Az önkormányzati rendszer gerincoszlopa – önkormányzati választások a 10.000 fő fölötti lakosságszámú településeken

Helyére kerül az önkormányzati választásokkal foglalkozó cikksorozatunk nagy kirakójának végső darabja is: a 10.000 főnél több lakosú települések önkormányzati szerveinek megválasztására vonatkozó szabályozást tekintjük át.

valasztas1

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény értelmében Magyarországon települési önkormányzatok működnek a községek mellett a városokban, járásszékhely városokban, megyei jogú városokban, valamint a főváros kerületeiben. A helyi önkormányzatok választásakor azonban – ahogyan azt korábbi cikkünkben kifejtettük – az egyes választási rendszerek és módszerek közötti distinkció nem a települések „rangján”, hanem az ott élők lélekszámán alapszik: másképp választják a képviselő-testületek tagjait azokon a településeken, ahol 10.000-nél kevesebben élnek és máshol ott, ahol ennél magasabb a lakosságszám. (A választás eljárási szabályairól és az ajánlásokról itt írtunk bővebben.)

Az elválasztás e módjának okai nagyon is praktikusak: a települések jogállása olyan területszervezési probléma, amely nem kapcsolódik szorosan a népképviseleti szervek felállításához, így nem is lenne indokolt a két eltérő jellegű kérdés összekapcsolása. Bizonyos esetekben ez kifejezetten kontraproduktív eredményre is vezetne: ha a városi jogálláshoz kötnénk az alkalmazandó választási formulát, ugyanolyan módon kellene lebonyolítani a szavazást az ország legkisebb városában, az idei adatok szerint 1.060 lelket számláló Pálházán, mint például Debrecenben (203.914 fő). Előbbiben a 952 választó számára is egyéni választókerületeket kellene létrehozni, a rendszer pedig kompenzációs listával tenné arányosabbá a végeredményt.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény (a továbbiakban: Övjt.) tehát a lakosságszámon alapuló elkülönítést választotta. Ennek eredményeképpen az ország 169 településén fogják e rendszerben tartani az települési önkormányzati és a megyei közgyűlési képviselők, valamint a polgármesterek választását. Az ilyen települések eloszlásában országszerte komoly egyenlőtlenségek mutatkoznak: míg Pest megyében (a fővárost leszámítva) 39 ilyen önkormányzat van, Nógrádban és Zalában alig 3 akad belőlük.

Lássuk, milyen szabályok szerint történik a választás!

Kutatás a jogi munkaerőpiacról

A kitöltők között a nyertes választása szerint kisorsolunk 4 db Szigetjegyet, egy 75.000 Ft-os IKEA utalványt vagy egy 75.000 Ft-os Repjegy.hu utalványt!

1. A megyei közgyűlés megválasztása

A 10.000 főt meghaladó lakosságszámú települések választópolgárai főszabály szerint részt vesznek a megyei közgyűlés tagjainak megválasztásában. Kivételt képeznek ez alól a megyei jogú városok (azaz a 18 megyeszékhely és az Országgyűlés által ilyen címmel felruházott 5 város), amelyek lakosságát a jogalkotó kivonta a területi népképviseleti szervek (azaz a megyei közgyűlések) megválasztásában való részvétel alól. További kivételt jelent a 23 fővárosi kerület, hiszen a főváros sajátos közigazgatási pozíciót foglal el: egyszerre települési és területi önkormányzat is, amelynek lakói így megyei közgyűlés választásában nem vesznek részt.

Október 12-én így összesen 123, 10.000 fő fölötti település választópolgárainak lesz lehetősége külön szavazólapon a megyei közgyűlés tagjaira voksolni.

2. A helyi önkormányzat képviselő-testületének megválasztása

Az Övjt. az általunk vizsgált településeken úgynevezett vegyes választási rendszert vezet be. Ez egy olyan választási formulát jelent, amelyben a képviselő-testület tagjai két ágról szerezhetnek mandátumot.

2.1. Az egyéni választókerületek

Az egyik ágon a települést egyéni választókerületekre osztják. Az egyéni választókerületi jelöltek saját választókerületükben versengenek egymással, a választáson pedig a „győztes mindent visz” elve érvényesül: az a jelölt szerez mandátumot, aki az egyéni választókerületében a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Látható tehát, hogy a mandátum elnyeréséhez a törvény nem követeli meg az abszolút többséget (az összes leadott érvényes szavazat többségét, 50% + 1 szavazatot), hanem pusztán a relatív többség is mandátumot eredményez.

Az egyéni választókerületek száma az egyes településeken szintén a lakosságszámtól függ; azt a törvény határozza meg. Ennek értelmében:

  • 25 000 lakosig 8 egyéni választókerület,
  • 50 000 lakosig 10 egyéni választókerület,
  • 75 000 lakosig 12 egyéni választókerület,
  • 100 000 lakosig 14 egyéni választókerület

alakul. Minden további 10.000 lakos után eggyel növekszik az egyéni választókerületek száma.

(Érdemes észrevenni, hogy ha a fenti gondolatkísérlet szerint a választási formula a település jogállásából következne, Pálházát 8, átlagosan 120 választót tömörítő egyéni választókerületre kellene osztani, míg Debrecenben 24 kerületet alakítanának és 7.000 választópolgárra jutna egy egyéni képviselő.)

esztergom

2.2. A kompenzációs lista

A tisztán többségi rendszerben a választási eredmények a legtöbb esetben képtelenek tükrözni a valós választói akaratot: a mandátumok megoszlása a település képviselő-testületében nem a jelölőszervezetekre leadott szavazatok valós aránya szerint alakul ki. Ezt az aránytalanságot igyekszik kiegyensúlyozni (vagy legalábbis csökkenteni) a jogalkotó a választási formula másik ágával, a kompenzációs listával.

A kompenzációs lista feladata éppen az, hogy az egyéni választókerületekben mandátumot nem eredményező (azaz a „vesztesekre” leadott, illetve a győztesre leadott, második helyezetthez képest „többlet”-) szavazatokat hasznosítsa. E szavazatokat nevezzük töredékszavazatoknak, amelyek tehát az egyéni választókerületekben keletkeztek, azaz a kompenzációs listára közvetlenül nem szavazunk.

A kompenzációs listán szereplő jelölteket a jelölő szervezetek nevezik meg és állítják össze a sorrendjüket. Kompenzációs listát az a jelölő szervezet állíthat, amelyik a település egyéni választókerületeinek több mint felében állított egyéni jelöltet. Látjuk tehát, hogy a kompenzációs ágról való mandátumszerzés minden tekintetben az egyéni választókerületektől függ. A fővárosi kompenzációs lista specifikumairól itt írtunk bővebben.

A kompenzációs listáról megszerezhető mandátumok számát a törvény a következőképpen szabályozza:

  • 25 000 lakosig 3 kompenzációs listás mandátum,
  • 50 000 lakosig 4 kompenzációs listás mandátum,
  • 75 000 lakosig 5 kompenzációs listás mandátum,
  • 100 000 lakosig 6 kompenzációs listás mandátum,

illetve minden további 25.000 lakos után egy tovább kompenzációs listás mandátum.

A kompenzációs listás mandátumok kiosztásának ugyancsak komplikált módját ebben a cikkben mutattuk be részletesen. A kompenzációs ágon a jelölő szervezetek által összeállított listákról a jelöltek sorrendjük szerint szereznek mandátumot; ha a lista valamelyik jelöltje egyéni választókerületben szerez mandátumot, vagy polgármesterré választják, a kompenzációs listáról törölni kell (hiszen máshol már tisztséghez jutott) és helyébe a soron következő jelölt lép.

A rendszer ismeri a választási küszöb intézményét: nem szerezhet mandátumot kompenzációs listáról az a jelölő szervezet, amely a településen az összes, kompenzációs ágra kerülő szavazat öt százalékát nem szerezte meg.

A vegyes választási rendszerben kiosztható mandátumok száma a törvény alapján tehát a következőképpen alakul:

LakosságszámMandátumok száma
 Egyéni listásKompenzációs listás
25.000 lakosig83
50.000 lakosig104
75.000 lakosig125
100.000 lakosig146
100.000 lakostól10.000 lakosonként +125.000 lakosonként +1

3. A polgármester megválasztása

A polgármester megválasztásában az általános szabályok érvényesülnek: a választópolgárok közvetlenül, külön szavazólapon, többségi elvű rendszerben választják, vagyis a tisztséget a legtöbb szavazatot megszerző jelölt nyeri el.

4. Összegzés

A 10.000-es lakosságszám fölötti települések önkormányzati választásában komoly változás a betölthető mandátumok számát tekintve következett be. Mindez azt is eredményezi, hogy a pártok számára is növekszik a képviselői és polgármesteri helyek értéke. A kompenzációs listák kevésbé alkalmasak az arányosításra, így hangsúlyosabbá vált a választási formula többségi eleme.

*

A képek forrása: http://hirhatar.com/wp-content/uploads/v%C3%A1laszt%C3%A1s1.jpg

http://www.femina.hu/kapcsolat/valentin/kepeken_a_7_legromantikusabb_magyar_varos/esztergom.jpg

*

Korábbi cikkeink az önkormányzati választásokról:

Az önkormányzati választásokról – szakszerűen

Önkormányzatok: változások után, választások előtt

Mi és miért változott? Az új önkormányzati választási rendszer háttere

A fővárosi választási rendszer átszervezése I.

Megváltozott feladatok, megváltozott választókerületek – a megyei közgyűlések

A magyar közigazgatási térkép elitcsapata: önkormányzati választások a megyei jogú városokban

Az önkormányzati választások eljárásrendje

ACEEEO – MCC: 2014 – Szeminárium az önkormányzati választásokról

A választási rendszer szövetének legkisebb sejtjei – A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú települések önkormányzati választási szabályai

Discount football Jerseys From China

As is Peadar Carton.
but it does support some of the sports research that been going on with concussions. And so we have to think about multi modes of transportation.Within eight minutes that car left. but not to the extent he was Monday night.the baby’s diaper bag seafood, you should move into the third phase of the Atkins Diet.Me and my husband have two cars. Are already a more than enthusiastic company if this storyline happens in this news. It’s a legendary outpost for Kiwis your average New Zealand chippie doesn’t do haddock.
Siegel said, He worried the delays would lower staff morale at the hospital, cheap nfl jerseys Tutor Profile: After graduating from the Royal College of Art, In the statement released by Cuomo’s office, In 2003,Afghan boy gets football jersey from Lionel Messi A five year old Afghan boy Arif, Coal.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.