Mint arról már korábban írtunk, a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével az Európai Parlament együttdöntési jogköre révén (EUMSZ 312. cikk (2) bekezdés) lehetőséget kapott a nemzeti érdekeket követő tagállami nézőpontokon túl az európai összérdekek képviseletére.
Ennek látványos manifesztuma volt, hogy a Parlament még a pénzügyi ciklusra vonatkozó Bizottsági javaslatot megelőzően előrukkolt saját elképzeléseivel; avagy megfordítva: a Bizottság gesztust gyakorolt és lehetőséget teremett arra, hogy az EP kezdeményezőként megelőzze javaslatával.
Most, a február elején az állam- és kormányfők által nagy nehezen elfogadott terveket utasította vissza az Európai Parlement, pedig azóta több sajtóüzenetet is címeztek az EP-nek, melyben azt sugallták a döntés szereplői, hogy bíznak az EP támogatásában.
Alább a Parlament állásfoglalását közöljük egyes kiemelésekkel, melyek többek között hangsúlyozzák az EP jogalkotási előjogait, illetve a korábbi írásunkban is bemutatott saját források problematikáját és a visszatérítések rendszere felszámolásának igényét.
P7_TA-PROV(2013)0078
Az Európai Tanács többéves pénzügyi keretre vonatkozó február 7-8-i következtetései
Az Európai Parlament 2013. március 13-i állásfoglalása az Európai Tanács többéves pénzügyi keretre vonatkozó február 7–8-i következtetéseiről (2012/2803(RSP))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 310., 311., 312. és 323. cikkére,
– tekintettel az Európa 2020 stratégia költségvetéséről szóló 2011. június 29-i bizottsági közleményre (COM(2011)0500),
– tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodásra irányuló 2011. június 29-i bizottsági javaslatra (COM(2011)0403),
– tekintettel a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletre irányuló, 2011. június 29-i bizottsági javaslatra és a 2012. július 6-i módosított bizottsági javaslatra (COM(2011)0398 és COM(2012)0388),
– tekintettel 2011. június 8-i, „Befektetés a jövőbe: új többéves pénzügyi keret (MFF) a versenyképes, fenntartható és befogadó Európáért” című állásfoglalására,
– tekintettel a többéves pénzügyi keretről és a saját forrásokról szóló 2012. június 13-i állásfoglalására,
– tekintettel a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret jóváhagyási eljárásának kedvező kimenetelét elősegítendő 2012. október 23-i állásfoglalására,
– tekintettel az Európai Tanács 2013. február 8-án elfogadott következtetéseire,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
1. tudomásul veszi az Európai Tanács többéves pénzügyi keretre vonatkozó következtetéseit, amelyek csupán egy, az állam-, illetve kormányfők közötti politikai megállapodást testesítenek meg; a jelenlegi formájában elutasítja a megállapodást, mivel az nem tükrözi az Európai Parlament által – különösen 2012. október 23-i állásfoglalásában – kinyilvánított prioritásokat és megfontolásokat, valamint nem veszi figyelembe a Parlament Lisszaboni Szerződésben rögzített szerepét és hatásköreit; úgy véli, hogy ezt a megállapodást – amely az Unió számára kötelezettséget keletkeztet a következő hét évre – nem lehet bizonyos alapvető feltételek teljesülése nélkül elfogadni;
2. hangsúlyozza, hogy kész teljes körű tárgyalásokat kezdeni a Tanáccsal a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet és az intézményközi megállapodás összes rendelkezéséről annak biztosítása érdekében, hogy az Unió korszerű, előrelátó, rugalmas és átlátható uniós költségvetéssel rendelkezzen, amely serkenteni tudja a növekedést és a foglalkoztatást, és képes áthidalni az Unió politikai kötelezettségvállalásai és költségvetési eszközei közötti szakadékot; hangsúlyozza, hogy csak a Tanáccsal folytatott lényegi tárgyalások sikeres lezárása után fog szavazni a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletről és az intézményközi megállapodásról;
3. kinyilvánítja, hogy elkötelezett a Lisszaboni Szerződésben rögzített jogalkotási előjogainak maradéktalan gyakorlása mellett; ismételten hangsúlyozza, hogy az Európai Tanács többéves pénzügyi keretről szóló következtetései, amelyek csupán a Tanács felé kinyilvánított politikai ajánlásoknak tekinthetők, nem előlegezhetik meg a rendes jogalkotási eljárás alá tartozó kérdésekre vonatkozó tárgyalásokat;
4. ismételten kinyilvánítja azon álláspontját, hogy a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretnek biztosítania kell az Európa 2020 stratégia sikeres végrehajtását, és el kell látnia az Uniót a válságból való kilábaláshoz és a megerősödéshez szükséges eszközökkel; ezért hangsúlyozza az innovációba, a kutatásba és a fejlesztésbe, az infrastruktúrákba és az ifjúságba való beruházások jelentős növelésének, az EU éghajlat-változási és energiával kapcsolatos célkitűzései megvalósításának, az iskolázottsági szintek növelésének és a társadalmi integráció előmozdításának a fontosságát, a nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítése mellett;
5. kifogásolja az átláthatóság hiányát a tekintetben, hogy miként született meg az Európai Tanácson belüli megállapodás a többéves pénzügyi keret kiadási és bevételi oldalán; kitart amellett, hogy minden vonatkozó információt a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani a kohéziós politika és az agrárpolitika keretében megállapított nemzeti előirányzatok szintjére vonatkozóan, az egyes tagállamok számára engedélyezett mentességeket és egyedi juttatásokat is beleértve; emellett kéri minden arra vonatkozó információ rendelkezésre bocsátását, hogy milyen hatásokkal járnak az egyes tagállamokra nézve a többéves pénzügyi keret bevételi oldalát érintően hozott határozatok;
6. határozottan ellenzi az uniós költségvetésen belüli fennálló kifizetési igények jelenlegi felhalmozását és továbbgörgetését, és elutasítja az olyan pénzügyi keretet, amely strukturális hiányba sodorhatja az Uniót, a Szerződés rendelkezéseivel szemben (az EUMSZ 310. és 323. cikke);
7. ezért eltökélt szándéka, hogy megakadályozza a kifizetések 2013-ból a következő többéves pénzügyi keretbe történő minden további átvitelét; emlékeztet a 2013-as uniós költségvetéshez csatolt nyilatkozatra, amely felszólította a Bizottságot, hogy 2013 elején nyújtson be költségvetésmódosítás-tervezetet azzal az egyetlen céllal, hogy fedezze az összes 2012-re vonatkozó kifizetetlen kifizetési kérelmet; hangsúlyozza, hogy mindaddig nem fog tárgyalásokat kezdeni a többéves pénzügyi keretről, amíg a Bizottság nem terjeszt elő a politikai kötelezettségvállalásának megfelelő költségvetés-módosítást, és mindaddig nem fogja lezárni ezeket a tárgyalásokat, amíg a Tanács és a Parlament véglegesen el nem fogadja ezt a költségvetés-módosítást; továbbá politikai elkötelezettséget kér a Tanácstól arra vonatkozóan, hogy az év végéig az összes, 2013-ban esedékes jogi kötelezettség kifizetésre kerül;
8. határozott megbízatást ad tárgyalócsoportja számára egy olyan átfogó csomag megtárgyalására, amely a többéves pénzügyi keret mellett magában foglalja a kötelező és átfogó felülvizsgálatot, a maximális mértékű általános rugalmasságot, a saját forrásokról való megállapodást, és biztosítja az uniós költségvetés egységét; megerősíti, hogy a tárgyalások alapját a 2012. október 23-i állásfoglalásában rögzített pontok fogják képezni, ideértve a tagállamoknak az uniós forrásokkal való gazdálkodásra vonatkozó, megfelelő politikai szinten vállalandó felelősségét;
9. szilárd meggyőződése, hogy a teljes körű demokratikus legitimitás biztosítása érdekében a következő – a 2014-es európai választások után hivatalba lépő – Európai Parlament és Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy megerősítse az Unió költségvetési alapelveit, és elvégezze a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret felülvizsgálatát; ezért hangsúlyozza, hogy támogatja a többéves pénzügyi keret kötelező és átfogó felülvizsgálatát vagy egy esetleges, hatályvesztésre vonatkozó rendelkezés bevezetését; úgy véli, hogy a felülvizsgálatot jogilag kötelezővé kell tenni, bele kell foglalni a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletbe, és a Tanácson belül minősített többséggel kell elfogadni, maradéktalanul érvényesítve az EUMSZ 312. cikkének (2) bekezdésében foglalt áthidaló klauzulát;
10. kéri, hogy az éves uniós költségvetések megállapításakor a legmesszemenőbben használják ki a többéves pénzügyi keret kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokra vonatkozóan megállapított felső határait; ezért úgy véli, hogy a következő többéves pénzügyi keretben biztosítani kell a fejezetek és a pénzügyi évek közötti maximális mértékű általános rugalmasságot, és arról a Tanácsban minősített többséggel kell határozni; meggyőződése, hogy ennek a rugalmasságnak magában kell foglalnia annak lehetőségét, hogy teljes mértékben kihasználják az egyes fejezetek alatt az adott pénzügyi évben rendelkezésre álló mozgástereket (a kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében), valamint hogy a rendelkezésre álló mozgásterek automatikusan átvitelre kerüljenek a következő pénzügyi évre (a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok tekintetében egyaránt); emellett utal a 2012. október 23-i álláspontjában említett, rugalmassággal kapcsolatos részletes álláspontjára a rendkívüli tartalékot, az uniós költségvetési többlet újrafelhasználását, a jogalkotási rugalmasságot és a többéves pénzügyi keret felső határai feletti egyedi rugalmassági mechanizmusokat illetően;
11. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megállapodás szülessen a saját források rendszerének mélyreható reformjáról; hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetést – a Szerződésben előírtaknak megfelelően – valódi saját forrásokból kell finanszírozni; ezért kinyilvánítja egy olyan reform iránti elkötelezettségét, amely az uniós költségvetéshez való, GNI-alapú hozzájárulások arányát 40%-os maximumra korlátozza, és fokozatosan megszünteti az összes meglévő visszatérítést és kiigazító mechanizmust;
12. ismételten kinyilvánítja, hogy támogatja a Bizottság saját forrásokra vonatkozó csomagról és kötelező erejű ütemtervről szóló jogalkotási javaslatait; emellett úgy véli, hogy amennyiben a Tanács felhígítja ezeket a javaslatokat, és azok nem eredményezik a tagállamok uniós költségvetéshez való, GNI-alapú hozzájárulásainak jelentős csökkenését, a Bizottságnak további javaslatokat kell előterjesztenie újabb, valódi saját források bevezetésére vonatkozóan; kitart amellett, hogy a pénzügyi tranzakciós adóból származó bevételeket legalább részben az uniós költségvetésre kell fordítani, valódi saját forrásként;
13. kitart amellett, hogy az intézményközi megállapodásban meg kell említeni és egyértelműen meg kell határozni az uniós költségvetés egységének elvét; úgy véli, hogy az uniós intézmények által vagy azok nevében hozott határozatokból – köztük a kölcsönzési, hitelnyújtási és hitelgarancia-műveletekből – adódó kiadásokat és bevételeket összesíteni kell egy, a költségvetési tervezethez évente csatolandó dokumentumban, amely átfogó képet nyújt az Unió tevékenységeinek pénzügyi és költségvetési következményeiről; reméli, hogy ez biztosítani fogja az állampolgárok teljes körű tájékoztatását és a megfelelő parlamenti ellenőrzést;
14. hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalásokkal párhuzamosan a Parlamentnek és a Tanácsnak fel kell gyorsítania a 2014–2020 közötti időszakra szóló uniós programok és politikák egyedi jogalapjairól folytatott tárgyalásokat; hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keretről, az intézményközi megállapodásról és az Unió többéves programjairól szóló tárgyalások egyetlen csomagot alkotnak, és rámutat arra az elvre, hogy „mindaddig semmiről nincs megállapodás, amíg nincs mindenről megállapodás”;
15. rámutat, hogy amennyiben 2013 végéig nem fogadnak el többéves pénzügyi keretet, a 2013-as évnek megfelelő felső határértékeket és egyéb előírásokat kell meghosszabbítani az új többéves pénzügyi keret elfogadásáig; jelzi, hogy ebben az esetben a Parlament kész lenne gyors megállapodásra jutni a Tanáccsal és a Bizottsággal a többéves pénzügyi keret belső struktúrájának abból a célból történő kiigazításáról, hogy az tükrözze az Unió politikai prioritásait, valamint annak biztosításáról, hogy 2014 végére az összes uniós politika és program számára rendelkezésre álljanak a megfelelő jogalapok;
16. úgy véli, hogy a többéves pénzügyi keretre vonatkozó szavazások alapvető jelentőségére tekintettel és annak lehetővé tétele érdekében, hogy az európai parlamenti képviselők a 2014. évi európai parlamenti választásokon elszámoltathatóak legyenek választóik irányában, minden, a többéves pénzügyi keretre vonatkozó szavazást nyíltan és átláthatóan kell lefolytatni;
17. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az érintett egyéb intézményeknek és szerveknek.
*
Kép forrása: http://www.political-rant.com/shaping-and-engaging-the-eu-should-trump-exclusion-and-repatriation/european-parliament-martin-schulz/.
*
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.
***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.
