De nem Johnson és még nem is Becker. Hanem az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/843 irányelvvel módosított (EU) 2015/849 irányelvben (továbbiakban: Irányelv) meghatározott új informatikai fejlesztése, amely fokozatosan összekapcsolja az összes uniós tagállam, valamint Izland, Liechtenstein és Norvégia tényleges cégtulajdonosainak nyilvántartását.
A mozaikszó választás (BORIS), amely némi iróniát is tartalmaz, nem a legszerencsésebb. Nem kifejezetten a brit kormányfő, (Boris Johnson) és nem is az egykori teniszcsillag (Boris Becker) irányába történő áthallás miatt. Sokkal inkább a brüsszeli székhelyű, a világ számos pontján kirendeltséget üzemeltető Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatósága munkájának köszönhetően, amelynek határon átnyúló, szeizmikus és árvízi kockázatok kezelésére szolgáló projektjét ugyancsak BORIS mozaikszó alatt ismerheti a tudományos világ. Bízzunk benne, hogy BORIS fejlesztéseit nem fogja elpusztítani sem egy árvíz, sem pedig egy földrengés. Ugyanis BORIS üdvözlendő változásokat hozhat magával, amelyet érdemes egy kicsit közelebbről is megvizsgálni!
A gazdasági és társadalmi élet szereplői tulajdoni viszonyainak átláthatóvá tétele, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés hatékonyságának elősegítése érdekében az Országgyűlés 2021-ben elfogadta a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvényt, amely – többek között – megteremtette a tényleges tulajdonosi nyilvántartás alapjait. A jogszabály tartalmi részeit már több alkalommal is elemezték, ezért én most ennek inkább a gyakorlati jelentőségét szeretném bemutatni.
Magyarországon a jogszabály által érintett nyilvántartások (cégnyilvántartás, civil szervezetek nyilvántartása) jelenleg nem tartalmazzák a tényleges tulajdonosi adatokat. A nyilvántartások természetesen rendelkeznek azon alapvető információkkal, amelyek a társaságok működési vagyonára (pl.: jegyzett tőke), vagy a képviseleti és tagi jogosultsággal rendelkező személyekre vonatkoznak, ugyanakkor a társaság mögött döntő befolyással rendelkező személyekre vonatkozóan (akik közvetve a szavazati jogok vagy tulajdoni hányad legalább 25%-ával rendelkeznek, vagy egyéb módon tényleges irányításuk vagy ellenőrzésük alatt tartják a céget) nem bírnak releváns adatokkal.
Az információ felvételét a nyilvántartásba többféleképp oldották meg. Számos uniós tagállam a már meglévő adatbázisait, cégnyilvántartását alakította át az uniós követelményeknek megfelelően. Néhány országban (pl.: Ausztria, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, stb.) az adatszolgáltatók (jogi személyek vagy jogi személyiség nélküli szervezetek) közvetlenül a cégnyilvántartásba vagy a központi nemzeti nyilvántartásba továbbítják a tényleges tulajdonosi adatokat.
Magyarországon ezzel szemben egy másik típusú modell kerül megvalósításra. Ennek lényege, hogy a jogalkotó nem a már meglévő nyilvántartások adatkörét kívánta bővíteni a tényleges tulajdonosokra vonatkozó adatokkal, hanem egy központi nyilvántartást akart erre létrehozni. Ezen megoldás melletti szakmai érvek közül a leghangsúlyosabb talán az volt, hogy ha a tényleges tulajdonosi adatok rögzítését illetve változáskövetését a már meglévő eljárásokba épített volna be a jogalkotó, akkor az eljárások sajátossága folytán ezzel egyrészt jelentős többlet adminisztrációs terhet rótt volna az adatszolgáltatókra, másrészt pedig párhuzamos informatikai fejlesztésekre került volna sor.
Ez utóbbi probléma különösen annak tükrében volt érzékeny téma, hogy az országgyűlés idén nyáron fogadta el a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló 2021. évi XCII. törvényt, amelynek alapján a Jogi Személyek Egységes Nyilvántartása veszi át 2023. július 1.-jével a jelenleg még szigetszerűen működő nyilvántartások szerepét. Ez az új központi nyilvántartás viszont teljeskörűen kiváltja majd a jelenlegi nyilvántartásokat, ezzel jelentősen csökkentve a mostani rendszerekben történő, bárminemű informatikai fejlesztés pénzügyi és logikai megalapozottságát.
Ugyanakkor az Irányelv szerint követelmény, hogy az illetékes hatóságok (pénzmosás elleni felügyeletek, nyomozóhatóságok, ügyészségek, bíróságok) korlátozás nélkül hozzáférhessenek a tényleges tulajdonosra vonatkozó információkhoz, úgymint a tényleges tulajdonos nevére, születési idejére, a tényleges tulajdonos állampolgárságára, valamint a tényleges tulajdonosi érdekeltség jellegére és mértékére vonatkozó adatokhoz. További fontos kitétele az Irányelvnek, illetve a hazai jogi szabályozásnak az is, hogy a 2022. február 1-jétől kezdődően a tényleges tulajdonosi adatoknak kiadhatónak kell lenniük más európai uniós tagállam, valamint harmadik ország hatóságának, ügyészségének, bíróságának, felügyeletet ellátó szervének, ha az adatkezelés megfelel a harmadik országok részére történő adatátadásra vonatkozó szabályokban foglalt feltételeknek. Ennek alapján a hazai nyilvántartás sem várhatott a Jogi Személyek Egységes Nyilvántartásának 2023 július 1-jével történő létrehozásáig.
A tényleges tulajdonosi nyilvántartások létrehozásának első ütemében így létre kellett hozni a hazai központi nyilvántartást. A következő lépcső pedig ezen hazai (tagállami) nyilvántartás(ok) uniós szintű összekapcsolása. Az Irányelv kimondja ugyanis, a tagállamok kötelesek gondoskodni a tényleges tulajdonosi nyilvántartások összekapcsolásáról az (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel létrehozott európai központi platformon keresztül, a 2021/369 bizottsági végrehajtási rendeletben foglalt műszaki előírásoknak és eljárásoknak megfelelően.
A fenti fejlesztések és központi adatbázisok létrehozása és összekapcsolása révén:
- transzparenssé válnak az egyes gazdasági társaságok és egyéb szervezetek tulajdonosi körei, érdekeltségei,
- az átláthatóbb működés révén javulni fog a gazdasági társaságok működésével szembeni bizalom, tisztábbá válik a gazdaság működése,
- „látványosabbá” válnak az egyes táraságok között összefonódások,
- lekövethetővé válnak a pénzmosás, a terrorizmus esetleges finanszírozásával kapcsolatos gyanús pénzmozgások,
- eredményesebbé válhatnak az unión belüli és azon kívüli, határon átnyúló, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére és megakadályozására vonatkozó erőfeszítések,
- beazonosíthatóvá válnak az egyes pénzügyi tranzakciók mögötti szereplők
Az EU gyakran lassan és körülményesen ugyan, de határozottan halad egy egységes gazdasági tér megteremtése felé. A BORIS rendszer ennek egy újabb fontos állomása.
A cikk a Digitális jogalkalmazás rovat keretében jelent meg. Az eddigi írásokat itt találod.
***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.
