Előválasztás a demokratikus innovációk rendszerében

2021 őszén az ellenzéki pártok a magyar politikai kultúrában eddig példátlan módon országos előválasztást tartottak. Ehhez hasonló eddig csak 2019-ben történt Magyarországon, akkor a fővárosban, de a tavalyi, a pártok és civil szervezetek összefogásával megrendezett voksolás az állampolgárok döntéshozatalba való bevonásának új lehetőségét teremtette meg. De hogyan hozhatott létre az összefogás választási intézményeket, miként alakíthattak ki önálló jogorvoslati rendszert, és miért szavazhattak kiskorúak? Cikkemben ilyen és ehhez hasonló kérdések megvilágítására törekszem.

Az előválasztás fogalma, célja

Az előválasztás intézménye különböző országokban különböző megoldásokat jelent, melyeket azonban egy cél köt össze: egy adott választásra, egy adott érdekszövetségen belül a legnagyobb esélyekkel rendelkező politikai jelölt kiválasztása. Az Amerikai Egyesült Államok jogi kultúrájában kibontakozott gyakorlat szerint az előválasztás két modelljét különböztetjük meg. A zárt rendszer alapján egy párton belül a tagok választják ki azt a személyt, aki a legrátermettebbnek mutatkozik, a tagállami szabályozás figyelembevételével maguk alakíthatják ki az előválasztás folyamatát. A ”primary”, másnéven nyílt modell – amelyet értelmezhetünk a 2021-ben Magyarországon alkalmazott előválasztási struktúraként is – lényege, hogy a szervező párt(ok) szimpatizánsai az általuk szervezett voksoláson maguk dönthetnek a jelöltek személyéről. Az úgynevezett vegyes rendszerrel azokban az államokban találkozhatunk, amelyekben a jelöltekre a párttagok mellett a pártok regisztrált szavazói is leadhatják voksukat. Noha nem európai eredetű választási intézménnyel állunk szemben, Franciaországban és Olaszországban is egyre gyakrabban alkalmazzák a nyílt előválasztást, míg Németországban 2016-ban már zárt előválasztásra is sor került. Az előválasztás intézménye sajátos megoldás arra az esetre, amikor a választópolgárok döntésképtelenek – vagy éppen túl sok lehetőség áll rendelkezésükre. 

Magyarországon számos összetevő indokolja az előválasztás intézményének alkalmazását: mind a választási rendszer, mind a főként a baloldalon érzékelhető fragmentált pártstruktúra olyan tényezők, amelyek több, mint tíz éven keresztül nehezítették meg a mindenkori ellenzék munkáját. A többpárti előválasztás a jogrendszer új, mégis népszerű elemének tekinthető. Egyértelműen a nyílt előválasztási rendszerben értelmezhető a 2021-es ellenzéki előválasztás, Európában példátlan módon azonban az előzetes versengés nem csak a miniszterelnök-jelöltségért, hanem mind a 106 egyéni választókerületben a hat résztvevő ellenzéki párt által egységesen támogatott országgyűlési képviselőjelöltségért is zajlott. 

,,Demokratikus innovációk”

A képviseleti demokrácia ”régi” elemének tekinthetjük például a választásokat, eltérő demokráciamodellekben azonban eltérő elképzelések léteznek arra, hogy miképpen lehetne a választópolgárok minél szélesebb körét bevonni az őket érintő döntéshozatalba. A közelmúltban olyan újdonságok tűntek fel, amelyek a képviselők kezéből mérsékelten átengedték a döntési lehetőséget az állampolgároknak: realizálódott a részvételi és a deliberatív demokrácia. 

  • A részvételi demokrácia hívei szerint a vertikális hatalomgyakorlás helyett horizontálisan kell megteremteni a társadalmi viszonyrendszereket. Az államon kívül az állampolgárok és a gazdaság szereplői is aktív formálói lehetnek az őket körülvevő környezetnek. Ezen demokráciamodell által kialakított intézmény például a közösségi költségvetési program.
  • A deliberatív demokráciafelfogás egy olyan államot favorizál, amelyben a nyilvános viták kerülnek előtérbe, ezáltal minden résztvevő közvetlenül foglalhat állást az őt érintő kérdésekben. Ilyen innovációk a nemzeti konzultációk és az előválasztások is. 

A világ számos pontján gyorsan terjed ezen innovációk alkalmazása, álljon előttünk gyakran hivatkozott példaként a brazíliai Porto Alegre városa, ahonnan a közösségi költségvetés ideája elindult. A dél-amerikai városban a helyi közösség bevonásával olyan problémákra születtek megoldások, mint a tiszta ivóvíz bevezetése a lakásokba, új óvodák és iskolák nyitása alapítása, vagy egészségügyi intézmények létesítése. Itthon legutóbb ez év márciusában született megállapodás a szentendrei, az óbudai-békásmegyeri, a terézvárosi önkormányzatok és a Transparency International között, amely a szervezet segítségével a lakosság egyre szélesebb rétegeinek kíván tényleges beleszólást biztosítani a döntéshozatali folyamatokba. 

A nemzeti konzultációk Magyarországon nagyobbrészt a Kormány által alkalmazott, inkább politikai, mintsem a tényleges állampolgári részvételt ösztönző eszközök. A legfrissebb, a ”járvány utáni életről” szóló konzultációt a lakosság 15 százaléka, majdnem 1,5 millió magyar állampolgár töltötte ki, míg a néhány évvel korábbi, 2015-ös, migrációval kapcsolatos felmérést az ország lakosainak több, mint egytizede. 

Digitális részvételi innovációként kezelendő az online leadott szavazat alternatívája, amelyet a 2021-es előválasztás során is alkalmaztak. A világon Észtországban engedélyezték először az elektronikus szavazást, 2005-ben. A szavazatok leadása egy előre igényelt kártya segítségével történt, így az észtek az otthon kényelméből dönthették el, ki képviselje őket. Természetesen egy ilyen szavazás lebonyolításának előfeltétele a stabil, biztonságos informatikai rendszer, mely ellenáll a hackertámadásoknak és a leterheltségnek is. 

Magyarországon kiemelendő kezdeményezés az előválasztás, már csak azért is, mert a fent említett innovációkhoz képest sokkal nagyobb médiavisszhangot kapott. 

Álom vagy valóság? A 2019-es fővárosi előválasztás és az országos előválasztásra irányuló javaslatok

A 2019-es fővárosi előválasztás

Többpárti előválasztásra először a 2019-es önkormányzati választást megelőzően, a fővárosban került sor. Több baloldali párt közös főpolgármester-jelölt állítása mellett döntött, akinek személyét pedig a választópolgárok jelölhették ki az együttműködő pártok által lebonyolított előválasztás keretében. Ennek első fordulójában a budapestiek 2 százaléka, második fordulójában 4 százaléka vett részt. Budapest 6. számú országgyűlési választókerületében, Ferencvárosban is előválasztást tartottak ebben az évben, a kerületben választásra jogosultak 5 százalékának részvételével. 

A Republikon Intézet 2015-ös előválasztási javaslata

A Republikon Intézet már 2015-ben is összeállított egy előválasztási javaslatot, amely jogi, politikai és szervezési tanácsokat tartalmazott. Részletes ajánlás készült a 106 egyéni választókerület jelöltválasztásával és a miniszterelnök-jelölt megválasztásával kapcsolatban is. Az aktív választójoggal rendelkezők köre eltér a megvalósult feltételektől, hiszen azok a 17. életévüket betöltött, Magyarországon állandó lakcímmel rendelkező kiskorúak is szavazhattak, akik az országgyűlési választás napjára betöltötték a 18. életévüket. Ez szélesebb részvételt biztosított az intézet ajánlásánál, igazságosabb joggyakorlást szavatolva a választópolgároknak. A miniszterelnök-jelöltséghez 20.000 aláírás helyett csupán 5.000-et kellett volna összegyűjteni, egyéni jelöltként 400 helyett 250 ajánlás lett volna szükséges, kizárólag személyesen lehetett volna szavazni, valamint az előválasztóknak egy jelképes, 200 Forintos összeggel is hozzá kellett volna járulni a voksoláshoz. A szervezők által megfogalmazott értéknyilatkozatot a választópolgároknak aláírásukkal is el kellett volna fogadniuk. A határidők általában hasonlóan alakultak, 10 napos ablak állt rendelkezésre az első fordulóban a szavazatok leadására. Az ajánlás kétfordulós eljárás esetén a második fordulóra az online szavazást javasolta, azzal, hogy a lebonyolításért felelős szerveknek kötelessége biztosítani a számítógépes hozzáférést az első forduló helyszínén. 

A Republikon Intézet előválasztási javaslata a 2022-es országgyűlési választásokra

A 2015-ös ajánláshoz hasonló javaslat született az intézet jóvoltából a 2022-es országgyűlési választást megelőző előválasztás lebonyolítására is. Ennek elemei maradtak a választójog általános szabályai, az anyagi hozzájárulás mértéke, a közös értéknyilatkozat elfogadása, azonban az ajánlás szerint lehetőség nyílik az online szavazásra is. Az aláírások tekintetében az egyéni választókerületi jelölteknek immáron 300 aláírás összegyűjtésére irányult a javaslat. 2020 decemberében a pártoknak már az előválasztás kereteire vonatkozó végleges megállapodást kellett volna megkötniük, ugyanakkor a valóságban ez 2021 tavaszáig váratott magára. Ugyanilyen csúszással került sor a kampányra, a szavazásra és a szavazatok összesítésére is. 

A 2021-es előválasztás technikai háttere

A 2021-es előválasztásban résztvevő hat ellenzéki párt létrehozta az Országos Előválasztási Bizottságot (OEVB), amelybe mindannyian 1-1 tagot delegáltak. Ők feleltek a szervezési, operatív, valamint technikai tárgykörökért. Ugyanilyen arányban kerültek adminisztratív feladatokat ellátó tagok az Országos Választási Irodába is. A Helyi Előválasztási Bizottságok a 106 egyéni választókerületben biztosították a technikai hátteret. 2021 nyarának közepétől regisztrálhattak az előválasztásban részt venni kívánó jelöltek, majd augusztustól nekiláthattak az egyéni országgyűlési képviselők esetén 400, miniszterelnök-jelöltek esetén 20.000 aláírás összegyűjtésének. Ősszel 10 nap állt rendelkezésére a választópolgároknak az általuk legmegfelelőbbnek tartott jelölt kiválasztására, a voksok leadására. Mivel az első fordulóban senki sem tudta megszerezni a győzelemhez szükséges abszolút többséget a miniszterelnök-jelöltségért zajló versenyben, októberben újabb fordulóra került sor, melynek győztese Márki-Zay Péter, hódmezővásárhelyi polgármester lett. Az előválasztás lehetőséget adott a politikai véleménynyilvánításra a 17. életévüket igen, de 18. életévüket még be nem töltött fiatalok számára, hiszen csak a magyarországi bejelentett lakóhely volt feltétele a voksolásnak. Így azok a kiskorúak is szavazhattak, akik a 2022-es parlamenti választás időpontjára már betöltötték 18. életévüket, vagyis 2004. április 1-jét megelőzően születtek. További innováció, hogy a szavazatok leadására nem csak személyesen, a szavazósátrakban volt lehetőség, hanem online, videohíváson keresztül felmutatott fényképes igazolvánnyal történt azonosítást követően is szavazhattak azok, akik bármilyen okból nem jutottak el a szavazóhelyiségekbe. A virtuális urna az első és a második fordulóban is az állampolgárok rendelkezésére állt. A szavazók panaszaikkal, az őket ért visszásságokkal a Civil Választási Bizottsághoz fordulhattak azokban az esetekben, amikor joggyakorlásukat az előválasztás lebonyolítói oldaláról közvetlen sérelem érte. Tizenkilenc panasz érkezett az ország számos pontjáról, elbírálásukat a Panaszkezelési Bizottság végezte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közreműködésével. A legtöbb esetben az informatikai rendszer zavara okozta a szavazatok leadásának meghiúsulását. 

A hat ellenzéki párton kívül partner-pártok, számos civil szervezet és anyagi támogatást nyújtó magánszemélyek is hozzájárultak az előválasztás eredményességéhez. A lebonyolításban a Civil Választási Bizottság tagszervezetei vettek részt. 

A 2021-es előválasztás jogi háttere

Kifejezetten az előválasztásokról semmilyen jogszabály nem rendelkezik, azonban számos más törvényben foglalt szabály alkalmazható közvetve. A 2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról (Ve.) tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek a 2021-es előválasztás során is alkalmazásra kerültek. Az előválasztás nem minősül a Ve. hatálya alá tartozó választásnak, ugyanakkor a jóhiszemű joggyakorlás kötelezettsége a szervezőket is ”terheli”. Az Alaptörvényben foglalt, választójogra vonatkozó alapelvek a politikai pártok megállapodása, önkéntes vállalása nyomán ősszel is érvényesültek: feltétlen, egyenlő és közvetlen választójoggal titkos, önkéntes választáson vehettek részt az erre jogosultak. 

A hat ellenzéki párton kívül partnerpártok, és számos civil szervezet sorakozott fel a jelölő szervezetek között. Az Állami Számvevőszék felhívta az előválasztásban résztvevő szervezetek figyelmét az 1989. évi XXXIII. törvény (Párttörvény) betartására. Eszerint a pártok elszámoltathatóan és átláthatóan kötelesek gazdálkodni a számukra felajánlott vagyoni támogatásokkal, valamint a tagdíjakkal és a központi költségvetésből számukra juttatott támogatással. Jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanytól, külföldi természetes személytől és jogi személytől, más államtól egyaránt nem fogadhat el támogatást egyetlen párt sem. A névtelen adományokat hasonlóképpen vissza kell utasítani. 

Az Országos Előválasztási Bizottság és a további, az ellenzéki összefogás által létrehozott, az előválasztás menedzseléséért felelős lebonyolító szervezetek, választási bizottságok civil szervezeti formában működtek, így a 2011. évi CLXXV. törvény (Civiltv.) hatálya alá tartoznak. Az egyesülési jog gyakorlásával megalakult szervezetek társadalmilag hasznos, közösségteremtő célok érdekében jöttek létre, akár természetes személyek, akár jogi személyek és ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei részvételével. A civil szervezetek alapcéljuk meghatározásával folytatják tevékenységüket, gazdasági célra elsődlegesen nem hozhatók létre, azonban céljuk megvalósítása érdekében végezhetnek vállalkozási-gazdasági tevékenységet, emellett a számukra juttatott adományokról kötelező nyilvántartást vezetniük.  

Az előválasztásban résztvevő pártok közös értéknyilatkozatot fogadtak el – amely azonban jogi kötőerővel nem bírt – hangsúlyozva a közreműködők önálló identitásának fennmaradását. A 13 pontos nyilatkozat legitimációs, személyi és tartalmi garanciákat sorakoztat fel: a választópolgárok bevonásával történő előválasztásban résztvevő pártok képviselőjelöltjei feddhetetlen magatartásúak, az országgyűlési képviselői pozícióra méltóak. A vállalások között szerepelt nem csak egy új alkotmány, hanem egy új választási törvény megalkotása, a köztársasági elnöki tisztség és az Alkotmánybíróság ”rendes működésének helyreállítása” is. 

A vitairatban megfogalmazottak szerint a szociális szférától kezdve, a fenntarthatóságon át az oktatásig olyan reformok teljesültek volna, amely mögött a hat párt közös megegyezése állt.

Konklúzió

Nemzetközi mutatók szerint a lakosság 9-12 százaléka venne részt előválasztásokon, a Republikon Intézet előzetes becslése alapján itthon azonban alapvetően csak a választópolgárok 7-8 százaléka járulna az előválasztási urnákhoz. A várakozásokat felülmúlva, a vártnál nagyobb létszámban éltek a lehetőséggel az őszi előválasztáson, több, mint 850.000-en, amely a választásra jogosultak nagyjából 10 százalékát jelenti. Vitathatatlan, hogy a pártok és civil szervezetek önerejéből megvalósult 2021-es előválasztáshoz hasonló további előválasztások mélyrehatóbb jogi szabályozása előbb-utóbb szükséges lesz. Rixer Ádám szerint ez vélhetően egy ötpontos fejlődési láncon keresztül fog végbe menni: 

  1. magánjogi szabályok, magánjogi esetjogok kibontakozásával
  2. közjogi-jellegű szabályok megjelenése
  3. az előválasztás önálló jogintézményének kiforrása
  4. meghonosodás a jogi kultúrában: már nem csak az ellenzéki, hanem a mindenkori kormánypárt is alkalmazza az előválasztást
  5. átültetés a magánjogi szférába

A közös jelölt a vállán viseli mind az egyéni választókerületekben, mind miniszterelnök-jelöltként indulva az ellenzéki összefogásba vetett bizalmat a pártok és a választópolgárok részéről is. A jelölteket érő kritikák az összefogás egészére negatív hatással lehetnek, gondos megfontolásra van tehát szükség a pártok és az ellenzéki előválasztók részéről is.  

Kimondható, hogy a demokratikus innovációk, a cikkben tárgyalt előválasztással egyetemben nem csak külföldön, de Magyarországon is egyre népszerűbbek. Az állampolgárok bevonása a döntéshozatalba igazi kapcsolatot teremt a lakosok és a képviselők között, ezzel növelve a közügyek iránt érdeklődő, felelős állampolgárok körét. 

Ez a cikk az Arsboni 2022 tavaszi Gyakornoki Programjának keretében készült.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.