„Hasta la vista, baby”

E cikk a Bird & Bird és az Arsboni által meghirdetett 2019. évi Cikkíró Pályázat keretében született.
Szerző: Molnár Orsolya

A mesterséges intelligencia térhódítása

A XXI. században naponta kapkodhatjuk a fejünket a kreatív innovációnak, mesterséges intelligenciának köszönhetően: a hétköznapi életet könnyítő okos telefonok, készülékek mellett már az emberi tevékenység végzésére alkalmas robotok és intelligens programok is megjelentek. Néhány évtized múlva megtörténhet, hogy egy igazi „science ficton”–ben élünk, ahol egy tömegközlekedési eszközön ülve nem lehetünk biztosak abban, hogy a mellettünk ülő nem egy intelligens szoftver segítségével működő beprogramozott személy.

Milyen jelentős lépések történtek a mesterséges intelligencia szabályozásával kapcsolatban uniós és hazai szinten? Vajon az igazságszolgáltatásban eredményesen képviseltetheti magát a mesterséges intelligencia? Jelen írás ezekre keresi a választ.

A filmiparban már évek óta slágertéma a mesterséges intelligencia, dollármilliókat hozó filmek készültek ennek égisze alatt. Úttörőnek számított a Terminátor című film, ami 2029-re azt vetítette elő, hogy az emberiség helyett egy olyan komputer program veszi át az irányítást, ami a megmaradt egyedek elpusztítására törekszik. Az A.I. – Mesterséges értelem című film azt mutatja be, hogy a XXI. század közepére az emberiség életét komputerek irányítják és teszik tökéletessé. A nő című filmben a főszereplő a saját maga kreálta intelligens operációs programba szeret bele, a Transzcendens című filmben pedig egy szerelmes feleség haldokló férje tudatát tölti fel az általa kialakított gépbe, hogy továbbra is együtt lehessen vele. A Különvélemény című filmben megjelenik az, ami a különböző államok igazságszolgáltatásában egyelőre egy elérhetetlen vágyálom: 2054-ben a mesterséges intelligencia világában az adott bűncselekmény elkövetőjét már azelőtt őrizetbe veszik, hogy tettét elkövetné. A felsorolást még bőven lehetne folytatni, hiszen megannyi film járta körbe a mesterséges értelem adta lehetőségeket, amik most még talán elrugaszkodottnak tűnnek, de lehet évtizedekkel később ilyen körülmények között éljük mindennapjainkat.

Mesterséges intelligencia az Európai Unióban

Az Európai Unió Bizottsága 2018. december 7-én „A mesterséges intelligenciáról szóló összehangolt terv” címmel közleményt adott ki, amely felvázolja a terv fő céljait és kezdeményezéseit. Az összehangolt terv arra az együttműködési nyilatkozatra épít, amit Norvégia és a tagállamok írtak alá 2018 áprilisában a Digitális Napon. A tagállamok e nyilatkozattal kinyilvánították azt, hogy közösen kívánnak fellépni az AI kutatása, alkalmazása, fejlesztése és jogi szabályozása érdekében. A nyilatkozat jelentőségét az is mutatja, hogy a visegrádi tagországok ezzel kapcsolatban külön állásfoglalást tettek közzé, hangsúlyozva ezzel, hogy a jövőben a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztéseket továbbra is ösztönzik.

A tagállamok az összehangolt tervet Svájccal, Norvégiával és a Bizottsággal együtt a 2018 júniusa és novembere között megtartott találkozókon készítették elő. A terv olyan célokat foglal magába, amik uniós és tagállami szinten a beruházások hatásainak maximalizálását, a bevált gyakorlatok megosztását, az együttműködés megerősítését és a globális versenyképesség kialakítását irányozzák elő. Ennek fényében a tagállamoknak 2019 év közepére ki kell alakítaniuk a mesterséges intelligenciával kapcsolatos saját nemzeti stratégiáikat az európai szinten elvégzett munkákra támaszkodva. A stratégiáknak fel kell vázolniuk a befektetési szinteket és a végrehajtási intézkedéseket is. Tekintettel arra, hogy Európa a mesterséges intelligenciával kapcsolatos magánbefektetések terén jókora lemaradásban van, fokozni kell az ezzel kapcsolatos magán-és állami befektetéseket, egészen addig, amíg az az évi 20 milliárd eurós célt el nem éri. Az Európai Unió részéről komoly anyagi ráfordítást igényel az is, hogy a 2021-2027 közötti programozási időszakot tekintve legalább 1 milliárd eurót kell, hogy befektessen a Horizont Európa és a Digitális Európa programokba. Az Európai Innovációs Tanács felállítása a korszerű technológiák és az innovatív vállalkozások támogatásában nyújtana releváns segítséget.

Az áruk és a szolgáltatások digitalizálódása mellett elengedhetetlen a töredezett piac által eredményezett akadályok felszámolása is. Fontos cél a magánszférával kapcsolatos együttműködés megerősítése, amely elősegítené a mesterséges intelligenciával kapcsolatos új kutatási-és innovációs partnerségek kialakítását. A befektetések optimalizálása és az erőfeszítések hatékonysága érdekében az Európai Unió Bizottsága arra is javaslatot tett, hogy a tagállamok digitális innovációs központokat és referenciateszt-helyszíneket alakítsanak ki, mert azok terepet engednek – többek között – az intelligens kórházakkal folytatott valós méretű kísérleteknek. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos tanulmányi és képzési programok támogatásával lehetőség adódna a munkavállalói képességek továbbképzésen való fejlesztésére, valamint az AI-val kapcsolatos mester-és phd fokozat megszerzésére is.

Kétség nem fér ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztése hatalmas mennyiségű adatot igényel, így a közös európai adattér kialakításával egy olyan biztonsági háló kerülne kialakításra, amely a közszféra és a vállalkozások közötti tevékenységek céljára az adatokat összefogja, s azokat elérhetővé teszi. Az egészségügyi képek közös adatbázisának kifejlesztése hatalmas előrelépést jelentene az orvostudományban, hiszen a rák esetében megkönnyítené a diagnosztizálást és a kezelés javításában is segédkezne.

Végül, de nem utolsósorban egy olyan innovatív barát jogi szabályozás kialakítása is elengedhetetlen, ami az alapvető emberi jogokat tiszteletben tartva követi az etikai szabályokat és nem enged teret a visszaéléseknek. Hogy milyen jelentősége van az etikai szabályoknak, azt az is mutatja, hogy az Európai Bizottság egy független szakértői csoportot jelölt ki a mesterséges intelligenciával kapcsolatos etikai iránymutatások kidolgozására. A visszaélések kivédését segíti az is, hogy idén az Európai Unió elfogadta a mesterséges intelligencia hét alapfeltételét, melyek a következők: az emberi cselekvőképesség támogatása, stabilitás és biztonság, adatvédelem és adatkezelés, átláthatóság, sokféleség, társadalmi és környezeti jólét, valamint az elszámoltathatóság.

A közlemény és az összehangolt terv pozitív fogadtatásban részesült, maga az Európai Unió Tanácsa 2019. február 11-én kelt feljegyzésében is egyetértett a célkitűzéssekkel, üdvözítőnek találta a mesterséges intelligencia széles körben való alkalmazását.

Mesterséges Intelligencia Koalíció

Magyarországon is indult olyan kezdeményezés, ami a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazását segíti elő. Az innovációs és technológiai miniszter által kezdeményezett Mesterséges Intelligencia Koalíció 2018. október 8-án alakult egyetemek, nemzetközi és hazai cég, tudományos műhelyek, szakmai és közigazgatási szervek részvételével. A Digitális Jólét program keretében létrejött Koalíció alapítójának szándéka elsődlegesen az volt, hogy egy szakmai fórum keretén belül kerüljenek meghatározásra a mesterséges intelligencia fejlesztésének keretei és irányvonalai. A MIK ezen kívül részt vesz hazánk mesterséges intelligencia stratégiájának kialakításában, valamint a MI által generált gazdásági és társadalmi hatások elemzésében.

A Koalíció célja, hogy hazánk a mesterséges intelligencia fejlesztések terén az élvonalba kerüljön, s ez által egy fontos európai referenciaközponttá váljon. Célul tűzte ki a hazai vállalkozások versenyképességének növelését, s ezzel együtt azt is, hogy a magyar startupok és kiskereskedelmi vállalkozások nagy arányban vállaljanak szerepet az AI fejlesztésében. Szintén fontos feladat az is, hogy a magyar állam – mint a mesterséges intelligencia adta megoldások felhasználója – a nemzeti adatvagyon hasznosításával vegye ki a részét a magyar társadalom és a gazdaság fejlesztésében.

A Koalíció idén megtartotta az első szakmai napját, ahol lehetősége volt arra a résztvevőknek, hogy meghatározzák az együttműködés kereteit és kezdeti munkájuk tartalmát. Ennek eredményeképpen kialakításra fog kerül egy ún. „MI Térkép”, ami egy online felületet ölel fel a mesterséges intelligencia felhasználásával működő gyakorlati megoldások gyűjtésére, illetve kialakításra kerültek azok a szakmai munkák, amelyek mentén az első negyedéves munkaperiódus kezdetét veszi.

Mesterséges intelligencia az igazságszolgáltatásban

Az AI igazságszolgáltatásban való elterjedéséhez jelentősen hozzájárult az argentin állam: Ingacio Raffa az argentin kerületi ügyészséggel karöltve megalkotta a „Prometea AI” elnevezésű intelligens programot. A telefonon felhívható szoftver akár egy ezermester, úgy működik: csupán egy ügyiratszám szükséges ahhoz, hogy határozattervezetet készítsen, korábbi precedenseket mérlegelve akár bírósági ítélettel kapcsolatos javaslatokat is tud tenni. Az intelligens program egyszerűbb jogi megítélésű ügyek kapcsán képes automatizálni az igazságszolgáltatási eljárásokat a megfelelő jogi nyelvezet használatával együtt. Az argentin kerületi ügyészség szerint komoly nehézségek leküzdésére alkalmas az intelligens program, hiszen a segítségével heteken belül elintézendővé válnak olyan ügyek, amelyek korábban hat hónap alatt voltak lebonyolíthatóak. A program kapacitását tekintve is egészen elképesztő teljesítményre képes: több mint 300 ezer bevett bírósági határozat és 2000 jogerős ítélet előhívására képes, így megkönnyítve az érdemi határozat meghozatalát hasonló ügyekben.

Ma Magyarországon, aki jogászként klasszikus pályán kíván elhelyezkedni, hosszú évek kitartó munkáját követően praktizálhat, mint ügyvéd, folytathat ítélkező tevékenységet, mint bíró és képviselheti a vádat, mint ügyész. Ezekben a szakmákban az élethosszig tartó tanulás elengedhetetlen, megannyi képzésen szükséges részt venni ahhoz, hogy a változó jogi környezethez alkalmazkodva naprakész tudással rendelkezzen egy klasszikus jogi hivatást választó szakember. Gondoljunk csak bele, hogy mennyi információ raktározódik el az emberi agyban. Ezekből az adott helyzetben mennyit tudnánk előhívni? Minden megmarad? Mennyit felejtünk? Van valamilyen „limit” ami után az emberi agy egyszerűen kikapcsol? Megannyi kérdés felvetődik, amit nem egyszerű megválaszolni, talán érdemesebb inkább a jelen téma vonatkozásában állást foglalni. Ehhez képzeljük el azt a helyzetet, amikor egy magyarországi bírósági tárgyalóterembe belépve intelligens szoftverekkel kellene kommunikálnunk húsvér bíró, ügyész és védő helyett. Ez egy igencsak abszurd és bizarr helyzet, ahol nem feltétlenül éreznénk magunkat biztonságban. Akinek nem megszokott a bírósági közeg, egy-egy tárgyaláson való részvétel feszült pillanatokat tud okozni. Véleményem szerint pontosan ezt hivatott áthidalni az, hogy húsvér emberek a védők, jogi képviselők, bírák, ügyészek, akik egy mechanikusan generált, érzelemmentes programtól eltérően átérzik az adott helyzet súlyát és valódi segítséget nyújtanak. Egy szoftver talán végtelen mennyiségű információ elraktározására képes, azokat bármikor elő tudja hívni, de ne feledjük: minden eset más és más, nincsenek sablonok, s amíg emberek kötnek egymással szerződéseket és emberek követnek el bűncselekményeket, addig emberek sorsa és élete is kizárólag emberek kezében lehet.