Az internet népe nevében

E cikk a Bird & Bird és az Arsboni által meghirdetett 2019. évi Cikkíró Pályázat keretében született.
Szerző: Karácsony Bálint

Interjú a szerzői jogi reformot megelőző, római városi bíróság ítélete meghozatalában közreműködő firenzei bíróval

2021. június 8-át mutat a naptár. Mario Autore a lépcsőt választotta a lift helyett, így jár mostanában dolgozni. A római városi bíróság (Tribunale di Roma) legtehetségesebbnek kikiáltott bírájaként izgatottan érkezett ma munkába a harmincnégy éves firenzei születésű fiatalember, hiszen interjút készít vele a helyi lap, aThe Italian Insider “In nome del popolo di internet”, azaz az internet népe nevében címmel. A téma az Európai Unió szerzői jogi reformot jelentő irányelve. A tagállamok általi átültetési határidő ugyanis nemrégiben járt le, így a kötelezően alkalmazandó előírások várható hatásának vizsgálata aktuálisabbá vált, mint valaha.

Mario közvetetten, ám tevékenyen működött közre az Európában a szerzői jogi jogsértésekért viselt felelősség témakörében úttörő Dailymotion ítélet (RG 24711-2012, 14757/2019) meghozatalában. Vélhetően Claudia Pedrellire, az ügyet vizsgáló tanács elnökasszonyára is hatott az ítélkezési gyakorlattal kapcsolatos egyeztetésen hangoztatott markáns és reformot sürgető szakmai álláspontja. E döntés volt ugyanis az, mely Európában az elsők között mondta ki a platformot felhasználó által feltöltött tartalom tekintetében a tárhelyszolgáltató közvetlen felelősségét. Mario másodfokú bírókénti kinevezésére vár, így a beszélgetés nagy hatással lehet a karrierjére.

Kezdjük az elején. Mától ténylegesen megszűnt az internet használatakor a véleménynyilvánítás szabadsága? A sokak által cenzúragépnek nevezett új szabályozás elfojtja majd a kreativitást Ön szerint?

A Digitális Egységes Piacra vonatkozó 2015-ös stratégia, az azt megelőző szakmai viták és az Európai Bizottság 2016-ban előterjesztett javaslata óta nyomon követtem és teljes mellszélességgel támogattam az online tér szerzői jogi rendelkezéseinek a javaslatban lefektetett irányú reformját. Szakmailag teljesen megalapozatlannak tartom a véleménynyilvánítás, illetve ezen belül a sajtó szabadságát féltők által hangoztatott félelmeket. A cenzúra egyedül a 17. cikkel kapcsolatban merülhet fel, azonban e tekintetben is távol áll a valóságtól a szóhasználat, ugyanis nem ideológiák mentén történő tartalom irányítás áll a szabályozás középpontjában, hanem a szerzői jogi oltalom alatt álló művek online védelme: a megfelelő és arányos tartalomfelismerő technológiák meghatározási (“azaz az előszűrés”), valamint a jogosultakkal való együttműködési kötelezettségének rögzítése.

A végleges szabályban nincsen kötelező előszűrési kötelezettség, azonban a jogosultaktól származó engedély hiányában felelősséggel tartoznak az online tartalommegosztó szolgáltatók, kivéve, ha három konjunktív feltételt teljesítve kimentik magukat.

Emellett a szintén viták kereszttüzében álló, sajtókiadványokra vonatkozó előírások nem terjednek ki a nonprofit szektorra és a magánszemélyek tevékenységére.

Akkor nem járt le a mémek és a GIF-ek kora?

Természetesen nem. A felhasználók továbbra is feltölthetnek olyan műveket online tartalommegosztón keresztül, melyek nem sértik a szerzői és szomszédos jogokat, továbbá amelyek idézésnek, kritikának, ismertetésnek, karikatúrának, paródiának vagy utánzatnak készülnek. Így a mémek, a Gif-ek szabadon megoszthatók.

Mi történik a kommentekkel? Jobb, ha már szerzői jogi szempontból is meggondoljuk, hogy miben és hogyan nyilvánítunk véleményt?

A reformot jelentő irányelv célja az uniós szerzői jogi keret korszerűsítése a technológiai fejlődés és a védelem alatt álló tartalom belső piacon belüli új terjesztési csatornáik figyelembevételével. Személyi hatálya ennek megfelelően elsődlegesen az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtókra irányul és nem érinti az egyéni felhasználók általi, magáncélú vagy nem kereskedelmi célú felhasználást. A kommentelés tehát épp ugyanannyira lesz szabad, mint az irányelv kötelező alkalmazását megelőzően.

Valóban csorbul a hírolvasási élmény az új jogi környezet által bevezetett változásoknak köszönhetően?

Egyértelműen nem a válasz. A hiperhivatkozások és a snippetek szabadon felhasználhatóak továbbra is. A snippet a védett cikkek egyes szavainak vagy nagyon rövid részlete, azaz a hosszabb tartalmat összefoglaló rövid szövegkivonatok a hiperhivatkozásokhoz társítva alkalmazhatóak úgy, ahogyan eddig. A Svensson és a BestWater ügy óta világos, hogy amennyiben nem céloz új nyilvánosságot a beágyazott tartalom, azaz az eredeti környezetében jeleníti meg a sajtókiadványt az online platform, úgy az nem sért szerzői jogot. Ezáltal biztosított a sajtókiadványok befektetésének megtérülése, hiszen a saját maga által létrehozott tartalomra mutat a hiperhivatkozás és nem romlik a felhasználói élmény sem.

Mekkora szerepe van az internet óriáscégei által kifejtett lobbitevékenységnek az új irányelvet ért, civil szervezeteket és tudós társaságokat is bevonóan megfogalmazott kritikákban?

Álláspontom szerint jelentős, hiszen a linkadónak csúfolt 15. és a cenzúrának titulált 17. cikkek mellett sajnálatos módon kevesebb szó esik az irányelv más cikkeiben (különösen a 18-22. cikkekben) szereplő pozitív változtatásokról, melyek éppen a felhasználók jogait bővítik. Ebben a témával foglalkozó releváns szakmai értekezleteken, konferenciákon teljes az egyetértés.

Nem segítette a teljes elfogadást a tagállamok felől érkező negatív fogadtatás sem. Németország az irányelv elfogadása mellett szavazott, azonban protokolláris nyilatkozatot fűzött ahhoz a “komoly aggodalomra okot adó” 17. cikk, azaz a tartalommegosztás algoritmus általi szűrésének elkerülése érdekében. Jogi kötőerővel nem bírt a sokak által szimbolikusnak tartott protokolláris nyilatkozat, azonban egyes hatástanulmányok szerint az befolyásolja az irányelv későbbi értelmezését.

Az internet gigászai által megfogalmazott kritikákat megtárgyaltuk. Térjünk ki a startupokra. Az új előírások ellehetetlenítik az új vállalkozások virágzását?

A startupok felelőssége arra korlátozódik, hogy a megfelelően indokolt értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul intézkedjenek az értesítés tárgyát képező művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények hozzáférhetetlenné tétele vagy ezen művek vagy más védelem alatt álló teljesítmények honlapjaikról történő eltávolítása érdekében. A startupok kiteljesedésének lehetősége és a szerzői jog védelme véleményem szerint kellő egyensúlyban van, hiszen a gyerekcipőben járó fogalmának hatálya alá olyan új online tartalommegosztó szolgáltatók tartoznak, melyek az Unióban kevesebb, mint 3 éve elérhetők a nyilvánosság számára, és amelyeknek a kiszámított éves forgalma nem éri el a 10 millió eurót.

Ha jól gondolom, akkor ez vezetett a Youtube által 2019 júliusában a tartalomszűrés manuálissá tételéhez?

Igen, a Youtube éppen a tartalomszűrés, a szerzői jogi művek jogszerűégének vizsgálata és az ún. helyesbítési jog egyszerűsítése érdekében vezette be a manuális szűrést, a felelősség hárítása, pontosabban másra tolása érdekében. E szisztéma lényege, hogy az állítólagos jogsértő tartalomra hivatkozó jogsértett félnek, azaz a jogtulajdonosnak időbélyeggel kell ellátnia a jogsértőnek vélt művet, így a jogsértést elkövetők számára megjelenik, hogy az interneten hol tűnt fel a szerzői jogot sértő tartalom. Ezáltal lehetőség nyílt a hamis bejelentések kiszűrésére, valamint a valós jogsértések által generált jogvita egyszerű lezárása. Véleményem szerint a rendszer kiválóan működik, többek között azért, mert az ismétlődően valótlan jogsértésre hivatkozók felhasználói fiókját blokkolják.

Meg kell jegyeznem ezzel kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság által a tagállamokkal együttműködve szervezett párbeszéd és a fentihez hasonló megoldások révén a tartalommegosztó szolgáltatók és a jogosultak közötti együttműködés meglátásom szerint jó, az irányelv tényleges céljának elérése irányába halad. A tagállamok által az irányelv átültetése érdekében alkotott jogszabályok elemzése folyamatban van. Olaszország ugyan nem szavazott az irányelv elfogadása mellett, azonban a jogharmonizáció álláspontom szerint megfelelőnek bizonyult, a hazai jog számára szabadon hagyott szabályozási területeket a nemzeti jog hagyományainak megfeleltető, mégis a reformot kielégítő törvény született.

Hogyan kapcsolódik össze a Dailymotion ítélet és az új szerzői jogi irányelv?

Az irányelv jogpolitikai indokai és az ítélet között egyértelműen azonosítható összefüggés az előremutató gondolkozás. Az ítélet kiszélesítette a jogi környezet által akkoriban szabott keretet és a jogalkotás gépezetének természetszerűleg lassú reakcióját igyekezett felgyorsítani.

Két évvel ezelőtt, az új irányelv 2019. áprilisi elfogadásakor érezhetően megmozdult valami az ítélkezési gyakorlatot illetően. A C-610/15 Ziggo, a C-442/19 Stichting Brein és a C-682/18 YouTube ügyek mind-mind a felhasználók által felöltött tartalomért harmadik személy, a tág értelemben vett információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó felelősségét állapították meg. Ahogyan az az irányelv alapkoncepciójában is szerepel: az online tartalommegosztó szolgáltatónak engedélyt kell szereznie a jogtulajdonostól, melynek ki kell terjednie a felhasználók által végzett nyilvánossághoz közvetítési cselekményekre is, ha a felhasználók nem kereskedelmi alapon járnak el, vagy ha tevékenységük nem termel jelentős bevételt. E rendelkezésből is egyértelmű, hogy az ilyen felhasználók általi, oltalmat élvező mű felhasználásakor a tartalommegosztó és a jogtulajdonos közötti megállapodás rendezi a mű felhasználását, kizárva, illetve háttérbe szorítva a felhasználó felelősségét, függetlenül a tartalom direkt, illetve indirekt befolyásolási lehetőségétől és attól, hogy tényleges monitorizási kötelezettsége sem a 2001-es irányelv, sem az új irányelv alapján nem volt a tartalommegosztó szolgáltatóknak.

Összegezve tehát, megfigyelhető volt az online szerzői jog területén a 2001-es irányelv alkalmazásának első tíz éve után egy, a reform hátteréül is szolgáló tartalmi összefüggés az ítéletek között, figyelemmel a technológia fejlődése által diktál ütemre és az internet népe által igényelt változásra. A Dailymotion ítélet tehát a régóta érlelődött, ám mégis újnak tekinthető hullámra ült fel.

A YouTube által alkotott rendszer járhat a tartalomszolgáltatók felelősség alóli mentesülésének tendenciájával?

Nem, pusztán megelőzi a jogvitákat és jól illeszkedik a tartalommegosztó szolgáltatók azon kötelezettségéhez, hogy hatékony és gyors panasztételi és jogorvoslati, emberi felülvizsgálatot is igénylő mechanizmust kellett bevezetniük a megosztott tartalmak szerzői jogi megfelelőségével kapcsolatban. Ennek lényege, hogy az oltalom alatt nem álló, vagy szabad felhasználás alá eső tartalmak megosztásának blokkolása ne fordulhasson elő, azonban legyen lehetősége a felhasználóknak az általuk feltöltött művek hozzáférhetetlenné tételére vagy eltávolítására. A peres és peren kívüli jogorvoslati rendszer mellett létező mechanizmus által a felhasználók rendezhetik feltöltött művek hozzáférhetetlenné tételével vagy eltávolításával kapcsolatos vitáikat.

Úgy vélem, hogy az internetes óriáscég szisztémája a felelősség alóli kibúvás helyett sokkal inkább a Dailymotion ítélet által is generált tendencia felismerését szolgálja.

Miben nyilvánul meg az elmondottakon túl az új irányelv által lefektetett reform?

Az online sajtókiadványok szerzői jogi védelme jelentőségteljesebb szerepet kapott az új irányelv alapján. Az oltalom nem minden internetes cikkre vonatkozik, kizárólag a gazdasági tevékenység keretében közzétett, szerkesztői felelősség és ellenőrzés mellett sajtókiadványokat közzé tevő szolgáltatók műveire. Ilyennek minősülnek a hírszolgáltatók vagy hírügynökségek által alkotott újságírói alkotások: napilapok, heti vagy havi általános vagy szakfolyóiratok, valamint internetes híroldalak. A védelem nem terjed ki a fenti feltételeket nélkülöző blogokra, az online enciklopédiákra, valamint a tudományos célú kiadványokra.

A sajtókiadványok online felhasználásának (többszörözés és nyilvánossághoz közvetítés) joga főszabály szerint a tagállami kiadókat illeti meg. A szerzők műveiket azonban a sajtókiadványtól függetlenül is hasznosíthatják, részesülve a kiadók cikkek után kapott bevételeiből. A 16. cikk szerinti méltányos díjazás követeléséhez való jog szerint, ha egy szerző valamely jogát kiadóra átruházta vagy arra felhasználási engedélyt adott, akkor ez jogalapot teremt a kiadónak is arra, hogy részesedjen a díjazásból. Ha pedig a szerzők és előadóművészek műveik felhasználása céljából kizárólagos jogaik gyakorlását másnak engedélyezik, szintén megfelelő és arányos díjazásra jogosultak (18. cikk).

Az online művekhez igazodó pozitív változás volt, hogy az eredeti húsz, majd öt év helyett a jogok csak a kiadvány kiadásának dátumát követő év január 1-jétől számított két év elteltével szűnnek meg.

Források, irodalomjegyzék