Csődbement etnobiznisz? – A nemzetiségi önkormányzati választási rendszer toldozgatása

Önkormányzati választásokat bemutató cikksorozatunk kilencedik részében a nemzetiségi önkormányzatok megválasztására vonatkozó szabályozást tekintjük át, és gondolkodunk annak erősségeiről és gyenge pontjairól.

A nemzetiségi önkormányzati rendszer számos eltérő sajátossággal bír a helyi önkormányzati rendszerhez képest, ami természetesen a választási szabályokban is megmutatkozik. Jelen cikk keretei között arra vállalkozom, hogy ezekre a sajátosságokra rávilágítsak, ezt követően pedig felvázoljam és értékeljem azokat a legfőbb változásokat, amelyek szorosan a választási folyamathoz kapcsolódnak. 

valasztas_mti1-600x400

 1. A nemzetiségek önkormányzáshoz való joga

A rendszerváltást követően kialakult kisebbségi önkormányzati rendszer a ’89-es Alkotmány 68. §-án alapult, amely államalkotó tényezőknek nyilvánította a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségeket és elismerte a közéletben való kollektív részvételhez való jogukat. Az Alkotmánybíróság (továbbiakban AB) értelmezése szerint ahhoz, hogy a kisebbségek betölthessék államalkotó tényezői szerepüket szükséges, hogy képviselettel rendelkezzenek [35/1992. (VI. 10.) AB határozat], amelynek egyik lehetséges formája az Alkotmányban is szereplő kisebbségi önkormányzatok létrehozása [45/2005. (XII. 14.) AB határozat]. Bár a jogalkotó kötelessége, hogy a kisebbségek képviseletét lehetővé tegye és szabályozza [35/1992. (VI. 10.) AB határozat], a konkrét rendszer kialakítása során – a Magyarországra háruló nemzetközi jogi kötelezettségek keretei között – széles döntési szabadsága van [45/2005. (XII. 14.) AB határozat].

Az alkotmányos norma szintjén az Alaptörvény látszólag nem sok változást hoz a kisebbségi jogok alapjait illetően, azonban szükséges rámutatni a következő jelenségekre. Egyrészt pozitív változásként értékelhető, hogy az Alaptörvény szóhasználatában már nem „nemzeti és etnikai kisebbségek” hanem „nemzetiségek” szerepelnek, ami szimbolikusan kifejezi, hogy e téren nem kívánatos a többség – kisebbség bináris rendszerében gondolkodnunk. Ugyanakkor a nemzetiségek államalkotó tényezői minőségének elismerése és az Alaptörvény „kulturális nemzet” koncepciója, amely a magyar nemzet határokat is átívelő egységére épül, egy nehezen értelmezhető helyzetet eredményez. További képzavart okoz a XXIX. cikk szóhasználata, amely egyik helyen Magyarországon élő nemzetiségekről, máshol pedig a valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárokról rendelkezik és látszólag különbséget tesz az őket megillető jogok tekintetében, amely megkülönböztetés alapja alkotmányosan, és mint az Európai Unió tagállama, nehezen lenne igazolható.

A nemzetiségi önkormányzatokra vonatkozó hatályos szabályozás az Alaptörvény, a nemzetiségek jogairól szóló törvény (továbbiakban: Nektv.) és a választási eljárásról szóló törvény (továbbiakban: Ve.) rendelkezéseire épül. A nemzetiségi önkormányzatok alapvető feladata változatlanul az, hogy az általuk képviselt nemzetiség számára bizonyos közszolgáltatásokat nyújtsanak, az őket megillető jogosultságokat érvényesítsék, érdekeiket képviseljék és a széles értelemben vett kulturális autonómiát gyakorolják.

2. A nemzetiségi önkormányzati rendszer felépítése

Egy nemzetiségi igazgatási rendszer alapvetően két elv mentén épülhet föl. A területi autonómia elve akkor alkalmazandó, ha egy országon belül egy meghatározott nemzetiség egy adott területen összpontosul. Ezzel szemben a személyi autonómia elve alkalmas arra, hogy az országban szétszórtan élő nemzetiségek képviselete is biztosított legyen.

A magyar rendszer e két elvet ötvözi, amikor különbséget teszi helyi (települési és területi) és országos nemzetiségi önkormányzatok között. A települési és területi (fővárosi és megyei) nemzetiségi önkormányzatok alapvetően a területi autonómiára épülnek. A szabályozás mögött meghúzódó elv az, hogy helyi nemzetiségi önkormányzati választásokat csak akkor kell kitűzni, ha egy adott településen vagy megyében kellő számú, valamely nemzetiséghez tartozó személy él. Ezzel szemben az országos önkormányzati választásokat akkor is ki kell tűzni, ha valamely nemzetiség esetében sem települési, sem területi választásokat nem tartottak.

A nemzetiségi önkormányzati rendszer tehát alapvetően a jól ismert hármas tagozódás szerint épül föl: települési, területi és országos nemzetiségi önkormányzat. A települési és a területi nemzetiségi önkormányzatok számos jogosítványa (véleményezési jog, feladatok átvállalása, stb.) a települési és a területi önkormányzatokhoz kapcsolja őket [erről lásd a 435/B/1997. AB határozatot], feladataikat azokkal szoros együttműködésben tudják ellátni. Ezért a nemzetiségi önkormányzatok szerepe és jelentősége elválaszthatatlanul kapcsolódik a helyi önkormányzatok hatásköreinek és helyzetének változásához. Tehát, ha a helyi önkormányzatok feladatköre és jelentősége csökken, ez értelemszerűen maga után vonja bizonyos mértékig a nemzetiségi önkormányzatok pozíciójának gyengülését. Ennek fényében negatív változásként értékelhető a települési önkormányzati feladatok centralizációja (lásd például az oktatás területén), és a megyei önkormányzatok szerepének további csökkenése – ahogy arra e sorozat egy korábbi cikke is utalt. _

3. A nemzetiségi választójog

A nemzetiségi önkormányzati választások során a választójog a valamely nemzetiséghez tartozó személyeket illeti meg. Az eredeti szabályozás hiányosságai számos visszaélésre adtak lehetőségek, amelyeket a jogalkotó megpróbált 2005-ben orvosolni, de a rendszer még ezt követően sem tudta megakadályozni, hogy olyan személyek is élhessenek e joggal, akik valójában nem tartoztak az adott nemzetiséghez, csak az állami támogatások és egyéb előnyök elérése érdekében vallották magukat annak. Ezt a jelenséget hívjuk összefoglalóan köznyelven „etnobiznisz”-nek. Az új szabályozás érezhetően próbál e jelenség megakadályozása érdekében további lépéseket tenni. A következőkben ezeket tekintjük át. _

3.1. A választások kitűzésének feltételhez kötése

A korábbi szabályozás alatt a települési kisebbségi önkormányzati választást akkor kellett kitűzni, ha a kisebbségi választói jegyzékben szereplő választópolgárok száma elérte a harmincat. A jegyzékbe gyakorlatilag bárki felvetethette magát, ez a megoldás valóban számos visszaélésre adott lehetőséget. Az új szabályozás a népszámlálási adatokra épül, eszerint települési választásokat akkor kell kitűzni, ha a legutolsó népszámlálás adatai szerint a településen az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma eléri a huszonöt (a 2024. évi választásoktól kezdődően a harminc) főt. A mögöttes logika, hogy csak akkor élhessen valaki a nemzetiségi választójogával, ha a népszámlálás során is hajlandó volt megvallani valamely nemzetiséghez tartozását, biztosítva ezáltal, hogy csak olyan településeken tartsanak választásokat, ahol az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma valóban elér egy bizonyos szintet.

Ezzel a megoldással szemben azonban több kifogás is emelhető (lásd például a Velencei Bizottság véleményét vagy az ombudsman normakontroll indítványát). A leggyakoribb kritikák egyike, hogy a népszámlálás során a nemzetiséghez tartozásra vonatkozó rész kitöltése nem volt kötelező, ráadásul akkor még nem lehetett tudni, hogy a jogalkotó a népszámlálási adatokhoz fogja kötni a választások kitűzését, ezért a szabályozás aránytalanul korlátozza a nemzetiséghez tartozók önrendelkezései jogát, és a választójoguk gyakorlását egy előre nem látható feltételhez kötötte. Továbbá az is problémaként jelentkezik, hogy a népszámlálási adatok – a vonatkozó kérdések fakultatív jellegére tekintettel – nem mutatnak pontos képet egy adott település nemzetiségi összetételéről, ráadásul a népszámlálások tíz éves ritmusa és a választások öt éves ritmusa miatt a szabályozás érzéketlen az időközben bekövetkező demográfiai változások iránt. Álláspontom szerint e kritikák megalapozottak, ám a 41/2012. (XII. 6.) AB határozat nem találta alaptörvény-ellenesnek a szabályozást, bár fontos megjegyezni, hogy az indokolás meglehetősen erőltetett és logikai hibáktól sem mentes.

nemzetiseg

3.2. A választójog gyakorolhatóságának előfeltételhez kötése

A korábbi szabályozás az aktív és passzív választójog gyakorlását egységesen – többek között – az adott kisebbséghez tartozás kinyilvánításához és a kisebbségi választói jegyzékbe való felvételhez kötötte. A jegyzékbe való felvételhez pedig elegendő volt, ha valaki az adott kisebbséghez tartozónak vallotta magát. A nyilvántartás hitelessége mindig is kérdéses volt, amely azt a problémát hordozta magában, hogy olyan személyek is élhetnek a nemzetiségieket megillető választójoggal, akik valójában nem tartoznak valamely kisebbséghez. Az AB vizsgálta ezt a kérdést [lásd 45/2005. (XII. 14.) AB határozat], és leszögezte, hogy a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozás megvallása az egyén önrendelkezési jogán alapul, ilyen nyilatkozatot bárki tehet, de arra senki sem kötelezhető. Az önrendelkezési jog korlátozásának legitim alapja lehet a kisebbségi önkormányzat létrehozásának joga, kiváltképp azért, mert a valótlan nyilatkozatok tömeges méretű megtétele zavart okozhat a kisebbségi önkormányzás rendszerében, de kialakult alkotmányos elv hiányában a jogalkotót széles mérlegelési jog illeti meg e kérdés szabályozása során.

A passzív választójog gyakorolhatósága kapcsán a jelöltnek továbbá nyilatkoznia kellett arról, hogy az adott nemzetiség képviseletét vállalja, valamint – tájékoztató jelleggel –, hogy ismeri-e a kisebbség nyelvét, hagyományait, volt-e korábban már kisebbségi önkormányzat tagja vagy tisztségviselője.

A Nektv. és a Ve. a passzív választójog kapcsán látszólag szigorúbb feltételeket vezetett be. Ezek után csak az választható a települési nemzetiségi önkormányzati választásokon, aki a megelőző két választás (és az azokat követő időközi választások) során nem volt más nemzetiség jelöltje. A jelöltnek továbbá a korábbihoz hasonló nyilatkozatot kell tennie, de immár kötelező feltétel vele szemben, hogy az adott nemzetiség nyelvét beszélje, kultúráját és hagyományait ismerje.

Bár a szabályozás mögötti szándék üdvözlendő, komoly kétségeket lehet támasztani e nyilatkozat valóságtartalmának ellenőrizhetősége felől. Félő, hogy ez a megoldási kísérlet is csak látszatintézkedéssé silányul, hiszen a valótlan tartalmú nyilatkozat látszólag egyetlen lehetséges következménye, hogy méltatlanság címén a nemzetiségi képviselő-testület/közgyűlés megszünteti a képviselő megbízatását, ami a szervezett és nagyméretű visszaélések kiszűrésére bizonyosan nem alkalmas.

E helyütt még fontos utalnunk arra, hogy a magyar állampolgárság már nem feltétele a nemzetiségi választójog gyakorlásának, ami az Európai Unió tagállamaként egy szükségszerű változtatás volt. A Nektv. és az Alaptörvény XXIII. cikkének együttes olvasata alapján tehát az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgára – ha valamely nemzetiséghez tartozik és ekként regisztráltatta magát – választó és választható a nemzetiségi önkormányzati választásokon. A menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert személyeket ugyanakkor csak aktív választójog illeti meg. _

3.3. Jelölő szervezet

A korábbi szabályozás alapján jelölő szervezetnek minősült az olyan egyesület, amelynek alapszabályában a választást megelőző legalább három éve rögzített célja az adott kisebbség képviselete. Az új Nektv. szóhasználata szerint a választáson jelöltet és listát állítani nemzetiségi szervezet jogosult. A törvény tervezete eredetileg a nemzetiségi szervezet definíciós elemei közé vette a közhasznúságot. Az ombudsman ezt a rendelkezést arra hivatkozással kifogásolta, hogy a megfogalmazás következtében nagyon leszűkül a jelöltet állítható szervezetek köre, ami szükségtelenül és aránytanul korlátozza a nemzetiségek jogait. A Nektv. hatályba lépett rendelkezése már sem a közhasznúságot, sem a három éves feltételt nem tartalmazza. A szabályozás egyrészt kiszélesíti a nemzetiségek önkormányzáshoz való jogát, másrészt viszont az „etnobiznisz” megakadályozására irányuló szabályozási koncepció fényében nehezen értelmezhető a jelölő szervezettel szembeni feltételek csökkentése. _

3.4. Közvetlen választhatóság

Lényeges változásként értékelhető, hogy megszűnik az elektori rendszer. A korábbi szabályozás alatt kizárólag a települési kisebbségi önkormányzati képviselőket választották a polgárok közvetlenül, a területi és az országos önkormányzatot a települési képviselők (elektorok) konstituálták. A hatályos rendelkezések szerint azonban mindhárom önkormányzati szint esetében a képviselőket a polgárok közvetlenül választják. A képviselők közvetlen választása álláspontom szerint növeli az általuk képviselt polgárokkal szembeni felelősségüket és elszámoltathatóságukat, valamint az önkormányzati testületek demokratikus legitimitását. _

4. Konklúzió

Az új szabályozás inkább tekinthető a korábbi nemzetiségi önkormányzati választási rendszer toldozgatásának, mintsem egy teljesen új konstrukció bevezetésének. A jogalkotó érezhetően igyekezett olyan megoldásokat bevezetni, amelyeknek célja az ún. „etnobiznisz” néven illethető visszaélések megakadályozása. E változtatások némelyikének hatékonysága és alkotmányossága felől is komoly kétségek támaszthatók, de a közelgő választások miatt hamarosan látni fogjuk, hogyan vizsgázik a szabályozás a gyakorlatban.

Kazai Viktor Zoltán

*

A képek forrása: http://cdn1.boon.hu/2014/08/valasztas_mti1-600×400.jpg http://nol.hu/data/cikk/86/29/81/cikk_862981/461771.jpg

*

Korábbi cikkeink az önkormányzati választásokról:

Az önkormányzati választásokról – szakszerűen

Önkormányzatok: változások után, választások előtt

Mi és miért változott? Az új önkormányzati választási rendszer háttere

A fővárosi választási rendszer átszervezése I.

Megváltozott feladatok, megváltozott választókerületek – a megyei közgyűlések

A magyar közigazgatási térkép elitcsapata: önkormányzati választások a megyei jogú városokban

Az önkormányzati választások eljárásrendje

ACEEEO – MCC: 2014 – Szeminárium az önkormányzati választásokról

Cheap NBA Jerseys From China

‘s crash at TexasJohnson.
And despite their desperate financial circumstances and the fact that many Gulf Coast residents had comparatively low incomes before the storm, enhanced particulate matter in the city exceeded federal air qualitystandards and theprovince is now required to take action to reduce those levels. who is leaving the team at the end of the season to go into the television booth at NBC. Parker,and why you believe they happened Determination these products fanatically. Foyt would become the first driver to win four Indy 500s. June 13, with matte blue helmets representing quail,00 Capitals Fashion Knit Hat YD $9.
But this is no ordinary speed demon. taking a $5. these numbers are achievable. Doubtful. It Kia’s eye catching design language moves in a bold new direction with the wholesale nfl jerseys introduction of the GT4 Stinger. according to Scott Wilson,the borrower’s he saidBTW what dealership does your hubby work at

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.