Az új gyülekezési törvény következményei – tüntetési kisokos

Lehet-e tüntetni Orbán Viktor háza előtt?

Meglehetősen nagy vihart kavart az elmúlt hetekben az október 1-jével hatályba lépett új gyülekezési törvény, amely néhány jelentős változást hozhat a tüntetések kapcsán. A törvényt már előzetesen is számtalan kritika érte, többek között azért, mert sok esetben elég homályosan fogalmaz. Most igyekszünk összeszedni a főbb tudnivalókat, amelyekre érdemes odafigyelni, akár tüntetést szervezünk, akár résztvevőként kívánunk rajta részt venni – akár megzavarni igyekszünk egyet.

Az 1989-es szabályozást felváltó új törvényre hamar megérkeztek az első reakciók: a Momentum például flashmob jellegű tüntetést szervezett Orbán Viktor Cinege utcai háza elé a hatályba lépést megelőző éjjel – ugyanis mostantól a magánszféra védelmére hivatkozva többek között politikusok háza előtt sem lehet tüntetni -, a TASZ pedig már ki is tűzte október 15-re a Megafon névre keresztelt eseménysorozatuk következő állomását, amelyen az új törvény kapcsán lesz egy izgalmasnak ígérkező kerekasztal-beszélgetés.

Bár a törvény még nagyon friss, rá hivatkozva máris betiltottak egy – nem is akármilyen – demonstrációt: a DK hiába jelentette be időben az Orbán-Erdogan találkozó elleni, az MTA székháza elé szervezett tüntetését, arra a rendőrség nem adott engedélyt, mondván „nemzetközileg védett személy érkezik”. Érdekes, hogy ugyanakkor néhány méterrel odébb mégis engedélyeztek egy demonstrációt: egy Erdogan melletti szimpátiatüntetést.

Na de lássuk is, hogy milyen főbb változások történtek, mire érdemes odafigyelnünk!

Bejelentési kötelezettség, határidők

Fontos változás a korábbiakhoz képest, hogy míg eddig elég volt a rendezvény előtt három nappal bejelenteni a tüntetést, mostantól már meghirdetni sem lehet a rendezvényt (tehát még egy Facebook-eseményt sem lehet létrehozni), amíg azt be nem jelentettük a rendőrségnek – egyébként szabálysértést követünk el.

A bejelentésre a meghirdetés előtt legalább 48 órával, és maximum 3 hónappal kell, hogy sor kerüljön.

A bejelentési kötelezettség szerencsére enged egy kivételt is: az olyan tüntetést, amely közéleti kérdésre sürgősen reagál, mintegy válaszként, és magától jön létre, nem kell bejelenteni. Ide tartozhatnak például azok az esetek, amikor egy politikus közfelháborodást kiváltó nyilatkozatot tesz, és úgy érezzük, hogy azon nyomban hangot kell adnunk elégedetlenségünknek.

Szervezők megnevezése

Újabb jelentős módosítás az is, hogy ezentúl fel kell tüntetni a szervező nevét (aki mostantól akár jogi személy is lehet).

Ehhez kapcsolódik kártérítési felelősség is: ha a tüntetésen károkozás történik, a régi törvénnyel egyező módon főszabály szerint a károkozó és a szervező együtt felel, ám ezentúl a szervező nevének feltüntetése miatt a gyakorlatban könnyebben lehet érvényesíteni majd a kártérítési felelősséget, amely a korábbiakban gyakran problémákba ütközött.

Tüntetések betiltása

Számtalan kritika érte az új törvényt azzal kapcsolatban is, hogy indokolatlanul nagy mozgásteret biztosít a rendőrségnek a tüntetések betiltására.

Valóban, mostantól a rendőrség viszonylag szabad kezet kap annak kapcsán, hogy mely tüntetést tiltja be, vagy köti bizonyos feltételekhez.

Ennek vizsgálatakor hivatkozhatnak arra, hogy a gyűlés a közrendet vagy közbiztonságot közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, illetve mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár. A szabályozás elsősorban a kisebb megmozdulások, kezdő szervezők számára jelenthet akadályokat, ugyanis a rendőrség előírhat olyan feltételeket, amelyek megnehezíthetik a gyűlések lebonyolítását (például ha a technikai eszközök nem adottak, és ezek beszerzésére nincs megfelelő anyagi forrás, ami könnyedén előfordulhat akár a diáktüntetések esetén). Meglepő fordulat lehet ennek kapcsán, hogy egyébként ugyanakkor a jogszabály nagyobb átláthatóságot is biztosít: a tiltó határozatok ugyanis – elvileg – nyilvánosak lesznek, így láthatjuk, hogy melyik rendezvényeket tiltották be.

A Büntető Törvénykönyv is változik

Ugyancsak változik a Btk. is az új törvényhez kapcsolódóan: aki tüntetést akadályoz vagy ellehetetlenít, 1 évig terjedő szabadságvesztéssel, aki pedig a szervezőnek/rendezőnek ellenszegül, 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ennek kapcsán felvetődhet azonban az a kérdés, hogy vajon ez megnyitja-e egyúttal annak a lehetőségét is, hogy például egy egyszerű kifütyülésért, vagy egyéb bagatell akadályozásért valakit szabadságvesztésre ítéljenek?

Visszaélés a gyülekezési joggal

A Btk.-hoz hasonlóan szintén módosított szabálysértési törvény alapján visszaél a gyülekezési joggal, aki:

  • nem közterületre, az ingatlantulajdonos hozzájárulása nélkül szervez gyűlést
  • szervezőként megakadályozza a rendőrség jelenlétét
  • megtiltott gyűlésen részt vesz
  • újságírókat kizár tüntetésről
  • szervezőként nem hozza nyilvánosságra a nevét
  • bejelentés nélkül szervez gyűlést

Semmitmondó indokolás, alapjogok ütközése

Mi lehet az oka annak, hogy ilyen mértékű felzúdulást váltott ki az új gyülekezési törvény? Nos, vélhetően többek között az is, hogy az új szabályozással bizonyos alapjogok is összeütközésbe kerülnek, mely „küzdelemből” pedig – a törvény alapján – a magánszféra védelme kerül ki győztesként, „lenyomva” a véleménynyilvánítás szabadságát és a gyülekezési jog gyakorlását.

Ezáltal lényegében azt mondja ki, hogy a magánszféra fokozottan védendő, magasabb szintű alapjog, mint a véleményszabadság.

Arra azonban, hogy ezt miért gondolja így a jogalkotó, nem kapunk egyértelmű választ: az indokolás lényegében csak arra hivatkozik, hogy „az otthon nyugalma a fáradt emberek utolsó mentsvára, az a tér, ahova az emberek visszahúzódhatnak a mindennapi nyüzsgés elől”.

Az új szabályozás értelmében tehát még nagyobb védelmet élvezhetnek a politikusok, immáron egyre teljesebb és számukra kényelmesebb elszigeteltségben.

Készült G. Szabó Dániel korábbi cikke alapján.

A cikk megírásához az Arsboni a Jogtár adatbázisát használta.

Irodalomjegyzék

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1800055.TV&timeshift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT

https://www.alon.hu/orszagos-hirek/2018/09/oktober-1-jevel-eletbe-lep-az-uj-gyulekezesi-torveny-amely-az-1989-es-jogszabalyt-valtja-fel

http://www.parlament.hu/irom41/00707/00707.pdf

https://index.hu/belfold/2018/05/30/gyulekezesi_jog_alaptorveny_modositasa/

https://index.hu/belfold/2018/10/01/egy_utolsot_tuntettek_orban_viktor_haza_elott_hatalyban_az_uj_gyulekezesi_torveny/

https://nepszava.hu/3011059_betiltottak-az-orban-erdogan-talalkozo-elleni-dk-s-tuntetest

https://168ora.hu/itthon/fel-budapestet-lezarjak-orban-viktor-baratja-miatt-aki-alig-akarja-elengedni-a-miniszterelnokot-157035

https://444.hu/2018/10/09/gyurcsanyeknak-megtiltottak-hogy-az-mta-elott-tiltakozzanak-de-az-belefert-hogy-tobb-tucat-torok-szimpatiatuntetest-tartson-erdogan-mellett

http://www.blikk.hu/aktualis/politika/orban-haza-elott-tuntetett-a-momentum-az-uj-gyulekezesi-torveny-ellen/exbdm6y

Gyakornoki Programunk támogatói:

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.