tehát az olyan dolgokra is ki fog terjedni, amelyekre a jogosultat ilyen jog nem illette meg. Az elővásárlási joggal terhelt dologra külön csak akkor érvényesítheti jogát, ha ebben az eladóval meg tud egyezni vagy megegyezés hiányában is akkor, ha be tudja bizonyítani, hogy a dolognak dologösszesség részeként való átruházásával a tulajdonos joggal való visszaélést követ el.

Egy másik döntés értelmében, ha a különböző dolgokra vonatkozó ügyletek – az egy szerződésbe foglalás ellenére – elkülöníthetőek, tehát az elővásárlással terhelt dolog nem válik egy dologösszesség részévé, akkor az elővásárlási jog arra a szerződési tárgyra, amelyre a jogosultság kiterjed, önállóan gyakorolható (BH2004. 465.).

Ha azonban a dolog egy olyan jogi és gazdasági egység részeként kerül értékesítésre, amelynek más elemeire nem irányul elővásárlási jog, akkor a tulajdonosnak lehetősége van az egységes értékesítésre az elővásárlási jog ellenére is. A bírósági gyakorlat azonban ilyenkor is megköveteli, hogy az eladási szándékról és a kapott ajánlatról az eladó tájékoztassa a jogosultat, aki bírósághoz fordulhat annak megállapítását kérve, hogy az együttes értékesítésre visszaélésszerűen, az elővásárlási jog kijátszása érdekében kerül sor (EBH2010. 2226.).

Az eseti döntések az alábbi gyakorlatot mutatják: ha a leendő tulajdonos, akinek van ugyan kötelmi jogi jogcíme a tulajdoni hányad megszerzésére, de tulajdonjogának bejegyzése még nem történt meg, hanem csak a bejegyzés iránti kérelem jelenik meg az ingatlan-nyilvántartásban széljegy formájában, igényt tarthat ugyan arra, hogy az ajánlatot vele is közöljék, de ő maga elővásárlási jogot csak akkor gyakorolhat, ha az erre nyitva álló határidőn belül bejegyzett tulajdonossá válik. Ha ezt nem tudja megoldani, akkor a még bejegyzett korábbi tulajdonossal megállapodhat abban, hogy az előző tulajdonos gyakorolja az elővásárlási jogot (feltéve, hogy még rendelkezik jogképességgel, és az új tulajdonos nem öröklés címén kerülne bejegyzésre), majd az így megszerzett ingatlanhányadot átruházza a bejegyzésre váró új jogosultra. Önmagában az a körülmény ugyanis, hogy az elővásárlási jog jogosultja azért él a jogával, hogy az így megszerzett dolgot továbbadja, az elővásárlási jog gyakorlását nem teszi visszaélésszerűvé vagy jogsértővé.

Fentiek alapján is láthat, hogy a még oly közismert elővásárlási jog gyakorlása során is körültekintően szükséges eljárni.

Ecovis Hungary logo Az Üzlet & Jog rovat az Ecovis Hungary Legal és az Arsboni szakmai együttműködésében megjelenő állandó melléklet

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.