#FesztiválszezON betöltése indul

E dolgozat a Bird & Bird, az Új Jogtár és az Arsboni által meghirdetett 2018. évi Cikkíró Pályázat keretében született.
Szerző: Lénárd Erika

Gondolatok a streamelés margójára

Itt a nyár, és hivatalosan is beköszöntött a fesztiválszezon. Az elkövetkezendő három hónapban országszerte hétről-hétre hazai és nemzetközi fellépők adják át egymásnak a színpadot és szórakoztatják a közönséget. Ilyenkor hemzsegnek a közösségi oldalak a fesztivál bejelentkezésektől, posztoktól, képektől, na és persze a „nagyszínpad” előtti élő bejelentkezésektől. Azt azonban már kevesen tudják, hogy aki egy koncertet élőben közvetít függetlenül a felhasználási szándék ingyenes voltától nem csupán az ismerősök „lájkjait”zsebelheti be, hanem szerzői jogi jogsértés miatt is főhet a feje, ha az előadóművész fülébe jut a buli hevében elkövetett privát kamerázás. Ugyanis a jogsértő magatartás eltiltásán túl (videó törlése) akár vagyoni követelése is lehet a szerzőnek. Arról már nem is beszélve, hogy személyiségi jogokat is sérthet az olyan felvétel elkészítése, melyhez nem járult hozzá az abban szereplő illető, de ennek a kérdéskörnek a megtárgyalására ebben a kontextusban nem térnék ki a terjedelmi korlátok miatt.

Cikkemben a streamelésre és annak szerzői jogi jogkövetkezményeire szeretném felhívni a figyelmet, mivel meglátásom szerint a közösségi oldalak jelenlegi szabályozási rendszere ezt a területet feltűnően érintetlenül hagyja.

A szerző a jogait az 1999. évi LXXVI. számú törvény rögzíti. Az Szjtv. a szerzőt megillető jogokat két csoportra bontja. Az egyik része a szerzőt megillető vagyoni jogok, a másik a szerző személyéhez fűződő jogok. A szerzői jog legfontosabb beszámítási pontja a szerzői jogi értelemben vett felhasználás. A felhasználás tulajdonképpen a mű egészének, vagy valamely azonosítható részének érzékelhetővé tétele. A vagyoni jogok körében került rögzítésre a mű felhasználásának szabályozása, mely kimondja, hogy a szerző rendelkezik az alkotása felhasználásának kizárólagos jogával. A törvény a felhasználás formáin belül különbséget tesz az anyagi és nem anyagi formában történő felhasználás között. Meglátásom szerint „a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként” – mint a nem anyagi formában történő felhasználás egyik kategóriája – rohamosan fejlődő terület, mely folyamatos után követést igényel a jogalkotó részéről, hisz a technika fejlődésével mindig felbukkannak újabb közvetítői csatornák melyek alkalmasak a művek nagy nyilvánossághoz történő eljuttatásához.

Jelen esetben a jogsértés a streameléssel valósul meg. A „streaming” nem más mint az élőben közvetítés, vagy egy előre rögzített videó internetre történő feltöltése (pl. FacebookLive, YouTube, InstagramLive funkciója). Az Szjtv. 17. § d) pontja értelmében a szerzőt megillető kizárólagos jogosultság az, hogy művét úgy tegyék bármely technika alkalmazásával a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai egyénileg választhassák meg, hogy mihez, mikor és honnan kívánnak hozzáférni. Így amikor valaki a telefonjával élőben bejelentkezik egy koncertről és azt automatikusan hozzáférhetővé és letölthetővé teszi a közösségi oldalán az ismerősei számára, azzal megsérti a fentebb említett nyilvánossághoz közvetítés kizárólagos jogát.

A magyar bírói joggyakorlat állásfoglalása a témával kapcsolatban az, hogy a világhálós nyilvánossághoz közvetítés körében a szerzőnek kizárólagos joga van arra, hogy engedélyezze az olyan típusú nyilvánossághoz való közvetítést ahol a közönség a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatja meg. Amennyiben csak a világhálós szolgáltató aktív közreműködésével válik lehetővé a szerzői műnek a weboldalon történő megjelenítése, és a szolgáltatónak megfelelő lehetősége és ráhatása van arra, hogy a honlapján csak olyan szerzői mű jelenhessen meg, amellyel szerzői jogsértés nem valósul meg, felelőssége – szerzői jogsértés esetén – megállapítható (BDT. 2005. 1122.)

Ez alapján felmerülhet az a kérdés is, hogy a streamelés esetén a közösségi oldal kezelőjének megállapítható-e (közvetett) felelőssége? Jelen esetben nehézkes lenne ezt egyértelműen kimondani, ugyanis meglátásom szerint a megfelelő lehetőség és ráhatás az élő közvetítés esetén nagyon csekély.

Véleményem szerint így magával a videó készítőjével szemben van hatékony lehetősége a szerzőnek fellépni és az Szjtv. által nevesített igényérvényesítési eszközöket felhasználni.

A szerzői jogi – polgári jogi igényérvényesítésen túl a jogsértő tartalom mihamarabbi eltávolítása érdekében a szerző felveheti az érintett internet-szolgáltatóval is a kapcsolatot és kérheti, az ún. értesítési-eltávolítási eljárás megindítását. Az eljárást az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 13. §-a szabályozza.

Továbbá megfigyelhető a nagyobb videó megosztó felületeknél az a szabályozási trend – ami követendő példaként akár a közösségi platformokra is átültethető megoldás lehetne – hogy bevezettek egy megelőző bejelentésén alapul eljárást. A YouTube által alkalmazott Content ID engedélyeztetési rendszer keretein belül a jogosultnak igazolást kell benyújtani azokra a szerzői joggal védett tartalmakra vonatkozóan, amelyek kizárólagos jogait ő kezeli. A Content ID minden egyes YouTube-feltöltést összevet a bejelentő referenciatartalmával, így például az előadásokról (koncertekről, eseményekről, beszédekről, bemutatókról) készült felvételekkel is és amennyiben jogsértő tartalmat észlel letiltja a videót és értesíti a jogosultat.

Meglátásom szerint tovább lehetne ezt a szabályozási kört bővíteni még egy olyan gyakorlati megoldással is, ami az okos telefonok technikai adottságaira épít. Ugyanis ezek a készülékek alkalmasak a felhasználó földrajzi lokalizálására. Ebből adódóan azok az előadók, fellépők vagy szervezők, akik nem szeretnék, hogy szolgáltatásuk streamelhetővé váljon, előre bejelenthetnék egy erre hivatott platformon (vagy magán a közösségi oldalon), hogy hol és mikor szeretnének úgynevezett „streammentes övezetet” igénybe venni. A „streammentes övezet” egy olyan zóna lenne, melyet,megadott földrajzi koordináták határolnának be és ezen a területen belül a megadott időben a szolgáltatók letilthatnák a streamelés lehetőségét, megakadályozva ezzel a helyi közvetítés kivitelezhetőségét.

Források, felhasznált irodalom
http://www.sztnh.gov.hu/hu
Lontai Endre-Faludi Gábor-Gyertyánfi Péter-Vékás Gusztáv Magyar polgári jog Szerzői és iparjogvédelem
Dr. Gyenge Anikó: Szerzői jogi korlátozások és a szerzői jog emberi jogi háttere

Tetszett a cikk? Szavazz rá a lenti alkalmazásban!

[shortstack smart_url='[shortstack smart_url=’https://1.shortstack.com/pJ14Jh’ responsive=’true’ autoscroll_p=’true’]

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.

MEGOSZTÁS