Az üzletrész átruházásának esetei

Az e-jogászközgazdász rovat soron következő cikkét vendégszerzőnk dr. Szaller Alexandra egyéni ügyvéd készítette az üzletrész átruházásának eseteit vizsgálva. Mindig örömmel tölt el, hogy az Arsboni lehetőséget biztosít arra, hogy egy-egy területet részletesebben is megvizsgálhassunk és bemutathassunk a követőinknek. A rovat ezen irányú célja egy-egy érdekes intézményen való közös gondolkodás, illetve annak interdiszciplináris megközelítését igyekszik elősegíteni. Ügyvédnő jelen esetben feldolgozta az üzletrész átruházásának jogi vonatkozásait, megalapozva így ennek a témának az adójogi és számviteli vizsgálatát a későbbiekben. Köszönjük a munkáját!

Az üzleti életben az egyik leggyakoribb társasági forma a korlátolt felelősségű társaság, azaz a kft. Jelen írásomban a korlátolt felelősségű társaság vonatkozásában az üzletrész átruházással – azon belül is részletesen az adásvétellel – fogok foglalkozni.

Az üzletrész

Első körben szükségesnek tartom tisztázni, hogy mit és értünk üzletrész alatt. Az üzletrész fogalmát a Ptk. 3:164. § (1) bekezdése határozza meg, amely alapján

 

az üzletrész nem más, mint törzsbetéthez kapcsolódó tagsági jogok és kötelezettségek összessége, tehát az üzletrész a kft. tagjait megillető jogok és kötelezettségek együttesét jelenti.

A jogok és kötelezettségek együttesén azt kell értenünk, hogy az adott üzletrészhez tartozó jogok egy része a többi jogosultság vagy kötelezettség nélkül nem ruházhatóak át, ezeket minden esetben egységként kell kezelni. Az üzletrészről a társaság cégbejegyzését követően beszélhetünk, ez nem jelenti azt, hogy a még nem létező, jövőben létrejövő üzletrész ne lehetne szerződés tárgya, ilyen esetben azonban a teljesítés kizárólag a társaság cégbejegyzését követően történhet meg.

Az üzletrész megszerzése többféle módon is lehetséges ilyen pl.: a kft. alapítása, törzstőkeemelés, öröklés vagy üzletrész átruházás. Az üzletrész átruházó szerződést mindenképpen írásba kell foglalni. Az üzletrész átruházó szerződés kötelemi viszonyt az átruházó és a megszerző között hoz létre, azonban a célzott joghatások jelentős része a társaságnál állnak be. A társasági szerződés módosítását az üzletrész átruházása nem igényli, azonban álláspontom szerint célszerű a változásbejegyzésekor a társasági szerződést is hatályosítani.

A bejelentési kötelezettség

Az üzletrész megszerzésétől számított 8 napon belül a megszerzőnek kötelezettsége a jogosultak személyében történő változást és annak időpontját a tagjegyzékbe történő bejegyzés céljából bejelentenie a társaságnak. A bejelentést közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell foglalni. A bejelentésnek kötelező minimumként kell tartalmaznia a szerzés tényét, valamint az új tagnak azon kijelentését, hogy a társasági szerződést magára nézve kötelezőnek ismeri el. A bejelentéshez mellékelni kell az üzletrész átruházó szerződést. A bejelentésre nyitva álló határidőnek nincsen jogvesztő jellege, azonban az új tag a bejelentésig nem tudja gyakorolni a tagsági jogait a társasággal szemben, tehát a tagváltozás a társasággal szemben a bejelentéssel válik hatályossá.

Ellenérték fejében történő vagy ingyenes átruházás?

Az üzletrész átruházása esetén az átruházó tagsági jogviszonyából eredő jogai és kötelezettségei az üzletrészt szerző félre szállnak át. Az üzletrész átruházásánál elsőkörben meg kell különböztetnünk, hogy az átruházás ellenérték fejében történik-e vagy sem. Amennyiben az üzletrész átruházása ellenérték fejében történik, akkor adásvételről beszélünk, ha az üzletrész átruházására ingyenesen kerül sor, akkor pedig ajándékozásról van szó. A korlátolt felelősségű társaság üzletrészét megszerezhetik a társaság tagjai, a társaság saját maga, illetve új tagok is. Az üzletrész átruházáson belül meg kell különböztetnünk azt az esetet, amikor a társaság tagjai között történik az átruházás, illetve amikor a kívülálló személyre ruházzák át az üzletrészt, valamint amikor maga társaság szerzi meg a saját üzletrészét.

Az üzletrész névértéken aluli és felüli megszerzése

Az üzletrész vonatkozásában fontosnak tartom, hogy beszéljünk a névértékről. Az üzletrész

névértéke nem más, mint az az érték, amelyet a társaság tagjai a cég alapításakor a társaság rendelkezésére bocsátanak.

Például egy 3.000.000,- Ft törzstőkével rendelkező társaság esetében, ha van három tag, akik fejenként 1.000.000,- Ft összeget bocsátottak a társaság rendelkezésére az alapításkor, akkor egy tag 1.000.000,- Ft névértékű üzletrésszel fog rendelkezni.

Általánosságban elmondható, néhány speciális esetet kivéve,  hogy  az üzletrész névértéke nem változik, azonban ez nem jelenti azt, hogy az üzletrész átruházás során kizárólag az üzletrész névértékén lehet megszerezni az üzletrészt, hiszen az üzletrészre a társaság illetve a világ gazdasági és piaci tényezői, viszonyai hatással vannak, így előfordulhat olyan helyzet is, hogy egy 1.000.000,- Ft névértékű üzletrész vételára az üzletrész átruházása során magasabb összegben pl.: 10.000.000,- Ft-ban kerül meghatározásra a felek által, ilyen esetben az üzletrészt névértéken felüli megszerzéséről beszélünk. Előfordulhat azonban a másik véglet is, amikor egy 1.000.000,- Ft névértékű üzletrész vételára az üzletrész átruházása során alacsonyabb összegben pl.:100.000,- Ft-ban kerül meghatározásra, ilyen esetben az üzletrészt névértéken aluli megszerzéséről beszélünk.

Az üzletrész tagok közötti átruházása

A Ptk. 3:166. §-a rendelkezik a tagok közötti üzletrész átruházásról. Fontos hangsúlyozni, hogy a társaság tagjai között az üzletrész szabadon átruházható. A társaság tagjai között történő üzletrész átruházásnak a Ptk. fent hivatkozott szakászában rögzítettekkel ellentétben mégis lehet egy korlátja. Ilyen korlát lehet, ha a tagok megállapodnak abban, hogy egyes tagok számára elővásárlási jogot biztosítanak arra az esetre, ha valamelyik tag az üzletrésztét pénzszolgáltatás ellenében – azaz adásvétel keretében – kívánja átruházni.

A tagok közötti átruházással a társaságba új tag nem kerül, hiszen az ilyen fajta üzletrész átruházás a már meglévő tagok között történik, így a társasági tagi szerkezetét nem, viszont a társaságban kialakult erőviszonyokat felboríthatja, megváltoztathatja a tagok közötti üzletrész átruházása. Az üzletrész tagok közötti átruházása a hitelezők helyzetét nem befolyásolja, mivel számukra teljesen közömbös a tag személye, hiszen a tagok nem tartoznak helytállási kötelezettséggel a társaság tartozásaiért. A társaság tagjainak a szempontjából azonban nem elhanyagolható, hogy az átruházás révén ki válik a társaság tagjává, így kivel kell a jövőben a társasági jogviszonyokban, a társaságot érintő kérdésekben döntést hozniuk, együttműködniük.

Az üzletrész kívülálló személyre történő átruházása

A Ptk. 3:167. §-a szabályozza az üzletrész kívülálló személyre történő átruházását. A törvény ebben az esetben már szigorúbb feltételeket határoz meg az üzletrész átruházásához. Az egyik legfontosabb feltétel, hogy

az üzletrészt kívülálló személyre kizárólag, akkor lehet átruházni, ha az átruházó tag a törzsbetétjének a teljes mértékét már szolgáltatta.

Ezen rendelkezés alól egy kivételt fogalmaz meg a törvény, mégpedig, ha az üzletrész átruházására azért kerül sor, mert a tag vagyoni hozzájárulás/pótbefizetés teljesítését elmulasztja vagy a tag tagsági jogviszonya kizárás miatt szűnik meg. A pénzszolgáltatás ellenében kívülálló személy részére történő üzletrész átruházás – azaz adásvétel – kapcsán a Ptk. elővásárlási jogot biztosít a törvény által meghatározott személyek részére az ott megjelölt sorrendben.

Elővásárlási jog az üzletrész kívülálló személyre történő átruházása esetén

Elővásárlási joggal rendelkezik a társaság többi tagja, ezt követően maga a társaság, majd a társaság által kijelölt személy, ha ezen személyek nem élnek az elővásárlási jogukkal, akkor a kívülálló személy pénzszolgáltatás ellenében – amennyiben az összes többi feltétel is adott – megszerezheti a társaság üzletrészét. Az elővásárlási jogról a társaság tagja, illetve a társaság vagy társaság által kijelölt harmadik személy esetében a társaság taggyűlése dönt. Ha tag pénzszolgáltatás ellenében kívánja átruházni az üzletrészét kívülálló személyre,

a törvény biztosítja a lehetőséget, hogy a nemkívánatos kívülálló személyek bekerülését a társaságba a tagok megakadályozzák, melynek jogi eszköze az elővásárlási jog.

Ez az elővásárlási jog szigorúan kizárólag az üzletrész pénzellenérték fejében történő visszterhes átruházásakor – azaz adásvételkor – érvényesül, míg ingyenes átruházás – azaz ajándék – esetében szóba se jöhet, és visszterhes átruházáskor sem gyakorolható a jogosultság, ha az ellenérték nem pénz. Fontos hangsúlyozni, hogy az elővásárlási jog nem gyakorolható akkor, ha az átruházásra valamilyen jogszabályon alapuló igény kielégítéseként kerül sor (1999/1. Választottbírósági határozat). A törvény által biztosított elővásárlási jog meghatározott személyi kör érdekeit hivatott védeni, ha más gyakorolná ezt a jogot, akkor ennek a funkciónak nem tud eleget tenni, ezért az elővásárlási jog átruházása semmis.

A tag cseréje a hitelezők érdekeit nem érinti abban az esetben, ha a tagok már teljesítették a társasággal szemben vállalt vagyoni hozzájárulásaikat, hiszen a hitelező kizárólag a társasági vagyonnal szemben érvényesítheti az igényét, így a hitelező számára közömbös, hogy kik a társaság tagjai, hiszen azokkal szemben úgysem léphet fel hitelezői igényével.

Más a helyzet azonban akkor, ha a tagoknak még vagyoni hozzájárulási kötelezettséget még nem teljesítették, hiszen ilyenkor a tag személyében bekövetkező változás számos kockázatot rejt magában az új taggal kapcsolatban, illetve a tagi kötelezettség teljesítését érintően pl.: egy teljesítőképes tag helyett egy kevésbé teljesítőképes új tag kerül be a társaságba, és a hátralékos vagyoni hozzájárulást is neki kell teljesítenie, akkor a hitelezőnek a társasági vagyonnal kapcsolatos kockázata növekedne, ami viszont nem lenne elfogadható.

A tagcserével ugyan a tagok közötti belső tulajdonosi arányok nem változnak meg, viszont az új tag személyében rejlő kockázatok, együttműködés teljesen új körülményeket teremt, így a törvény a megmaradó tagoknak egy fajta védekezési lehetőséget biztosít az elővásárlási joggal.

A saját üzletrész megszerzése

A Ptk. 3:174. §-a rendelkezik a saját üzletrész megszerzéséről, azaz arról az esetről, amikor a társaság saját maga szerzi meg az üzletrészét. A törvény az üzletrész átruházás kapcsán ezen esetben határozza meg a legszigorúbb feltételeket, amelyek megléte esetén kerülhet csak sor arra, hogy a társaság a saját üzletrészét megszerezze. A társaság átruházás keretében a saját üzletrészét a taggyűlés határozata alapján szerezheti meg.

A társaság ellenérték fejében a saját üzletrészét a törzstőkén felüli vagyona terhére szerezheti meg.

Abban az esetben, ha a társaság osztalék fizetésről sem határozhat, úgy a társaság ellenérték fejében nem szerezheti meg a saját üzletrészét. Az ellenérték fejében történő saját üzletrész megszerzésekor az üzletrész átruházáshoz mindenképpen szükséges egy 6 hónapnál nem régebbi éves beszámoló vagy közbenső mérleg. Saját üzletrész megszerzésére akkor kerülhet sor, ha a törzsbetétet már teljes mértékben szolgáltatták. Hangsúlyozandó, hogy a társaság saját üzletrészei alapjául szolgáló törzsbetétek összege nem haladhatja meg a törzstőke 50%-át.

Az előző két esetkörben az üzletrész átruházás kapcsán az üzletrészt megszerző tagok tagsági jogokat gyakorolnak, azonban, ha a társaság maga szerzi meg az üzletrészét, akkor nem gyakorolhat tagsági jogokat, a társaságot a határozatképességnél figyelmen kívül kell hagyni és osztalék sem illeti meg. Abban az esetben, ha a társaságban felosztható nyereség keletkezik, arra maga a társaság, mint üzletrész-tulajdonos nem tarthat igényt, így a nyereséget a többi tag között lehet felosztani.

Természetesen lehetőség van arra, hogy a szavazásra jogosult tagok úgy döntsenek, hogy a felosztható nyereség egy részét nem osztják fel, hanem azt a társaság eredménytartalékában helyezik. A társaság saját magának osztalékot nem fizethet. A törvény korlátként határozza meg, hogy ellenérték fejében megszerzett saját üzletrészt a vásárlástól számított 1 éven belül köteles a társaság elidegeníteni, a tagok részére térítés nélkül átadni vagy a törzstőke leszállítás szabályainak megfelelően az üzletrészt bevonni.

A cikk dr. Hancz Patrik Arsbonin indult rovatának kilencedik része. Az eddigieket itt találod.

Források

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.